Az ezeréves Szolnok a Tisza és a Zagyva ölelésében, az Alföld szívében található. Az itt élők legnagyobb büszkeségére a város az elmúlt években komoly előrelépést ért el a gazdaság több területén, kulturális és sportélete virágzik, idegenforgalma esztendőről esztendőre növekszik. Szalay Ferenctől, Szolnok polgármesterétől kértünk interjút.

‒ Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna 2030-ig szóló fejlesztési koncepciójának költségvetésében Szolnok városára 330-340 milliárd forintot irányoztak elő. Mit jelent ez az itt élők számára?

‒ Ez a program Szolnoknak olyan lehetőséget kínál, amely soha nem nyílt még előtte korábban. Talán csak a vasút 1847-es megépítését tudnám egy lapon említeni vele. Az akkori fejlesztés ugyanis a kisvárosból megyeszékhellyé tette Szolnokot, míg ez a program a jövő városát hozhatja létre itt, a Tisza partján. Az infrastrukturális előnyeinket, melyet a vasúti pálya, az autóút, valamint a vízi és a légi összeköttetés kínál, komolyan ki kell használnunk. Emellett a kultúra, az oktatás, a vállalkozásfejlesztés, az intézményi beruházások, a már elindított infrastrukturális fejlesztések együttesen komoly változásokat hoznak majd városunk életében. 

‒ Szolnokon az egészségügyi, illetve a műszaki, logisztikai képzés további erősítésén van a hangsúly. Fontos a város megtartó képességének növelése, munkahelyek, megfelelő bér és lakhatás szükséges. Milyen eszközök állnak rendelkezésre?

‒ A munkahelyek jelentik az alapot. Számunkra az nagy előrelépés volt, hogy kimondhatjuk: aki akar, az kap állást a városban, mert van bőven munkahely. A következő lépés a nagyobb hozzáadott értéket igénylő munka, mely értelemszerűen jobban fizet, s vonzóerő a fiatalok számára, de akár a Szolnokra költözőknek is. A lakáspiac nálunk is dinamikusan bővül, rengeteg az építkezés, ám szükségünk van munkásszállásokra is, több vállalkozó tett már konkrét lépéseket ezen a területen. A megtartó erő összetett kérdés. Otthon lenni, szeretni a várost nem csupán munka kérdése, mert dolgozni akár Budapesten is lehet, s az M4-es megléte már szinte a főváros elővárosává teszi ebből a szempontból Szolnokot. A biztonság, a nyugalom, a kulturális és sportélet sokszínűsége, a rendezvények, s még sok-sok aprónak tűnő tényező mind-mind egyaránt fontos. Úgy gondolom, nagyon sokat erősödött az elmúlt másfél évtizedben a lokálpatriotizmus, és ez az alapja annak, hogy a felnövekvő generáció ne csupán szülővárosként, hanem otthonaként is tekintsen Szolnokra.

‒ Szolnok a vasúti gépgyártás központjává válhat az országban. Szeretnék emellett, hogy a műtrágya-, illetve kénsavgyártással Szolnokon újra jelentőssé váljon a vegyipar. Milyen időponttal számolnak?

‒ Szolnok már most a hazai vasúti gépgyártás központja, a svájci Stadler vonatgyára, a MÁV járműjavító bázisa és az ezekhez kapcsolódó sok-sok vállalkozás együttesen teszi azzá. A vasúti gépgyártáshoz kapcsolódik egy vasúti tesztpálya kiépítése, amelyen a 160, 200 és 400 km/órás sebességgel haladó vonatokat lehetne tesztelni. Ez azért nem idegen Szolnoktól, mert a magyar vasúti park 95 százalékát itt tartják karban, itt szervizelik, és itt állnak rendelkezésre azok az eszközök, melyekkel a tesztüzemmód ellenőrizhető. Várjuk a kormánydöntést. Sok ezer család él ebből az ágazatból városunkban. A műtrágya- és kénsavgyártás szintén működő ágazat, a fejlesztése értelemszerűen a tulajdonos üzleti körön is múlik. Azt is fontolgatjuk, hogy miképpen fejleszthető tovább a szintén tradicionális szolnoki vegyipar, a kénsav- és a műtrágyagyártás. A vegyiparnak ez a két ága erős Szolnokon. Annak idején a Tiszamenti Vegyiművek, napjainkban a Bige Holding viszi ezt a programot. A most épülő kínai citromsavgyár a vegyipar másik szegmensét képviseli a természetes élelmiszeradalékok előállításával. 

A harmadik nagy egység, ami szükséges egy ilyen kreatív régió értelmezéséhez: a mezőgazdaság feldolgozó iparának visszaerősítése, fejlesztése. Ez szól húsipari fejlesztésről, sütőipari fejlesztésről, növényolaj-gyártásról, sörgyártásról. Megyei programhoz is kapcsolódva jelenti az öntözéses mezőgazdaság felfejlesztését, amely a térség teljes gabonatermesztésének öntözését foglalja magában. Természetesen ki kell alakítani az állattartás legmagasabb szintjét is.

‒ A fürdők, a sportcentrum, a templomok, a művésztelep, az iskolák, a piac, a színház felújítása szerepelt a fejlesztési, beruházási tervek között. Melyiket emelhetjük ki ezekből? 

‒ A fürdőink közül az egykori MÁV strand már újra üzemel a Véső úton egy teljes felújítást és átépítést követően. Idén nyáron remekül vizsgázott, szinte mindennap telt házzal működött. A nagy fürdőnk, a tiszaligeti jelenleg 60 százalékos készültségi szinten áll. Reményeink szerint a következő évben már kereshetjük a megnyitó dátumát. A fürdők szolgáltatásainak el kell érniük azt a színvonalat, amivel elérik a két-három vendégéjszakát. A Véső úti strand fejlesztésén túl vagyunk, átadtuk. A MÁV tulajdonában lévő területet a város megkapta a kormányzattól, 4,5 milliárd forintos fejlesztéssel vadonatúj strandot hoztunk létre, 50 méteres medencével, meleg vizes medencével, gyerekmedencével, csúszdával. Emellett most épül Tiszaligetben egy termálfürdő, jövő tavaszra elkészül, egy-másfél év múlva pedig átadható. Ha összerakjuk a tiszai és zagyvai látványosságokkal, a szabad stranddal, a várral, a vár területén lévő művészteleppel, a RepTárral, a fürdővel kiegészítve, már érdemes egy hosszú hétvégét eltölteni Szolnokon.

A művésztelep lényegében elkészült, még a vár maradványait bemutató épületünk hiányzik a várfalat mintázó Zagyva-parti sétánnyal együtt. Templomaink gyönyörűek lettek, két történelmi katolikus templomunk, a régi ferences rendház, a református és az evangélikus templom is Szolnok ékessége. Vannak még futó beruházásaink, így a színház is ilyen. E beruházások komoly feladatot rónak a hivatalunkra, de ez valójában egy nagyon kellemes gond.

‒ Az ipari park meghatározó a város gazdasági életében. Néhány éve megtelt. Sikerült-e új ipari területeket kijelölni, kialakítani?

‒ Igen, az Abony felé haladó út városból kivezető szakasza mellett bővítünk, itt elindult már a közművesítés. Folyamatosan jönnek érdeklődők, nagy reményeket fűzök ehhez az ipari övezethez. Egyébként a város ipari parkja mellett van egy Gima nevű ipari park is, többek között itt található a Béres Gyógyszergyártó Zrt. évről évre bővülő gyártóbázisa. Ezek mellett is dolgozunk, a szomszédos településekkel közösen az M4-es melletti ipari övezetek kijelölésén, mert látjuk, hogy komoly szükségünk lesz rá.

‒ A végéhez közeledik a Tiszaligetben található Csónakázó-tó körül zajló fejlesztési munka, futópálya, kalandpark készült. Mivel bővül a turisztikai kínálat?

‒ Az aktív turizmus világszerte hihetetlen népszerű, nincs ez másként nálunk sem. A NEFAG Zrt. vadasparkja a parkerdővel és egy hatalmas játszótérrel nagyon népszerű, csakúgy, mint a kerékpárútjaink, melyek már minden városrészbe elérnek. A tiszaligeti fejlesztéseink eddig is sikeresek voltak. Azt gondolom, a futókör a kalandpályával együtt sokak tetszését elnyerte, és a Csónakázó-tó feletti „átcsúszás” élménye miatt elég sokan ellátogatnak majd hozzánk. 

‒ A Virágos Magyarország által létrehozott kezdeményezésben Szolnok megnyerte a közönségszavazást, 2017 után újra az ország Legvirágosabb Úti Célja lett. Ez is vonzóvá teszi a várost?

‒ Ezt a programot nem csupán azért szeretem, mert pozitív visszajelzése parkjaink fejlesztésének. A címet az emberek adják, tehát a városvezetés az itt élők közösségként tud gondolkodni. Márpedig egy város erejét pontosan az mutatja, hogy lakói képesek-e összefogni egy-egy jó célért, amelyre utána büszkék lehetnek.

‒ Végezetül ismét szóljunk a város idegenforgalmáról…

‒ A turizmus tekintetében használnunk kell a város meglévő adottságait, de további fejlesztés is szükséges. A Holt-Tisza lehetőségeit, a nemzetközi sikerek alapján a sportturizmust, a tiszai turizmust, a vizek intenzívebb kihasználását tűztük célul szabad stranddal, a vízi élet megerősödésével, a vízi turizmussal kombinálva. Elengedhetetlen a szálláshelyek fejlesztése, a szállodaépítés. A szabad strandot megépítettük, a következő évre tervezhetünk a Modern Városok Programból egy 1,2 milliárd forintnyi kikötőépítési összeggel, épül egy ötcsillagos szálloda a Holt-Tisza mellett, Tiszakavics néven. Vadonatúj Tisza-parti sétányt építettünk 4,5 kilométer hosszan, ami kerékpár- és sétáló utat, gesztenyefasort foglal magában. Mellette megépült egy parkrendszer, amely a mostani nagyhídtól a gyaloghídig tart, és amelynek része az Angolpark, a Rózsakert, a francia Versailles mintájára kialakított Verseghy Park és a Tisza-park. 

Közben épül a történelmi városmag. Kevés városban történhet meg, hogy visszaépítik a várat. Mi ezt tesszük a szolnoki várral. A vár a Tisza és a Zagyva torkolatban volt. Az ásatások során megtalálták a várfal maradványait, ezeket építjük be kőtárként, hogy majd felülről, üvegfalon át lehessen megnézni. Most zajlik a közbeszerzési eljárás. A 1902-ben a vár területére épült szolnoki művésztelepet felújítottuk. Ez az ország legnagyobb, mai napig működő művésztelepe. Évente itt rendezzük meg az ARTjáró Összművészeti Fesztivált, ahol megjelenik az ország művészvilága.