A vármegyei kereskedelmi és iparkamara az innovációs ismeretek átadására helyezi a hangsúlyt, mivel a világpiacon meghatározó a termékek minősége. Problémamegoldás, innovációs és kooperációs készség – ezek ma a legfontosabb vállalkozói kvalitások. Mindezekről Miklóssy Ferenccel, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével beszélgettünk.

– Ön, két év kihagyással 1988 óta kamarai elnök. Összegzése szerint mi jellemzi leginkább a vármegye gazdasági fejlődését?

– Nem nézhetjük önmagában Hajdú-Bihar vármegyét, a vállalkozások szempontjából tágabb térséget kell szemlélnünk: Hajdú-Bihar mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyét is. Olyan mértékű gazdasági fejlesztések történnek itt a közeljövőben, amelyek teljesen más alapokra helyezik a hangsúlyokat. A hatalmas bejövő tőke nemzetközileg is jelentős cégek kíséretében érkezik. Ezek kiszolgálása, az infrastruktúra biztosítása, az energiaellátás hatalmas feladat. A fejlesztések minden területen más hozzáállást, ambíciót és innovációt tesznek szükségessé. A majdan érkező külföldi cégek a mostani magyar beszállítók versenytársaiként jelennek meg. Korszerű technológiával gyorsan és olcsóbban gyártanak. Versenykényszert jelentenek a térségben, és egyben óriási lehetőséget. Nemzetközi érdeklődést is felkeltő piacbővülés várható, amire sokan számítanak a szolgáltatási szektorban. A térségben megnő a fizetőképes kereslet, rendkívül nagy lesz a logisztikai igény, vasúton és közúton is kell szállítani. Jócskán van még tanulnivalónk.

– Melyek a kamara előtt álló legfontosabb feladatok a változó helyzetben?

– A kamara legfontosabb feladata a nemzeti tulajdonban lévő vállalkozások versenyképességének növelése. Az ezt segítő legfontosabb eszközök a magas szintű oktatás és az innováció. A kamara a vállalkozások gondolkodását tudja alakítani, információkat tud nyújtani. Meg akarjuk ismertetni – és erre kapunk a kormánytól is ösztönzést – a partnereket a piacváltozással, a jelentkező lehetőségekkel és igényekkel. Sok esetben kapcsolatokat is ajánlunk. Megmutatjuk, hogyan tudnak alkalmazkodni, hiszen erős az alkalmazkodási kényszer. Megnő a versenyképes munkaerő ára. Ezt a versenyképes munkaerőt kell hatékonyan kialakítani. Korszerű, digitális technológián alapuló, versenyképes hazai vállalkozások kellenek, amelyek egyszerre teljesítmény- és profitorientáltak. Akkor gazdagszik az ország, ha a megtermelt jövedelemből minél több marad itt.

   Ha nem tudjuk tartani a lépést, kiszorulunk. Jól képzett munkaerőből sajnos nem állunk túl jól. Két alapvető dologra építhetünk, a termőföldre és a humántőkére. Az utóbbiból ki kell hoznunk a nemzetközi szinten is versenyképes maximumot. Fejben, gondolkodásban kell sokat változnunk. Nehéz folyamat ez, tanulni kell, ismereteket szerezni. A hozzáadott érték és a versenyképesség terén kell a támogatás. Nem kapnak a hozzánk érkező cégek megfelelő magyar munkaerőt. Jelentős mennyiségű képzetlen munkaerő van a munkaerőpiacon.

– Mit tesznek hozzá az ország gazdasági teljesítményéhez a vármegyei vállalkozások? Melyek a vezető tevékenységi körök?

– Hajdú-Bihar legnagyobb értéke az agrárgazdaság. Az intenzív, digitalizált, robotizált gazdasággal az lenne a cél, hogy ne csupán alapanyag, hanem prémiumkategóriás élelmiszer kerüljön a piacra. Ehhez az emberek és a hagyományaink is adottak. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy az élelmiszeráruházakban egyre több a külföldi áru. Messze nem hozunk ki a lehetőségeinkből annyit, amennyit lehetne.

   Nagy ütemben folynak a fejlesztések, jelentős kapacitás 2025-től várható. A vármegyében előállított termékmennyiség, a GDP-arányos rész dinamikusan fog növekedni. Már zajlik az előkészítés, most kellene nagyon jól felkészülnünk. A tudásunkat kell fokozni, tanulni kell, változtatni, és nemcsak az iskoláskorban, hanem a felnőttek tekintetében is. Intenzíven, dinamikusan kell felkészülni. 

– Mennyire tudják segíteni a helyi vállalkozásokat a versenyben? Milyen speciális kihívásokkal szembesülnek?

– Innovatív, jól felkészült vállalkozóink vannak, de egyre többre lenne szükség. Minden olyan lehetőséget ki kell használni a vállalkozásoknak, ahol információt, tudást szerezhetnek. Nem csak Debrecenben, más helyszíneken is tartunk előadásokat. Partneri kapcsolatokat építettünk ki, s van olyan ingyenesen használható hálózatunk, amellyel 60 ezer vállalkozót lehet elérni a világban. Meg lehet nézni, hogyan csinálja az, aki jobban boldogul. Sok magyar ötlet sajnos nem születik meg piaci termékként, az ötlet- vagy szabadalmi szinten nem jut túl. Az egyetemen óriási tudásbázis halmozódik fel. Ezért is törekszik a vármegyei kamara arra, hogy minél szorosabb kapcsolatokat építsen ki az egyetemi kutatóhelyekkel.

   Alapvető gond, hogy nagyon hiányzik a nyelvtudás. Minden termelésirányítónak tárgyalóképesnek kellene lennie angol nyelvből. Nemzetközi a menedzsment, az angol a közös nyelv. A termelési konferenciákon, a napi egyeztetésnél nem működik a tolmácsgépes megoldás.

   Az érkező vendégmunkásokkal nemcsak a termelés, hanem a fizetőképes kereslet is meg fog nőni. Ezt a térségi szolgáltatóknak figyelembe kell venniük. Azt szeretnénk, ha az itt megtermelt jövedelmet magyar árukra, hazai szolgáltatásokra költenék. 

– Milyen eredményt tudnak elérni egy-egy pályaválasztási rendezvénnyel? Hogyan tudják segíteni a fiatalok pályaválasztását?

– Az oktatásban a mennyiségi igény mellett a minőséginek is jelentkeznie kellene. Nagyon fontos a duális képzés, hogy megfelelő gyakorlati helyekre kerüljenek a tanulók. Informatikai és gépgyártó cégek vesznek részt a duális képzésben, jól teljesítik a gyakorlati részt. Az lenne a fontos, hogy a szakmai kultúrát termelési környezetben sajátítsák el, élő környezetben konkrét munkát végezve. A cégek mellett a munkaerőnek is versenyképesnek kell lennie. Akkor korlátlan elhelyezkedési lehetőség állna rendelkezésre. A versenyképes tudással rendelkező humántőkén múlik minden, a multik ezt már régen felismerték, s persze az itthoniak is.