Nógrád megye adottságait nézve kitörési pont lehet az idegenforgalom. A csodálatos természeti környezet számtalan lehetőséget kínál, elsősorban a bakancsos turizmus számára. Megvalósultak turisztikai attrakciók, de az infrastrukturális háttér még sok kívánnivalót hagy maga után – mondta dr. Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Vele beszélgettünk.

– Hogyan alakult a megye gazdasági teljesítménye az elmúlt években?

– A tavalyi év országos szinten sem volt nehézségektől mentes. Mi az értékeléseink során a NAV alapos kutatómunkájára és adataira támaszkodunk. A megye eredménye javult, de az egyes ágazatok jövedelmezősége változatos. A kereskedelem teljesítménye nem romlott, és jó évet zárt az építőipar. 

   A megye gazdasági eredményei évről évre növekedtek, kicsit szerényebben, mint az országos átlag. 2020-ban sajnos csökkent az árbevétel, megszűntek vállalkozások. A foglalkoztatási létszám fogyatkozott valamelyest, s ezzel együtt a kiáramló bérek is. A Nógrád megyei a kicsi és sebezhető gazdaságok közé tartozik. A megye településszerkezete aprófalvas, a kis- és közepes vállalkozások a jellemzőek. Ezek száma csökkent a tavalyi évben, a középvállalkozások viszont talpon tudtak maradni. Az előbbiek elsősorban a szolgáltató szektorban, a kereskedelemben és az építőiparban tevékenykednek, az utóbbiaknak több mint fele a feldolgozóiparban működik.

   Gazdasági erejét tekintve Nógrád a legkisebb megye, lakosságarányosan 0,2 százalékát adja Magyarország gazdaságának, a GDP-ben való részesedésünk pedig 0,1 százalék. Nógrádban kevés multicég van jelen, ezért inkább a szolgáltatások irányába próbálunk elmozdulni. 

– A turizmus lehet-e kitörési pont? Léteznek-e – akár a kamara segítségével elérhető – olyan források, amelyek segíthetnek ebben?

– A megye adottságaira építve valóban nagy lehetőség mutatkozik az idegenforgalom területén. Az ágazat gazdasági szempontból már napjainkban is rentábilisnak mondható. Nógrád megye csodálatos természeti környezetben fekszik, ez az ország legerdősebb megyéje. Számtalan lehetőséget kínál, elsősorban a bakancsos turizmus számara. A megyei önkormányzat a TOP-források felhasználásánál az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet fordított az idegenforgalmi attrakciók fejlesztésére, de a vendéglátás infrastrukturális hátterének további fejlesztése is erőteljesen indokolt. Az évtizedes lemaradás miatt a helyi vállalkozások tőkeszegénysége ezt csak korlátozottan teszi lehetővé, ezért ezen a területen is lényegesen több külső, pályázati lehetőségre van szükségünk, ha be akarunk kapcsolódni ezen a területen is az országos vérkeringésbe.

   A megyék közül Nógrádban található a legtöbb vár és kastély. Közülük sok áll üresen, romosan, a hasznosításukkal foglalkozni kell. „Nógrád, a varázslatos világ” – ez találó szlogenje volt a megyei közgyűlésnek. 

– Vannak-e határon átnyúló kezdeményezései, gazdasági kapcsolatai a kamarának?  

– A Magyarország és Szlovákia közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok élénkítéséhez a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azzal kíván hozzájárulni, hogy szervezetén belül létrehozta a Magyar–Szlovák Tagozatot. Azért jött létre, hogy a magyar vállalkozók érdekeit képviselje, és olyan speciális szolgáltatásokat nyújtson, amelyek a vállalkozói igények alapján hozzásegíthetik a magyarországi exportőröket és tőkebefektetőket a szlovák piac eredményesebb meghódításához. A Magyar–Szlovák Tagozat Irodája Salgótarjánban, a   Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara – mint gesztorkamara – mellett működik. 

   Magyar kézművesekkel rendszeresen részt veszünk a Radványi Kézműves Vásáron, Besztercebányán. A Karácsonyi Készülődés elnevezésű karácsonyi kézműves vásáron 17. éve rendszeresen ott vannak a szlovák kézművesek. Jelenleg futó szlovák programunk az iparjogvédelmi közös pályázat, három magyar és két szlovák megye részvételével.

   Idén szeptembertől megkezdtük a TRAIN elnevezésű, 16 hónapig tartó határ menti projekt megvalósítását. A szlovák partner a füleki Szakközépiskola. Egyrészt az asztalos és gépészeti ágazatba tartozó szakmákat népszerűsítő tevékenységeket fogunk szervezni a régióban –tanulmányi versenyek, gyárlátogatások, tréningek, ösztönző rendszerek kialakítása –, másrészt a füleki Szakközépiskola asztalosműhelye új, korszerű gépeket fog kapni. Új típusú képzési módszerrel – filmkészítéssel – segítjük a tanulási problémákkal küzdők számára a szakma elsajátítását, s ez a módszer valamennyi diák online oktatását megkönnyíti. Szakképzési területen is jelentős az együttműködés, magyar és szlovák diákok céglátogatásokon, tanulmányi versenyeken vehetnek részt, oktatófilm készül a fémipari szakmák elsajátítására.

– Budapest közelsége előny vagy hátrány a gazdasági élet szereplői számára?

– Kettős hatást érzékelünk. A főváros közelsége egyfelől puffer szerepet tölt be a kevésbé kvalifikált munkaerő foglalkoztatásában, amelyet a 21-es főút korszerűsítése még fel is erősített. A felsőoktatási intézmények hiánya Nógrádban, valamint az ipari szerkezetváltás vontatott fejlődése az elmúlt időszakban a jól képzett fiatalok elsősorban a fővárosba történő elvándorlását eredményezte. Azonban ahogyan az atipikus foglalkoztatás egyre nagyobb szerepet kap, ez a folyamat meg is fordulhat. Emellett fontos lenne az elmúlt időszakban már elindult budapesti székhelyű cégek, intézmények, egyetemek megyei telephelyeinek bővítése is. .Ehhez elengedhetetlen a megye vasúton való megközelíthetőségének fejlesztése is.

– Napjainkban nagy felelősség hárul a szakképzésre. A kamara milyen képzéseket preferál?

– A szakképzés jelentősen megváltozott az utóbbi években, a duális képzés vette át a főszerepet. Nyugati mintára alakult át a szakképzési rendszer. Inkább a cégekhez kihelyezett képzéseket részesítjük előnyben. A kamara volt ennek az egyik indikátora, sok tekintetben segítettük a kormányzat erre irányuló törekvéseit. 

   Az új jogszabályi keretek komoly lehetőséget jelentenek a cégek számára, hogy saját kézbe vegyék a munkaerő-utánpótlást és -képzést. A Szakmajegyzék szerinti szakma elsajátítása 2020 szeptemberétől szakképzési munkaszerződés keretében zajlik, a tanulók munkavállalói jogviszonyban állnak a képzőhellyel. A cégek akár a teljes szakirányú oktatást megszervezhetik, ha van kapacitásuk, a klasszikus értelemben vett gyakorlaton túl a kapcsolódó szakmai elmélet oktatását is vállalhatják. Így életszerűbbé válhat a szakma tanulása. A kamara az új jogszabályi környezet hatályba lépése óta azon dolgozik, hogy a vállalkozásokat minél szélesebb körben tájékoztassa a megújult szakképzési rendszerről és az abban rejlő lehetőségekről.

   Szakmai versenyeket rendezünk, ahol a fiatalok megismerkedhetnek az egyes szakmákkal. A szlogen: „Egy szakma felér egy diplomával”. Némi optimizmusra ad okot, hogy sokan átképezik magukat szakmunkássá a felsőfokú végzettségűek közül is. Az építőipar nagy felvevőpiacot jelent.

– A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara milyen eszközökkel tudja segíteni a vállalkozásokat céljaik elérésében?

– Fontos számunkra, hogy a megyében dolgozó vállalkozások a tevékenységüket érintő jogszabályi változásokat mielőbb megismerjék, ezért rendszeresen tartunk szakmai fórumokat, előadásokat. Kiemelt feladatunknak tekintjük a pályázati lehetőségek megismertetését, a pályázati hajlandóság javítását a megyében. A tudásáramlás kamarai feltételeinek javítása érdekében folyamatosan bővítjük kapcsolatrendszerünket az országos és a helyi szakmai és társadalmi szervezetekkel. Nagy hangsúlyt fektetünk a vállalkozók megyén belüli együttműködésének erősítésére. Találkozókat szervezünk, ahol szakmailag elismert előadók adnak tájékoztatást a makrogazdasági folyamatokról, a nemzetgazdaság helyzetéről. Ezeken a találkozókon rendszeresen bemutatkozik egy-egy megyei vállalkozás.

   A vállalkozói igényeket megpróbáljuk átvinni a megyei képzési bizottságokba. Kiemelném a szakképzési rendszert, a koordinálást, a képzőhelyek bevizsgálását – ezek szintén a mi feladataink. Mi szervezzük a mesterképzést, és vizsgáztatjuk is a mestereket. Az elmúlt három évben a megyében több mint kétszáz mestert képeztünk ki, s erre büszkék vagyunk.