A megye önállósodásának folyamatáról, az eredményekről és a nehézségekről kérdeztük Szabó Istvánt, a Pest Megyei Közgyűlés elnökét.

– Pest megye a felnőtté válás útját járja. Hogy ítéli meg, most éppen melyik életkorban jár, az önállósodás melyik szakaszában?

– Pest megye a legrégibb megyék közé tartozik, ezerévesnél is idősebb. Ráadásul mindig is a nemzeti politika központja volt, élen járt saját érdekeinek és értékeinek megfogalmazásában. Ilyen értelemben a „Közép-Magyarországi Régió” csak átmeneti időszak volt, a megye önállósága nem új dolog, hanem folytatása annak, ami működött.  Önálló régióként funkcionál, múltja és jelene egyaránt erre predesztinálja. Pest megye mind gyorsabban változó környezet, ahol nagyon sok fiatal keresi a boldogulást. Szerencsések vagyunk, mert a megyében sok a család és a gyermek. A megye sokkal több, mint a főváros körüli térség: otthona 1,3 millió embernek, munkahelye 340 ezer munkavállalónak. 100 ezer vállalkozás működik itt, ez több mint bármelyik hazai régióban. Ha ezeket a számokat nézem, és azt az értéket, ami a számok mögött van, akkor nem kérdés, hogy érett felnőttként várjuk a következő évtizedet. 

– Melyik területeken jelent előnyt és melyeken hátrányt a Budapesttől való elszakadás?

– A megye települései nem nyertek többet Budapest közelségéből, mint bármely hazai nagyváros. Uniós forrásból sem jutott több, sőt kevesebb, ezért is hozta létre a kormány a Pest Megyei Kompenzációs Alapot. Ez tette lehetővé, hogy 60 településen épüljön vagy megújuljon a szakorvosi rendelő; hogy a gyermeknevelést támogassuk az új bölcsődei és óvodai férőhelyek létrehozásával; hogy fejlesszük az ipari parkokat és a vállalkozásokat. Javítottuk a csapadékvíz elvezetését, utakat építettünk.

– A terveket figyelve, hogy látja, a megyében élőkben kialakult a közös örömök, gondok, a megyei lét érzése?

– Minden egészséges közösség identitása lassan épül fel. Pest megye helyzete a főváros közelsége miatt egy kicsit más. Ezért is örülünk annak, hogy az egyes települések mára eljutottak oda, hogy egyre több ügyben keresik azt a kapcsolatot, ami egymáshoz fűzi őket. Mindazt, ami közös örökség és a közös jövő lehetősége. Minden, amit teszünk, azt a célt szolgálja, hogy erre a nagyobb léptékre felhívjuk a figyelmet és támogassuk a hálózatos együttműködéseket a Duna, az Ipoly vagy a Rákos-patak mentén, a Homokhátságon vagy a Szigetzugban. Az egyik legfontosabb projektünk az Ipoly-híd megépítése Ipolydamásd és Helemba között.

A régi hidat a jeges ár vitte el 2000-ben. Pest Megye Önkormányzata vállalta, hogy összehangolja a beruházás előkészítésével kapcsolatos feladatokat. Immár 5 éve dolgozunk azért, hogy elkészüljön a híd. Örömmel mondhatom, hogy mérföldkőhöz értünk, jövőre elkezdődik az építkezés. Emellett több, a határon átnyúló programot is koordinálunk a szlovák féllel közösen. Akár csak két-három évre visszatekintve is büszkén mondhatom, hogy komoly eredményeket értünk el. Pest megyében nagyon jó potenciál rejlik, amelyet elkezdtünk kibontani, dinamizálni. Szerintem a következő ciklusban jutunk el oda, hogy a megye valóban meg tudja mutatni, mire képes. 

– Az agglomerációba költözés mennyire terheli meg a Pest megyei települések gazdálkodását?

– Már hozzászoktunk ahhoz, hogy hozzánk szívesen költöznek az emberek. Nemcsak Budapestről, az ország más régióiból is jelentős számban települnek hozzánk. Ki ne örülne az új családok, gyermekek érkezésének? Pest megye mozgásban van. Az egyetlen megye vagyunk, ahol folyamatosan nő a népesség. Ugyanakkor a települések költségvetését, és nemcsak az agglomerációban, hanem szinte mindenhol, új feladatok is terhelik ilyen módon. Sokan szeretnének új otthont a családnak, és ehhez közútra, iskolára, óvodára és bölcsődére, biztonságra, a csapadékvíz elvezetésére – szolgáltatásokra van szükség. Az igények kielégítésére fordítjuk az említett kompenzációs alap 80 milliárd forintját. Dinamikus közösséget alkotnak a hozzánk érkezők, vállalkozásokat alapítanak, cégeket kezdenek működtetni. 

– A helyi értékeket magában foglaló Pest Megyei Értéktár bővülését hogyan minősítené?

– Ez egy igazi sikertörténet. Nemcsak az értékek száma miatt, ami már jóval meghaladja a 200-at, hanem ahogy az emberek, települések reagáltak erre a kezdeményezésre. Az a közösen átélt élmény, ahogy újra felfedezzük egymás értékeit. Példaként mondhatom a ráckevei hajómalmot, ami Európa egyetlen szabadtéri vízen látható és látogatható hajómalma, a helyiek összefogásával újult meg. Ma már 5-6 ezer látogatót vonz évente, és elnyerte az Ipartörténeti Emlékhely címet, illetve az Év Pest Megyei Értéke díjat 2017-ben. És ez csak egy példa a sok közül. Sokfélék ezek az értékek, de mindhez kötődünk valamilyen módon.

Létszámnövekedés

A jelenlegi 43 főről 44-re változik a Pest Megyei Közgyűlés létszáma az őszi önkormányzati választások után. A törvény szerint a megyei közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszáma alapján kell meghatározni úgy, hogy 700 ezer lakos fölött 30 képviselő, a 700 ezret meghaladó minden további 40 ezer lakos után egy képviselő választható. Pest megye lakosságszáma 2019. január 1-jén 1 293 043 fő volt, így az országban ez az egyetlen közgyűlés, melynek létszáma nőni fog.