A beruházások és a fejlesztések mellett kiemelt jelentőségűek azok a kezdeményezések, amelyeket a választópolgárokkal közösen indítottunk és valósítottunk meg – nyilatkozta lapunknak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Hódmezővásárhely és Makó térségének országgyűlési képviselője, akivel az elmúlt évek munkájáról és eredményeiről beszélgettünk.

− Hogyan sikerült megvalósítaniuk a terveket, és melyek a leginkább meghatározó fejlesztések a választói körzetében?

− Folyamatos és aktív együttműködést alakítottunk ki a vásárhelyi és a makói térségben lévő településekkel, a közös munka eredményeként csak az elmúlt három évben több mint 150 fejlesztést hajtottunk végre. Jelenleg közel 200 beruházás van folyamatban, és 120 beadott pályázat elbírálására várunk. A legnagyobb munkát a térség elérhetőségének és belső közlekedési rendszerének javításában, az oktatási intézmények, a szociális és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésében, valamint a helyi vállalkozások támogatásában végeztük el. Az elmúlt évek legfontosabb helyi és kormányzati eredményének azt tartom, hogy a térségre jellemző, 2010-es 12-15 százalékos munkanélküliséget 3 százalék alá tudtuk szorítani. A fejlesztésekre fordított milliárdok mellett azonban legalább olyan fontosak azok a kezdeményezések, amelyeket a térség polgáraival közösen indítottunk útjára.

− Említene néhány országos figyelmet érdemlő példát?

− Hódmezővásárhelyen immár tíz éve működik egy országosan egyedülálló népegészségügyi program, amelynek keretében egyebek mellett sikerült jelentősen emelnünk a lakossági részvételt olyan szűrővizsgálatokon, amelyekkel daganatos megbetegedéseket lehet időben felismerni. Ezzel életeket mentettünk meg. A programot az elmúlt években a makói térségre is kiterjesztettük. Egy vásárhelyi érintett kezdeményezésére sikerült a törvényhozáson is keresztülvinnem, hogy a hadigondozottak és hadiárvák járandóságot kapjanak. 1949-ben, nyilvánvaló politikai okok miatt, a jogosultságot megvonta tőlük az akkori államhatalom, méltatlan helyzetben hagyva azokat, akiknek családtagjai az életüket adták Magyarországért a második világháborúban. Ma közel 65 ezer ember kap havi járandóságot a határon innen és túl. Ez volt az elmúlt 27 év magyar jogtörténetének első olyan törvénymódosítása, amely azokra is kiterjeszti a döntés pozitív következményeit, akik 1947-ben elveszítették a magyar állampolgárságukat.

− Szeged vonzáskörzete jelent-e lehetőségeket gazdasági és társadalmi szempontból?

− Szeged és Hódmezővásárhely együtt egy 2-3 százezer fős agglomerációt alkot, az együttműködésben pedig komoly gazdasági, társadalmi és munkaerőpiaci lehetőségek rejlenek. Jó példa erre a két várost összekötő villamosvasúti rendszer kiépítése, ami javítja a munkáltatók és a munkavállalók helyzetét, ezáltal növeli a térség gazdasági versenyképességét, valamint könnyebbé teszi a fiataloknak az oktatási és kulturális lehetőségek kiaknázását, de segítséget jelent az idős polgároknak is. Nem titok és nem tabu, hogy a szegedi városvezetéssel eltérő politikai nézeteket vallunk, ez azonban nem jelenthet akadályt abban, hogy a térség versenyképességéért, az itt élők életminőségének javításáért együtt dolgozzunk. Hódmezővásárhely és Makó abban érdekelt, hogy Szeged erős, fejlődő régióközpont legyen, ezért kifejezetten keresem és támogatom az együttműködés minden lehetőségét.

− Bár a magazinunk Csongrád megyéről szól, rövidesen hosszabb helyet kell majd hagynunk a megye nevének következő kiadványunk címében, hiszen az Csongrád-Csanádra változik. Mi az üzenete a névváltozásnak?

− Szimbolikus üzenete van annak, hogy Csongrád megye felveszi a Csanád nevet is. A földrajzi nevek a magyar történelem számos emlékét őrizték meg, és a történetileg kialakult, a helyi lakosság által is széles körben ismert neveket nem túlzás kulturális örökségnek tekinteni. A kezdeményezés Makóról, valamint a környezetében lévő településekről származik, és elsősorban róluk szól, hiszen Csanád vármegye korábbi központja Makó városa volt. Az átnevezéssel a kormány azt üzeni a trianoni határokon belül és kívül maradt csanádiaknak, hogy tisztelettel tekint a történelemben betöltött szerepükre, és elismeri Makó városának a Csanád vármegye vezetésében végzett munkáját. A kezdeményezést a Csongrád Megyei Közgyűlés támogatta, az Országgyűlés pedig ellenszavazat nélkül fogadta el, így 2020. június 4-ét, Trianon 100. évfordulóját követően Csongrád megye új néven kerül fel Magyarország térképére.