Személyes élményeken alapuló népzenei produkciót láthat a közönség rövidesen a váci Madách Imre Művelődési Központban. Az Apám ablakából az ég című nagyon szép témát feldolgozó, látványos és izgalmas darab szerzője és rendezője Szabó Balázs.

Közel egy éve debütált a Magyar Állami Népi Együttes Apám ablakából az ég című darabja, ami azóta számos előadást megélt országszerte, és november 16-án Vácra érkezik a Madách Imre Művelődési Központba. A darab zenéjének és koncepciójának megálmodója Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója. Az ő felkérésére a mű szerzője és rendezője az egyik legnépszerűbb alternatív énekes-zeneszerző Szabó Balázs.

− Néhány évvel ezelőtt Hajnali hold címmel édesanyám emléke előtt adóztam egy műsorral a Magyar Állami Népi Együttesben. Az előadás természetesen igyekezett túllépni az én személyes érintettségemen, és a mindenkori anyákról, nőkről kívánt szólni. Amikor meghallottam Szabó Balázs Apám és a vadludak című dalát, mélyen felkavart, hiszen édesapámat nem sokkal azelőtt veszítettem el – idézte fel az ötlet megszületését Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője. − Tehát az Apám ablakából az ég című előadás esetében is a személyes élmények szolgáltak alapul, amelyet természetesen gazdagítottak zenei, irodalmi, sőt filmes élmények is.

Mihályi Gábor elmondta, hogy rendkívül inspiráló volt Szabó Balázzsal együtt dolgozni, mert gondolkodó ember, akinek komoly színházi vénája van, bábrendezést is tanult. Az előzetes szinopszist is ő készítette, amit aztán táncszínházi nyelvezetre „fordítottak” a koreográfusok az együttes vezetőjének irányításával. – A próbateremben is harmonikus volt a munka, pedig az sok esetben konfrontatív helyszínné tud válni. Nem ragaszkodott makacsul a zenei elképzeléseihez, megértette a tánc szimbolikus jelentésmechanizmusát – fogalmazott Mihályi Gábor.

A zene és a tánc mellett sokféle színpadi és hétköznapi eszköz segítségével bontakozik ki a történet: a bábszínház, a film és az élőszó is komoly szerepet kap. Az előadás komplex színház, ahol a műfajok egymásra épülve, egymást támogatva segítik a nézőt a megértésében, az azonosulásban, a végső katarzis elérésében.

− Hitem szerint egy XXI. századi táncszínház nem is lehet más, hiszen csupán az impulzusok ilyen sokrétűsége képes egyrészt korszerű és mai lenni, másrészt ezt a bonyolult érzelmekkel szabdalt témát érzékletesen a nézőkhöz eljuttatni – fogalmazott az együttes vezetője. − Az Állami Népi Együttes produkcióiban korszerű táncszínházként jeleníti meg a hagyományos népi kultúrát. Így Szabó Balázs népzenei jegyeket mutató muzsikájával könnyen tudtunk azonosulni.

A népzene és a néptánc is – modern szóval – kommunikációs eszköz, melynek segítségével gondolatokat tudunk közvetíteni. Ha a néptáncról lehántjuk a „népi” réteget, csodálatos és kifejező mozdulatokhoz jutunk, amelyek szinte minden téma kifejezésére alkalmasak – fejtegette a szakember. Hozzátette: így volt ez az Apám ablakából esetében is. – Ennek a mérhetetlen mozdulatgazdagságnak a segítségével tudunk könnyeden és játékosan, szerelmesen vagy elhagyatottan, drámaian vagy éppen életigenlően beszélni a saját édesapánkról, és a mindenkori, az örök apákról – mondta befejezésül Mihályi Gábor.

Fotó: Madách Művelődési Központ, Vác