Zöld Nógrád egész évben várja az idelátogatókat

BM

Igazi palóc vendégszeretettel – amely kijár minden jó szándékú vendégnek, aki megtiszteli a gazdag kultúrájú, gyönyörű fekvésű Nógrád megyét – fogadják a turistákat, és azzal a reménnyel, hogy látogatásuk nem az utolsó volt ezen a vidéken. Skuczi Nándortól, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökétől kértünk interjút.

– Nógrád elsősorban aprófalvas, kistelepüléses megye. Bár vannak ellenkező törekvések is, a trend a főváros és az agglomeráció felé mozdulást mutatja. A megyében mik a tapasztalatok?

– Ezzel kapcsolatban pozitívan tudok nyilatkozni, ugyanis a 2019-es évben a negatív tendencia megfordult. Olyannyira, hogy 2020-ban már nemcsak határainkon túlról, hanem belföldről is többen költöztek Nógrádba, mint amennyi az innen elvándorlók létszáma. Bizakodó vagyok e tekintetben, hiszen számos olyan fejlesztés valósult meg az utóbbi évek során megyénkben, amely elősegíti a letelepedési szándékot, valamint marasztaló életteret biztosít.

– A megye, a nógrádi települések milyen értékekre építhetik, és hogyan őrizhetik a jövőben megtartó erejüket?

– A megye iparának erősödése következtében egyre több a munkahely. A képzett fiatalok megtartása azonban még mindig nagy kihívást jelent. Ennek érdekében több intézkedés történt az elmúlt években. Az Óbudai Egyetem és a helyi vállalatok együttműködésének köszönhetően Salgótarjánban felsőfokú műszaki szakképzés zajlik. A megye számos településén példaértékű a közösségépítés, mely elősegíti a helyi identitás erősítését, a fiatalok kötődését. Ebbe az irányba hatnak a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló egészségügyi és szociális szolgáltatásfejlesztési, bölcsődei kapacitásbővítési és óvodaberuházási projektek is. A megfizethető ingatlanárak, az egészséges, gyönyörű, élhető és komfortos vidéki lakókörnyezet nagy vonzerővel bírnak az életmódváltó értelmiség számára is. 

– Mi biztosít ma megélhetést a megyében?

– A legutóbbi népesség-összeírási adatok szerint a megye foglalkoztatottjainak mintegy negyede a feldolgozóiparban érdekelt. Ezt követi a közigazgatásban alkalmazottak száma. Ez az adat jelentősebb még az építőipar, valamint a kereskedelem és a gépjárműjavítás területein. A megye ipari termelésében az autóipari beszállító tevékenység a legtekintélyesebb, ugyanis a tizenöt legnagyobb árbevételt produkáló cég közül nyolc ebben tevékenykedik. Mindemellett Nógrád megye kiemelkedő iparágai közé tartozik a gépgyártás, a fémipar és a műanyaggyártás. 

– Milyen hatása van a határközeliségnek? Lehet-e, tudnak-e ebből előnyt kovácsolni?

– A magyar–szlovák gazdasági kapcsolatok legfontosabb jellemzője, hogy rendkívül széles skálán mozognak: az áru- és szolgáltatáskereskedelem, a munkaerőcsere, a működőtőke-kivitel és -behozatal.

Hasonló a helyzet a határon átnyúló közlekedési infrastruktúra-fejlesztés, az együttműködés a környezetvédelem, a kutatás-fejlesztés és innovációs tevékenységek (K+F+I), valamint az uniós források közös kihasználása területén. Utóbbi kapcsán kiemelem az Interreg V-A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Programot, amelynek keretén belül például két Ipoly-híd átadása történt meg, s jelenleg is folyamatban vannak újonnan épülők Ipolyvarbó és Őrhalom, valamint Ipolyhídvég és Drégelypalánk között.

– A fejlesztési források ismeretében milyen célokat tűztek ki?

– Nógrád megye 2030-ra megfogalmazott jövőképének címe: Zöld Nógrád. Ennek jelentése számunkra egy olyan, a megye természeti erőforrásait, értékeit megőrző és védő, egészséges, tiszta, komfortos lakó-, pihenő- és gazdasági környezet, mely a természeti környezettel harmóniában van. A megye fejlesztésének általános célja, hogy 2030-ra Magyarország legzöldebb térségévé váljon, beleértve az egészséget, a fenntarthatóságot, a tudást és szellemiséget is. Az országnak azon megyéje kívánunk lenni, ahol vállalkozni, pihenni, lakni és megöregedni is jó. Ennek a célnak szolgálatába kívánjuk állítani a 2021–2027-es európai támogatási időszak Nógrád megyébe allokált TOP Plusz forrását, amely 65 milliárd forintot tesz ki. Ez a forrás egy főre vetítve a legmagasabb a megyék között.

– A fejlett infrastruktúra, a vonzó munkahelyek mellett az identitás megteremtése, megerősítése is fontos köteléket jelenthet. A megyei önkormányzat ebben is jelentős szerepet vállal. Milyen eredményeket könyvelhetnek el e téren?

– Az identitás megteremtése, illetve megerősítése érdekében valóban jelentős szerepet vállal Nógrád Megye Önkormányzata. Ez a feladatkör a megye értékeinek felkutatását és bemutatását, a nógrádi identitás tartalommal való megtöltését jelenti. E téren sikeresnek ítéljük az önkormányzat által kezdeményezett „Vedd a nógrádit!” programot, melynek célja a helyi termelők, gazdák portékáinak bemutatása, megismertetése. Az évente megrendezésre kerülő Megyenap keretén belül bemutatkoznak a nógrádikumok, melyekre mind büszkék lehetnek az itt élők: építészeti, kulturális és gasztronómiai hagyományainkra, szokásainkra, örökségünkre.

– Milyen programokat, attrakciókat érdemes felkeresni Nógrádban?

– Nógrád megye számos turisztikai látnivalóval rendelkezik. A 64 magyarországi és 28 szlovákiai településre kiterjedő Novohrad–Nógrád Geopark értékei közül kiemelhető a Karancs–Medves vidéke, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület, Salgó és Somoskő várai, a világhírű nevezetességnek számító bazaltorgona, az Eresztvényi Látogatóközpont, valamint a salgótarjáni Földalatti Bányamúzeum.

A Cserhát Natúrpark kapcsán kiemelem a palóc népi építészeti értékeket, a középkori várakat és várromokat (például Hollókő, Buják), valamint a nemrég elkészült Kéz-kilátót. Országos hírű a Maconkai-víztározó, amely az egyik legnépszerűbb szabadidő-halastó, a kenusok és kajakosok számára pedig a vadregényes Ipoly folyó jelent kiváló vízitúraterepet. A természeti értékeken kívül számos vonzerővel büszkélkedhet megyénk. A leghíresebb talán Hollókő Ófalu és környezete, amely a Világörökség része. Drégely, Nógrád és Szanda várai, a csesztvei Madách Emlékmúzeum, a horpácsi Mikszáth Emlékház, a Palóc Múzeum is a főbb látványosságok közé tartozik. A gyerekes családok számára a Szendehely–Katalinpuszta Kirándulóközpont, a Diósjenői Erdei Szabadidőpark, vagy a nőtincsi Seholsziget Élménypark kínál szórakozási lehetőséget. 

   Turisztikai és vallási szempontból is értékes a Mátraverebély–Szentkút Nemzeti Kegyhelyünk, amely hívők százezreit vonzza immáron 800 éve. A buddhista vallás kiemelkedő helyszínei a Becskén és Taron található sztúpák, valamint Garáb település emlékhelye, amely a világ legnagyobb tibeti hangtáljával büszkélkedhet. 

   A gazdag palóc kultúrát és gasztronómiát, valamint a hagyományőrző programokat számos rendezvény mutatja be. Ilyenek többek között a Hollókői Húsvét, a Bánki-tó Fesztivál, a Muzsikál az Erdő, a kétbodonyi Szilvaszombat, a szurdokpüspöki Liba-, a kazári Laska-, a vanyarci Haluska-, valamint a kozárdi Almavirág Fesztivál. Ezeket mindenképp érdemes felkeresni.