Az elmúlt századok során a balassagyarmatiakra mindig is jellemző volt, hogy értékteremtő és ezen értékeket megőrző hagyományaikhoz híven, mindenkori gazdasági erejükhöz mérten igyekeztek természeti, szellemi és épített örökségüket gyarapítani és azt méltó módon hagyományozni az utódokra. Medvácz Lajos polgármesterrel beszélgettünk.

− A gazdag történelmi múlt, a palóc hagyományok ápolása erősíti a balassagyarmatiak identitását. Ez miben érhető tetten?

− Ha a hétköznapok felől nézve fogalmazom meg a választ, akkor azt felelhetem, hogy a gyarmatiak konyhájában gyakorta készülnek hagyományos palóc ételek, savanyú bableves, sztrapacska, tócsni, haluska, ganca, és sorolhatnám még. Ha tágítom a kört, akkor pedig azt mondom, hogy a két évtizedes múltra visszatekintő nyár közepi Szent Anna-napi Palóc Búcsú, amely tavaly óta Palóc Hagyományéltető Napokká terebélyesedett, a legsikeresebb rendezvényünk. Egyébként pedig a megfontoltan gazdálkodó önkormányzat komoly összegeket áldoz történelmi múltunk ápolására, filmet készítettünk a városról, a Civitas Fortissima eseményeiről, kiadványokkal, rendezvényekkel gazdagítjuk az emlékezetkultúrát és a palóc hagyományok megőrzését.

− Hogyan jellemezné a város gazdaságát? Milyen a munkaerő-piaci helyzet, milyenek a foglalkoztatottsági adatok?

− 2009 óta nem emeltük a helyi adókat, önkormányzati beszerzések esetén 5 százalék kedvezményt biztosítunk a vállalkozóinknak, és az országban elsőként írtunk ki kamattámogatási pályázatot a mikrohitelek felvételéhez. Bevezettük a Balassa Kártyát, amellyel erősítjük a különböző kedvezményeket és a helyi vállalkozások ösztönzését. Gazdaságfejlesztési célokból folyamatosan hajtunk végre jelentős ingatlanvásárlásokat, idén például mintegy tíz hektár iparterületet és két belvárosi üzlethelységet vásároltunk. A Településrendezési Tervben 170 hektár gazdasági és ipari terület kijelölése szerepel. A friss adatok alapján 4,3 százalékos a munkanélküliség, ez a megye városai közül a legalacsonyabb. Nem véletlen, hogy a szociális helyzet is nálunk a legjobb a régióban, mindössze a lakosság 7 százaléka szorul valamilyen szociális ellátásra.

− Milyen beruházások, illetve fejlesztések zajlanak jelenleg, s milyeneket terveznek a közeljövőben?

− Legnagyobb beruházásunk, az uszoda építése jelentős állomásához érkezett, elkészült a teljes szerkezete. Sajnos több ok miatt is csúszott az állami beruházás, az egy éve kezdett munkák várhatóan 2017 végére fejeződnek be, és legnagyobb örömünkre az állam a működtetés költségeit is átvállalta.  A kórház rekonstrukciós beruházásának keretében megindult a költözködés a főépületbe, a neurológia, a sterilizáló, a gyógyszertár, a trauma- és a röntgenosztály után idén a központi labor is az új helyére költözhet. A volt határőrségi épületben megkezdődött a járási kormányhivatalok összeköltöztetését szolgáló 700 millió forintos újabb nagyberuházás. Jövő ilyenkor ismét régi fényében várja a polgárokat az 1929-es államrendőrségi és csendőrségi palota, amelynek tornaterme és autóparkolója is a várost szolgálja majd. Tovább folytatódott a városközpont szépítése. A Vármegyeháza egykori 1907-es homlokzatának helyreállítása megtörtént, és megújult a hajdani takarékpénztár épülete is. Jelentős pályázati forrásokat remélünk a történelmi épületeink rendbetételére. Egy tavaszi kormányhatározat szerint új sportcsarnok épülhet a Nádor úton, amelynek a tervezése már folyamatban van, de a régi sportcsarnokunk 40 milliós felújítása is a végéhez érkezett.

− Érvényesül-e Gyarmat megtartó ereje? Itt maradnak-e szülővárosukban a fiatalok, mit kínál számukra a város továbbtanulásban, munkalehetőségekben?

− Népességmegtartó programunk keretében minden megszülető gyarmati csecsemő 50 000 forint kelengyepénzt kap, az első lakáshoz jutást pedig kétmillió forintos kamatmentes kölcsönnel támogatjuk. Többféle ösztöndíjrendszert működtetünk a diákok számára, és ifjúsági alappal támogatjuk a középiskolai diákbizottságok életét. 2009-ben befagyasztottuk a szociális díjakat, ide értve többek között a gyerekétkeztetést és a lakbérköltségeket. S mint említettem már, nyolc éve nem emeltük a helyi adókat, valóságos „adóparadicsom” vagyunk, hiszen se telek-, se építmény-, se idegenforgalmi adó nem terheli polgárainkat, illetve vállalkozóinkat. Az országban elsőként a nagycsaládok ingyenes telekpályázatán 21 ingyen telket biztosítottunk, melyek közül négy már elkelt, és két család már fel is építette új otthonát. De odafigyelünk a korszerű „városias” feladatokra is, a szórakozás, a pihenés feltételeinek megteremtésére, és a szolgáltatások fejlesztésére is. Novemberi közmeghallgatásunkon pedig elindítjuk „Költözz Balassagyarmatra” programunkat. És akkor még nem beszéltünk a már megítélt mintegy 2 milliárd forintos elnyert és bírálat alatt lévő majd 5 milliárdos pályázatainkról sem.