Baranya megye színei
Baranya megye Magyarország legdélebbi megyéje. A Dunántúl déli részén helyezkedik el. Földrajzilag változatos területtel büszkélkedhet, északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti részén síkság található. A megye, egyben a Mecsek legmagasabb pontja a 682 méteres Zengő. A másik fontos kiemelkedés a Villányi-hegység.A kellemes klíma elősegítette az ország más tájain ritka növények megtelepedését. Így a Mecsekben őshonos többek között az illatos hunyor és a legszebb magyarországi vadvirág, a bánáti bazsarózsa.
A megye ásványkincsekben gazdag. Az ország feketeszénkészletének 98 százaléka itt található, és a Mecsek fontos uránérc-lelőhely is. Termál- és ásványvizek is nagy számban találhatóak Baranya megyében. Az eddig feltárt hőforrások közül legjelentősebb a harkányi, a szigetvári és a sikondai.
Baranya megye területe már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt részben szlávok lakták. Szent István király a területen vármegyét hozott létre, amelynek jelentős része átnyúlt a mai Horvátország és Szerbia területére is. A vármegye élén álló ispán székhelye Baranyavár volt (ma BranjinVrh, Horvátország), amelyről Baranya vármegye a nevét kapta. Szent István ugyanakkor Pécsett püspökséget is alapított, és később a pécsi püspök birtokába adta a vármegyét.
1541-től a megye területe a török hódoltsághoz tartozott. A terület 1689-ben szabadult fel a török uralom alól. Baranya vármegye régi határai 1919-ig álltak fenn. 1919 és 1921 között szerb megszállás alatt állt a megye mai területének háromnegyede, és létrehozták a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságot. A trianoni békeszerződés értelmében a volt Baranya vármegye déli részét(1163 négyzetkilométernyi területet) a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták.
Baranya megye mai határait lényegében az 1950-es megyerendezés során alakították ki. A megye településszerkezetére jellemzőek a végletek: székhelye régióközpont, egyike az ország öt legnagyobb városának és három legnagyobb agglomerációjának, de a megye településeinek több mint kétharmada 500 lakosnál kisebb lélekszámú apró- vagy törpefalu.
Forrás:
Wikipédia