Balassagyarmat méltán viseli a Civitas Fortissima kitüntető címet

Balassagyarmat

A város és térsége a fővárosi agglomeráció északi szélének dinamikusan fejlődő területe, gazdasági mutatóit nézve Nógrád városai közül az éllovas. Jobb életkörülményeket teremtő beruházásokat valósíthatnak meg, új színház épül a városban. Balassagyarmat jelenéről és örökségeinek ápolásáról Csach Gábor polgármesterrel beszélgettünk.

– Balassagyarmat Nyugat-Nógrád és a szomszédos Felvidék oktatási, egészségügyi, kereskedelmi, gazdasági, igazságszolgáltatási és közigazgatási központja. Milyen kötelezettségekkel jár e státus?

– Legfőképp azzal, hogy 15 ezres „éjszakai létszámú” városként naponta 30-40 ezer embert kell kiszolgálnunk, amely nagy horderejű lehetőségeket, de egyúttal komoly kockázatokat is jelent. Lehetőséget azért, mert a város ennek is köszönheti, hogy gazdasági és szociális mutatóit tekintve Nógrád megye éllovasa, a jövedelmek, az ingatlanárak és a vásárlóerő itt országos átlag feletti. De ez veszélyforrást is jelent a COVID-járvány idején, mivel sokkal nagyobb így a fertőzésveszély.

– Balassagyarmat sok mindenben kiemelt szereplője a régiónak. Milyen a munkaerő- és a munkahelykínálat a városban? Sokan kényszerülnek ingázásra?

– Városunk és környéke az elmúlt évtizedben a fővárosi agglomeráció északi szegletének dinamikusan fejlődő része lett. Talán meglepő, de napjainkban ez a térség a megye ipari központja is a salgótarjáni szénmedence százéves regnálása után. Úgyhogy nálunk kifejezetten munkaerőhiány mutatkozik, mindenekelőtt azért, mert ahogyan egy mexikói közmondás tartja, túl közel vagyunk a fővároshoz, de nem elég közel a mennyországhoz. Az ingázás valóban jelentős, hiszen ma már csupán 50 perc autóval a főváros. A hozzánk bejáró dolgozóknak viszont munkásszállót építünk, jövő tavasszal már jobb körülmények várják őket.

– A városban jelenleg több beruházás is zajlik. Melyek a legfontosabbak, és ezek milyen ütemben haladnak?

– Az elmúlt európai uniós fejlesztési ciklusban hatmilliárd forint feletti beruházást nyertünk el, uszodát, bölcsődét, sportpályákat, utakat, kerékpárutakat, járdákat, új iparterületeket építettünk. Folyamatban van a Nyírjesi tórendszer turisztikai fejlesztése, az új sportcsarnok és a Honvédelmi Sportközpont építése, valamint 23 hektárnyi zöldterület megújítása. Közben tervezzük a szintén ekkora volumenű következő fejlesztési ciklust, amivel végre meggyógyíthatjuk a Trianon, a háborúk, a holokauszt és a kommunizmus okozta sebeinket.

– Lezajlott az I. Ipoly-völgyi Vasút Konferencia, jelentős civil támogatással. Mit tudnak tenni az Ipoly menti vasutak megmentéséért?

– Ez egy három évtizedes küzdelem, amelyben végre tényleg látszik az előrelépés. A kormány is elismerte, elég csak Vitézy Dávid legutóbbi nyilatkozatait olvasni, hogy Budapest és agglomerációja a közúti közlekedés telítettsége miatt élhetetlen kezd lenni, az utak és települések nem bírják már a terhelést. Emiatt gyorsult fel az M2-es autópálya építése, és kezd újra előtérbe kerülni a 75-ös és 78-as Budapest–Nógrád vasútvonalak fejlesztésének szükségessége. Ugyanis ezek a vonalak a legfontosabb ráhordói a váci és a hatvani agglomerációs fővonalaknak. A kormány partner abban is, hogy a szlovák–magyar jó kapcsolatok tekintetében fontos az Ipoly-völgyi vasútvonal nemzetközi rehabilitálása az Ipolyságtól Losoncig. Ebben a felvidéki polgármesterek is egyetértő társaink, s nem véletlen, hogy Losonc polgármestere a második világháború óta először ezen a konferencián tisztelte meg jelenlétével Balassagyarmat önkormányzatát. 

– A „Legbátrabb város” cím és a kulturális hagyományok kötelezik „Palócország fővárosát” az örökség méltó ápolására. Milyen feladatokat jelent ez a város számára?

– Büszkeséget és hűséget a bátorsághoz, amelyek manapság kétségtelenül nem túl „trendi” tulajdonságok. A széles értelemben vett örökségápolás tekintetében szerencsére sikeres években vagyunk, hiszen százéves álmaink vannak megvalósulóban, legyen az sportinfrastruktúra-fejlesztés vagy Nógrád megye legnagyobb kulturális beruházásának, az 1914 óta tervezett új színháztermünknek a felépítése, melyet – a kormány döntésének hála – a városunkhoz kötődő Madách Imre bicentenáriumi ünnepségén, 2023-ban szeretnénk felavatni. 

Palócország fővárosa

A magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, Mikszáth Kálmán nevezte Balassagyarmatot a „Palócország fővárosának”. A palócok napjainkban a Duna–Tisza közének északi részén és Dél-Szlovákiában élnek. A palócság létszámát egykor 600 000 főre becsülték, de ezt az egy tömbben élő etnikumot több olyan csapás is érte a történelem során, aminek hatására létszámuk mára a harmadára csökkent. Népművészetüket Balassagyarmaton a Palóc Múzeum őrzi.