A görögök hálája a mai napig töretlen

Gorog

Az oktatási intézményeink 2012 óta a magyarországi görögök országos önkormányzatának fenntartásában működnek, kéttannyelvű az iskola. Százszázalékos visszaigazolást kaptunk a szülőktől. Minden magyar gyerek tanulja a görög nyelvet – büszkélkedik Papalexisz Kosztasz, a görög‒magyar falu, Beloiannisz polgármestere.

‒ Történelmi szempontból nagyon érdekes a görög nemzetiségi község kialakulása. Milyen az élet ma hazánk egyik legfiatalabb településén?

‒ Idén 71 éves a település. 1950-ben építették, májusban kezdték és októberben már állt az épületek zöme. A II. világháborút követő 1946 és 1949 között zajló görögországi polgárháború során a vesztes feleket, a baloldalon harcoló katonákat, a családtagokat, a hadszíntér területén élőket menekítették. Átmenetnek tekintettük, minden évben úgy koccintottunk decemberben: Jövőre otthon! Nem életerős fiatalemberek jöttek, hanem először a gyerekeket menekítették, ezt követően a sebesülteket, végül a családtagokat. Az akkori népi demokratikus államok többsége befogadta őket. Hozzánk körülbelül tízezren érkeztek. Budapesten, a dohánygyár területén élt már egy görög kolónia. Felmerült, hogy mivel többségük az agráriumban dolgozott otthon, épüljön számukra egy település vidéken. Az építkezés idején Budapest még romokban hevert, óriási áldozatvállalás volt a falu felépítése a magyarok részéről.  Rendszertől függetlenül nagyon hálásak vagyunk a magyar államnak. 

   Kezdetben Görögfalva volt a település neve. Nikosz Beloianniszt 1952-ben egy koncepciós per áldozataként kivégezték. Ezt követően egy falugyűlésen szavazták meg az itt élők, hogy felveszik a baloldali vezető nevét. 

‒ Az itt élők közül, több hullámban, sokan visszatelepültek Görögországba. Mára megállt ez a folyamat?

‒ A polgárháborút követően az 1980-as évek elejéig jobboldali kormányok voltak hatalmon Görögországban. Akkor baloldali kormánya lett az országnak. A 60-as években még úgy látszott, hogy ez hosszabb magyarországi tartózkodás lesz nekünk, nem mutatkozott lehetőség a visszatelepülésre. Akkoriban kezdtek létrejönni vegyes házasságok. Végül a görög lakosság előtt megnyílt a lehetőség, és aki akart, visszatelepülhetett. Ezzel rendeződött az addigi hontalan státus. Ha valaki itt maradt, felvehette a magyar állampolgárságot, de megtarthatta a görögöt is. A falu fele visszaköltözött, azonban a környező településekről beköltöztek hozzánk magyar lakók. Két-három év alatt megfordult az etnikai arány, többségbe került a magyar lakosság. Ma 25-30 százalék a görögök aránya. Számokra lebontva ez azt jelenti, hogy az 1200 főből 900 magyar lakos. A görög nemzetiség mintegy 4000 főt számlál ma Magyarországon. 

‒ Ápolják a görög hagyományokat a helyiek? Milyen szerepe van ebben Szent Konstantin és Heléna templomának?

‒ A templomunk igazi görög kuriózum, eredeti görög ortodox templom. Ha belép az ember, mintha Görögországba lépne be. Kiépítettünk testvértelepülési kapcsolatokat két görög és egy ciprusi görög településsel. Működik nálunk helyi nemzetiségi görög önkormányzat, minden nemzetiséggel kapcsolatos ügyet ők koordinálnak. Nagyon erős civil szervezeteink vannak, működik három görög tánccsoport, két görög zenekar, főzőklub. A kulturális élet nálunk nagyon sokrétű. Az oktatási intézményeink 2012 óta a magyarországi görögök országos önkormányzatának fenntartásában működnek, kéttannyelvű az iskola. A törvényi kötelezettségen felül, ami a szülői munkaközösség véleményét írja elő kötelezőnek, minden egyes szülőtől nyilatkozatot kértünk. Százszázalékos visszaigazolást kaptunk, hozzájárultak a kéttannyelvű oktatáshoz. Minden magyar gyerek tanulja a görög nyelvet.

‒ Beloiannisz híres görög hagyományőrző eseményeiről, a hangulatos műsorokról, táncházakról, a Vasilopita-vágás szertartásáról. 

‒ A nagy görög nemzeti ünnepeket, ahogy a magyarokat is, közösen ünnepeljük. Augusztus 15-én Szűz Mária elszenderedése nagy egyházi ünnep, de a görög húsvét a legnagyobb ünnepünk. A görögöknél átszövi az egyházi élet jelenléte a társadalmat, a mindennapokat. Görögország lakosságának döntő többsége görög ortodox. Az egyházi ünnepekben nagy közösségépítő erő rejlik. A Vasilopita ünnepséget január elején tartjuk. Összeül a család, sütnek pitát, elhelyeznek benne egy pénzérmét, s annyi szeletre vágják, ahány családtag jelen van. A közös ünnepen mi hozzáteszünk még egy szeletet a görög, egyet a magyar államnak, egyet pedig az egyháznak. Akihez a pénzérme kerül, szerencsés lesz egész évben.

   Augusztus 20-án tartjuk a falunapot, ami zarándoknap is egyben. Ilyenkor a magyarországi görögség apraja-nagyja eljön hozzánk, visszatelepült görögök is érkeznek. Tavaly sajnos elmaradt a vírushelyzet miatt, de idén újra összejöhetünk.

   Minden év január elején szoktuk összeállítani az eseménynaptárt a civil szervezetekkel és az egyházzal közösen. Általában minden második hétre jut egy esemény. Sajnos tavaly és idén nem születhetett naptár. Példaként említem a nyugdíjas évfordulót, amikor nyolc település nyugdíjasklubjait vendégelik meg, a szülői munkaközösség bálokat szervez, jótékonysági esteket, táncházakat. Az adventi időszak és a karácsony gyönyörű nálunk, feldíszítjük a települést, felajánlásokból fát állítunk, az adventi gyertyákat pedig közösen gyújtjuk meg.