Jászfényszaru a megye egyik jelentős iparvárosa

Jászfényszaru

Az önkormányzatnak egy élhető település megteremtése a célja, biztonságot szeretnének nyújtani az itt élőknek. Ehhez a település- és gazdaságfejlesztést használják segítségül. A lakosságszám növekedése igazolja elképzelésük helyességét. Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester vendégei voltunk.

‒ Immár a nyolcadik ciklusát tölti Jászfényszaru polgármestereként. Különösen éles rálátása lehet a település fejlődésére. 

‒ Az önkormányzatnál 1982 óta dolgozom, s 1990-ben választottak polgármesternek. Azóta minden ciklusban megtisztelt a lakosság a bizalmával. Ez, persze, nagyon nagy felelősség is egyben. Természetesen vissza tudok tekinteni arra, hogy honnan indultunk. A korábbi község 1993 tavaszán nyerte vissza városi rangját, ekkor egy lépcsőfokkal feljebb jutottunk, és azóta is arra törekszünk, hogy folyamatosan haladjunk felfelé ezen a képzeletbeli lépcsőn. Igaz, adódtak nehezebb esztendők is. Például 1990-ben nagyon megviselt bennünket a munkanélküliség, ám szerencsére ma már más problémákat kell megoldanunk.

   A munkám során az itt élők számára mindig a biztonság megteremtésére törekedtem, munkahelyeket létrehozni, a gyerekeknek bölcsődét, óvodát és iskolát, az időseknek bentlakásos otthont, kulturált közösségi tereket. Ezeket az intézményeket gazdaságfejlesztésnek vagy legalábbis gazdaságfejlesztést segítő projekteknek tartom, szerves részei a településfejlesztésnek. A főtér kialakításánál és a szociális városrehabilitációs programnál – bár akkor ez még nem volt előírás – kidolgoztuk az integrált városfejlesztési stratégiát, hogy legyen iránytűnk, útmutatónk.  Így napjainkban rendelkezünk a gazdaság- és a településfejlesztésre egyaránt vonatkozó tervekkel, elképzelésekkel. Nem kőbevésett ez a stratégia, mert a körülöttünk végbemenő változások, az újabb pályázati lehetőségek, a gazdasági élet vagy éppen a lakosság által elvárt feladatok alapján folyamatosan változtatni, aktualizálni kell a terveket.

‒ Melyek az integrált településfejlesztési stratégia alappillérei? Mihez kell igazodniuk? 

‒ Megszületett a kormányhatározat az infrastruktúrafejlesztés támogatásáról. Mi ezen elsősorban a vízhálózatot, az áramszolgáltatást és az útfejlesztéseket értjük. Ha hozzánk az M3-as autópálya felől érkezik valaki, látja, hogy jobbra-balra üzemcsarnokok állnak. Szükség van a logisztikai hátteret támogató közlekedésfejlesztésre, és erre meg kell találni a megfelelő megoldást. Az út az érrendszert jelenti, tehát ha folyamatosan fejlesztjük az úthálózatot, az közelebb visz bennünket egymáshoz, ugyanakkor nagyon fontos a szerepe a szállítási és logisztikai feladatok megoldásában. A közelmúltban elkészült a városközpont és a 32. számú főút közötti  újabb szakasz. Napirenden van a 32-es út szélesítése, és nagyon jelentős lehet a trianoni körforgalom kibővítése. A 3106-os út a városból vezet ki a 32-esre, melynek a forgalma nagyon sokat változott az elmúlt években. Ott is szükség van újabb csatlakozási pontok kiépítésére.

    Jelentős projektünk volt a hivatásforgalmú kerékpárút létrehozása a városházától az ipari park széléig. Ez jól láthatóan átterelte a kerékpáros forgalmat a főútról. Az egyik gyűjtőutunk kivezet a Zagyva partjára, Hatvan és Jászfényszaru között pedig kerékpárút vezet a gát tetején. Ennek a továbbfejlesztésére is nagy az igény. 

   A mostani ciklusnak fontos projektje volt az Európai Unió által is támogatott szennyvíztisztító-mű létrehozása. Ez megtörtént. Ez biztosítja velünk közösen Pusztamonostor számára is a víztisztítást. A tisztítómű működését folyamatosan figyelemmel kísérjük, s a projektben szerepel a későbbi bővítés lehetősége is. 1998-ban a gázvezetékek, a szennyvízelvezető-csőhálózat az akkori igényeknek megfelelően épült, és ezt kell összhangba hoznunk a jelenlegi szükségletekkel. Az uniós és hazai forrásokat igyekeztünk mindig úgy felhasználni, hogy az egyszerre szolgálja a lakosság és a gazdálkodók érdekeit is.  A képviselő-testülettel azt tűztük ki célul, hogy biztonságos, kiegyensúlyozott legyen az alapközmű-ellátás, a víz-, áram- és gázszolgáltatás, a szennyvízelvezetés. 

   Jászfényszaru jelenlegi ivóvízellátását három kút biztosítja. Elkészült a negyedik kút engedélyes terve, és még szükséges lehet egy ötödik kút is. Új vastalanító berendezést kell építeni, valamint ivóvíztározót, ezeken dolgozunk jelenleg. 

‒ Milyen szerepet játszik az ipari park a város gazdaságában?

‒ Hosszas előkészítő munkát követően az ipari parkot 1998-ban hoztuk létre. A célok teljesülésére néhány, az akkori és a mostani állapotokat tükröző adattal tudnék a legszemléletesebben válaszolni. 1998-ban 12,8 hektáros területen alakítottuk ki az ipari parkot, amely mára 150 hektárra bővült. Az induláskor a Samsung volt az egyedüli nagy  cég, amely jelenleg is a legtekintélyesebb, de itt működik már  a Sangjin, a Hirsch, a Thyssenkrupp és az SRF. A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. ‒ amely az önkormányzat 100%-os tulajdonában működik ‒  gondozásában raktárcsarnokok, vállalkozói ház és inkubátorház létesült. 

   A helyi gazdaság teljesítménye átlépte azt a szintet, hogy immár a város gazdaságában betöltött szerepén túl a település gazdasági erejét úgy mutatjuk be, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye ipari teljesítményének közel 25%-a itt képződik. 

   Önkormányzatunk arra törekszik, hogy jó partneri és munkakapcsolatban dolgozzunk együtt az ipari park szereplőivel. Keressük azt a közös nevezőt, amely a felek számára eredményeket hoz. Mindez a cégek vonatkozásában annyit jelent, hogy fejlesztési terveinkben megjelenítjük a lakosság és a gazdasági szereplők igényeit is. 

   Az önkormányzat 1998-ban hozta létre az ipari parkot, és a Polgármesteri Hivatal keretein belül önálló projektirodát működtet. Ipari parkunk kétszer nyerte el az Év Ipari Parkja címet, valamint a Tudományos Technológiai Park cím viselésére is jogosult. Terveink között szerepel a városban olyan multifunkciós csarnok építése, amely alkalmas lehet rekreációs és sporttevékenységre, illetve konferenciák és  kiállítások rendezésére is.  

‒ A klímatudatosságot erősítő szemléletformálás Jászfényszarun a témája annak a projektnek, amelynek átfogó célja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás. Milyen konkrét munkákkal sikerült javítani a szemléleten, változtatni a hozzáálláson? 

‒ A Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Program keretében elkészült a város klímastratégiája. Több, a klímatudatosságot erősítő programot is megvalósítottunk az eddigiek során, a projekt keretén belül kerekasztal-beszélgetések, workshopok, konferenciák kerültek megrendezésre. A programokon a tudásmegosztást, a tapasztalatcserét és az egyéni megoldásokat helyeztük fókuszba.

   Létrejött „Az éghajlatváltozás kerekasztal platform” a térség önkormányzatai, a megyei önkormányzat, az iskolák és óvodák vezetőinek, valamint a térségi szakintézmények (vízművek, katasztrófavédelem) képviselőinek közreműködésével. 

   Nem lehet különválasztani a klímastratégiát a gazdaságfejlesztéstől, főleg nem a településfejlesztéstől. Eddig is jelentős lépéseket tettünk az éghajlatváltozás lassítása érdekében. Valamennyi intézményünkön napelemmel segítjük az áramellátást, a városközpontban lévő épületeinkben hőszivattyús rendszer biztosítja a fűtést és a hűtést. 

  Nagy eredménynek tartjuk az önkormányzat tulajdonában lévő 36 hektáros, döntő részben Natura 2000-es területen lévő Öregerdő ápolását is, ahol a legidősebb tölgyfa akár a 220 évet is elérte.  Önkormányzatunk jelentős összeget fordít arra, hogy az erdőápolást szakszerűen biztosítsuk. 

   Jövőre lesz tíz éve annak, hogy elindítottuk a nagyon sikeres fásítási programunkat. A lakosságnak és az intézményeknek biztosítunk díszfákat, cserjéket, és az utóbbi években már gyümölcsfákat is. Mindez egyszerre szépíti a települést, és hozzájárul az úgynevezett zöldítéshez.  

‒ A város honlapja számos látnivalót ajánl, köztük a Rimóczi-kastélyt, a régi Kaszinó éttermet, a tájházat, a csiksomlyói kegyképet, több emlékművet, a különleges kereszteket. Mekkora vonzerőt jelent ez a turizmus számára? 

‒ A településünk turistaforgalma elenyésző, de szeretnénk továbbfejleszteni az élhető város programot. Örömmel látjuk a kerékpárút-építések eredményeként az átutazó kerékpáros turistákat, akik egyre többször állnak meg és néznek körül nálunk. 

   Önkormányzatunk négy éve határozta el, hogy a városukban építkező, illetve felújítási munkát végzők számára letelepedési támogatást biztosít.  A kulturált lakókörnyezet, a megfelelő intézményhálózat, reméljük, tovább növeli a város vonzóképességét azon túl, hogy a településünk aktív lakosságához képest magasabb az itt lévő munkahelyek száma. 

   Mintegy hatezren élnek városunkban, az utóbb időben emelkedett a házasságkötések és születések száma is.  

   Az önkormányzatnak az a célja, hogy növekedjék az itt élők komfortérzete. Korábban már elnyertük a Virágos Magyarországért kategóriában az első helyezést, mely színvonalnak a fenntartása folyamatos feladatot ad a Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezetünknek.  

‒ Honnan ered a város különleges neve? 

‒ A ma is élő legenda szerint Jászfényszaru határában fordította ki az eke Lehel kürtjét, melyet szaruból faragtak, s amely a Jászság egy fontos szimbóluma, és a Jász Múzeum őrzi. 

   A térképeken jól látszik a Zagyva és a Galga torkolatánál egy szarv alakú fövenyes, homokos terület, itt telepedett le a jászok egy része. Településünk szép nevében a jász előtag jász mivoltunkra utal. Fény jelentéssel régen a föveny szó is bírt, a szaru pedig minden bizonnyal Lehel kürtjére utal.