A kamara szerint a megye növekedési pályára állt

Kamara

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara működésének, illetve hatékony koordináló szerepének is köszönhetően napjainkra egyre kézzelfoghatóbb a megye gazdasági szereplőinek együttműködése. Ennek apropóján kérdeztük a megyei kamara elnökét, Bihall Tamást.

− Borsod-Abaúj-Zemplén megye hazánk elmaradottabb régióihoz tartozik. Az elmúlt esztendők során sikerült-e mérsékelniük a hátrányos helyzetet?

− A válaszom egyértelműen igen. Megyénkben a gazdaság, ezen belül az ipar teljesítménye

2012 óta jelentősen, közel 20 százalékkal növekedett. Javultak a beruházási mutatók, nőtt a foglalkoztatottság, csökkent a munkanélküliségi ráta. Ez utóbbira a kamarai munkánk során különösen érzékenyek vagyunk. Ugyanis amíg az országos átlag hét százalék körül mozog, a ráta Borsod-Abaúj-Zemplén megyében még mindig tíz százalék fölötti. Ami a közfoglalkoztatásnak köszönhetően, persze, csökkent, ugyanakkor jó néhány cég munkaerőhiánnyal küzd. Ennek okán fontos szerepe van tehát a kamarának a részben általa generált duális közép- és a felsőfokú képzésben. A komoly attraktivitással bíró és növekvő exportteljesítményt produkáló cégek garanciát jelentenek számunkra a következő évek gazdasági fejlődésének tekintetében. Ebből a szempontból nagyon bizakodó vagyok. A jelentős ipari beruházások és az egyre látványosabb idegenforgalmi attrakciók növelni fogják a megye vonzerejét.

− Az ipari-gazdasági beruházások tekintetében milyen konkrét segítséget tud nyújtani a kamara?

− A kamarát szokás a „gazdaság önkormányzataként” is emlegetni. Mi markánsan képviseljük azt az álláspontot, hogy a gazdaság fejlesztéséhez mindenekelőtt a gazdaság igényeit kell figyelembe venni. Azaz, például, olyan uniós forrásokra kell pályázni, amelyekből új termékek és új munkahelyek lesznek. Ugyanez igaz a kutatás-fejlesztésre, azaz a K+F-re is: az asztalfiókoknak készülő kutatásoknak nincs sok értelmük. A kutatásokat is össze kell hangolni az iparban dolgozó gyakorlati szakemberek igényeivel. A kamara mindezek menedzselésében fontos szerepet tölt be. Itt meg kell említenem a szakképzés területén végbement változásokat is, amelyekben a kamarának szintén kitüntetett a szerepe.

A szakképzési rendszer reformja megtörtént, legalábbis ami a kormányzati stratégia kialakítását illeti. Magyarországon a duális képzés elindult, a tanulók 2013 szeptemberétől, illetve egy újabb szabályozásnak köszönhetően az idei tanévkezdéstől már duális formában, jellemzően vállalati gyakorlóterepeken sajátítják el a szakmájukat.

− A duális szakképzés tekintetében akad-e valami „megyei specialitás”?

− A kamarának meghatározó a szerepe abban, hogy milyen legyen a szakképzés szerkezete

a megyében, amelynek természetesen illeszkednie kell a helyi gazdaság igényeihez. Fontos tehát, hogy a duális képzés stratégiáját milyen rendezőelvek alapján határozzuk meg. Borsod-Abaúj-Zemplén megye jellemzően nagy ipari hagyományokkal rendelkező térség. Mivel az elmúlt években jelentős újraiparosítási folyamatok indultak meg nálunk, szükség van a szakképzett munkaerőre. Hiányszakmák mutatkoznak a gépiparban, az autóiparban, az építő-szerelő iparban és az elektronikai iparban. Meg kell vizsgálnunk, hogy a helyi gazdasági szereplőkkel közösen hogyan lehet a pályaválasztástól kezdve az ösztöndíjak rendszerén át a vonzó munkahelyek bemutatásáig segíteni azt, hogy a gyerekek piacképes szakmák mentén képzeljék el a jövőjüket.

− Mennyiben partnerek ebben a cégek?

− Abszolút mértékben azok. A kamara feladata, hogy a megyében azt a körülbelül ötszáz céget, amely szerepet vállalhat a duális képzésben, meggyőzze arról, hogy mindez milyen piaci előnyökkel jár számukra. Azt látom, hogy a gazdaság ezen szereplői nyitottak, már csak azért is, mert szükségük van a szakképzett munkaerőre, ami e cégek versenyképességének

is az alapja lehet. Velük közösen vissza kell állítanunk a szakmák presztízsét, hiszen ma már az üzemek nem olyanok, mint régen: csúcstechnológiákat alkalmaznak, amelyek –egyebek mellett − komoly informatikai tudást is feltételeznek. A szakképző centrumok megjelenésétől azt reméljük, hogy a gyerekek jó iskolában jó szakmát fognak választani. Mindent egybevetve, Borsod-Abaúj-Zemplén megye növekedési pályára állt, egyre erőteljesebben formálódik a gazdasági szereplők együttműködése, s ehhez mi minden tőlünk telhető segítséget megadunk.