A hatékony, megbízható, polgárbarát és szolgáltató közigazgatás megteremtése érdekében 2011. január 1-jétől megkezdték működésüket a kormányhivatalok, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei. A Zala Megyei Kormányhivatal mindennapjairól dr. Sifter Rózsa kormánymegbízottat kérdeztük.

− Mi minden történt a Zala Megyei Kormányhivatal háza táján az ön 2016-os hivatalba lépése óta?

−  A hivatalunk szervezetében 2017-ben történt strukturális változások közé sorolnám a zalaegerszegi és a nagykanizsai járási hivataloknál történt jelentős feladatbővülést, az önálló zöldhatóság létrejöttét a Zalaegerszegi Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztályán belül, valamint a korábbi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Zala Megyei Kirendeltségének a kormányhivatalba való integrálódását.

Kormányhivatalunk azonban nem csupán szervezeti, hanem külső átalakuláson is keresztülment, ugyanis egy nyertes pályázatnak köszönhetően tíz épületén valósítottunk meg energetikai fejlesztést, összesen egymilliárd forint beruházási költséggel.

Januártól már országszerte 91 kormányablakban működik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ügyfélszolgálata. A Zala Megyei Kormányhivatal kormányablakai azon 27 kormányablakhoz tartoztak, amelyek már tavaly júliustól, illetve decembertől várták adóügyekben az ügyfeleket. A lenti, zalaszentgróti, letenyei és keszthelyi kormányablakainkban a NAV kirendeltségein a polgárok 89 ügytípusban intézhetik ügyeiket, többek között a bevallásokkal és az igazolásokkal kapcsolatosakat, egyeztethetik az adószámlájukat, de az adóazonosító jellel és az adókártyával kapcsolatban is intézkedhetnek.

− Ebben az esztendőben milyen feladatok várnak az ön által vezetett hivatalra?

− A kormányzat a szervezeti fejlesztésekkel összhangban egy erős, szolgáltató állam kialakítását, az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálását tűzte ki célul. Ennek egyik leglátványosabb szereplője az országos kormányablak-rendszer, amely a 2011-es indulása óta hatalmas fejlődésen ment keresztül. Zala megyében 2014-től hét járási kormányablakot alakítottunk ki, melyek közül hat helyszín pályázati finanszírozással, egy pedig a hévízi önkormányzat támogatásával valósult meg. Érdekességként említem, hogy várhatóan február végén fogadhatjuk a Zala megyei kormányablakok egymilliomodik ügyfelét.

Zala megye aprófalvas szerkezetéhez igazodva, kiterjedt települési ügysegédi rendszert működtetünk, mely a hat járás 258 településének 80 százalékát fedi le. A Miniszterelnökség támogatásának köszönhetően május végétől a megvásárolt kormányablak-busz révén már a kistelepülésen élők számára is helyben elérhetővé válnak a kormányablakok egyes szolgáltatásai.

A „külső átalakulás” folytatásaként Keszthelyen, Nagykanizsán és Letenyén további három ingatlan felújítása történik meg, valamint megkezdődik a zalakarosi okmányiroda kormányablakká alakítása. Fontos továbbá megemlíteni, hogy Zalaegerszeg városának emblematikus épülete, a korábbi Zóna étteremnek helyet adó ingatlan felújítási munkálatai is befejeződnek ez év tavaszán. A beruházás részeként a földszinten létrejön a város második kormányablaka, melynek eredményeként az ügyfelek számára a város két pontján is biztosítva lesz a korábban széttagolt, párhuzamosan működő területi szervek irodái helyett az egy helyszínen történő ügyintézés.

− Mi minden tartozik a kormánymegbízott munkaköréhez?

− Koordinációs feladat- és hatáskör tartozik hozzám a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekkel kapcsolatban. A kormánymegbízott koordinációs tevékenységét a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény szabályozza. A legfontosabb, hogy a kormánymegbízott az ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok tevékenységét összehangolja, és soron kívüli feladatellátást tud elrendelni, ha a beruházás megvalósítása ezt szükségessé teszi. A megtett intézkedésekről negyedévente jelentést készítek a kormány számára.

−Milyen fejlesztések történtek, történnek Zala megyében?

− A Modern Városok Program keretében Zala megye több településén is jelentős beruházások indultak el. Zalaegerszegen a járműipari tesztpálya és a Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont kialakítása Keszthelyen a Festetics Kastély-együttes felújítása, Nagykanizsán pedig az Adria Kapuja Program keretében indulnak építkezések. Zalaegerszegen többek között új logisztikai központ, valamint tudományos és technológiai park kialakítását tervezik, és vizsgálják a város északi ipari területének iparvágánnyal történő bekötését a vasúthálózatba. Emellett megkezdődik a városi uszoda fejlesztése, valamint az új turisztikai vonzerők létrehozásának elősegítésére sport- és rekreációs központot alakítanak ki. A Keszthelyt az R76-os úttal összekötő út fejlesztése, illetve megépítése és az M9-es gyorsforgalmi út Vasvár–Zalaegerszeg közötti szakaszának előkészítése is kiemelt beruházás. Egyébként a zalaegerszegi járműipari tesztpálya nemzetgazdasági szempontból is kiemelt beruházás, ráadásul teljes egészében hazai forrásból fog megvalósulni. A beruházás újdonságtartalma, amely európai és világviszonylatban is jelentős, még fokozottabban igényli a hatékonyabb és gyorsabb hatósági engedélyezési ügyintézést.

− Mivel jellemezhető a járási hivatalok munkája?

− Zala megyében hat járás: Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Lenti, Letenye és Zalaszentgrót található. A járási hivatalok ágazati jogszabályok által meghatározott egyes feladat- és hatáskörei jellemzően hatósági feladatok. Hatósági tevékenységük egyik alapeleme a járási hivatalokban az első fokú ügyek intézése. Kiemelt feladatuk a települési ügysegédi hálózat üzemeltetése. A hatósági eljárások keretében fontos feladat a szociális pénzbeli ellátások folyósításához szükséges előkészítő munkálatok elvégzése, a jogerős döntések meghozatala, az utalások pontos, határidőben történő előkészítése. Végzik a hadigondozotti igényjogosultság és a járadék, valamint az egyösszegű térítés megállapítását, illetve az igényjogosultság megszüntetését. A Zala megyében működő járási kormányablakokban a korábbi évhez képest 9 százalékos ügyfélszám-növekedés volt tapasztalható 2017-ben.

− Ön, a jogász szemével milyen esélyeit látja annak, hogy tovább egyszerűsödjön az ügyintézés, csökkenjen a bürokrácia, s megvalósuljon a szolgáltató állam, mint a hazai közigazgatás átalakításának legfontosabb célkitűzése?

− Az elmúlt hét évben az állampolgárok számára is látható és érezhető változásokon ment keresztül a közigazgatás. A kormányablakokban történő „egyablakos” ügyintézés megvalósítása, a közigazgatási eljárások egyszerűsödése, ingyenessé tétele mind kézzelfogható, a mindennapi életben úgyszólván a „pénztárcánkon” is érzékelhető reform.

Az elmúlt évek során már több mint 300 törvényt módosított a Parlament, hogy egyszerűbbé, olcsóbbá és rövidebbé váljanak a közigazgatási eljárások, 40 eljárás esetében az engedélyezés helyett már csupán bejelentési kötelezettsége van az ügyfeleknek. Mára a területi szintű közigazgatásban a 8 napon belül elintézett ügyek aránya több mint 75 százalék. Az állami rezsicsökkentés első ütemében ingyenessé vált a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az első jogosítvány és a diákigazolvány kiállítása. A második ütemben pedig újabb 20 hatósági eljárás vált díjtalanná, többek közt a 65 év feletti állampolgárok útlevelének, az anyakönyvi kivonatnak vagy a CSOK-hoz szükséges OEP-igazolásnak a kiállítása.

Az elmondottakból is látszik, hogy az ügyfelek igényeit és érdekeit figyelembe vevő, ügyfélközpontú, szolgáltató közigazgatás megvalósítása, az ügyfélterhek csökkentése és egységesen magas színvonalú, mindenki által hozzáférhető szolgáltatások nyújtása megvalósult, a jövőben pedig a már felállított, jól működő rendszer finomhangolása történik.