Az elmúlt években Nógrád megyében jelentősen megváltoztak a vállalkozások igényei, számottevően erősödött a szolgáltatói szektor. A kamara feladatairól és a megye gazdasági helyzetéről dr. Tordai Péterrel, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével beszélgettünk.

− Melyek a megyei kamara legfontosabb közfeladatai?

− Legjelentősebb a szakképzés terén megjelenő közfeladatok ellátása, amely a duális képzés gyakorlati megvalósításához kapcsolódik, úgymint: gyakorlati képzőhelyek bevezetése, ellenőrzése, tanulószerződéses tanácsadó hálózat működtetése, pályaorientáció segítése, szakmai versenyek, szintvizsgák, mestervizsgák szervezése, szakmai vizsgadelegálások, felnőttképzéshez kapcsolódó feladatok stb. A kamarai nyilvántartásba bejegyzett valamennyi gazdálkodó szervezet számára kötelező érvénnyel − és persze térítésmentesen − számos szolgáltatást nyújtunk. A gazdasági, pénzügyi, adózási és hitelhez jutási kérdésekben a tanácsadási feladatkörünk mellett segítséget nyújtunk a regisztrált vállalkozásoknak az üzleti partnerkeresésben és a pályázatfigyelésben. Közfeladataink közé tartozik továbbá, a teljesség igénye nélkül sorolom a legfontosabbakat, a békéltető testület működtetése, az okmányhitelesítés, a teljesítményigazolási szakértői testület működtetése, valamint a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó kamarai igazolások kiadása. Amióta néhány évvel ezelőtt kötelezővé vált − az agráriumot leszámítva − valamennyi társas és egyéni vállalkozás kamarai regisztrációja, olyan nyilvántartást vezetünk, amely segíti a vállalkozások közhiteles adatokhoz való hozzájutását.

− Említene erre egy példát?

− Ha például megkeres bennünket egy befektető, aki, teszem azt, fémipari termékeket szeretne gyártani, akkor a nyilvántartásunkból tájékozódhat azokról a cégekről és beszállítókról, akik a megyében hasonló területen működnek. S hogy folytassam az iménti felsorolást, díjmentes, illetve kedvezményes szolgáltatásaink közé tartozik a külgazdasági tanácsadás, a klaszterszervezés, a szakmai kiállításokon való részvétel ösztönzése, szervezése, a hálózatépítés. Rendszeresen elküldjük regisztrált tagjainknak hírlevelünket, s megjelentetünk időszakos szakmai kiadványokat is.

− Hogyan jellemezné Nógrád megye gazdaságát?

− Az elmúlt évek során jelentős áttörés nem történt a megye gazdasági életében. Elsősorban a szolgáltatást nyújtó ágazatok prosperálnak jól. Ami közös gondunk, hogy Nógrád megye népessége folyamatosan csökken, nem szűnt meg az elvándorlás. Ennek legfájóbb következménye az, hogy egyre kevesebb a munkavállaló, ezért csökken a megye GDP-termelő képessége is. Sajnos nem javultak a foglalkoztatottsági mutatók sem, e tekintetben a megyék között az utolsó előtti helyen állunk, s a gazdasági mutatóink sem érik el az országos átlagot.

− Mi lehet ennek az elsődleges oka?

− Azon ma már nem érdemes nosztalgiáznunk, hogy valamikor Nógrád megye messze földön híres volt bányászatáról, nehéziparáról, vagy éppen az üveggyártásról. Említettem korábban, hogy a megye iparszerkezete a szolgáltatóipar irányába mozdult el, s ez önmagában jó irányt jelent, ám e pillanatban még kedvezőtlen a társas és az egyéni vállalkozások aránya. Hiányoznak az igazán nagy cégek, túlnyomórészt egyéni és mikrovállalkozások határozzák meg Nógrád ipari szerkezetét, mindössze 12 olyan cég működik a megyében, amelyekben a foglalkoztatottak száma meghaladja a kétszázötven főt. A nagy cégekre azért lenne szükségünk, mert csak azok képesek komoly beszállítói hátteret generálni.

− A szolgáltatások területén mi ígérkezik igazi kitörési pontnak?

− Nógrád az egyik legszebb természeti környezettel rendelkező megye. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy a turizmus irányába nyissunk. Nemrég nyílt meg a megyében az első négycsillagos szálloda Hollókőn, méghozzá komoly vendégforgalommal, s ez arra ösztönöz bennünket, hogy a szálláshelyfejlesztésekre helyezzük a hangsúlyt. A turizmus valódi kitörési pont lehet. A megyék közül Nógrádban található a legtöbb kastély, vármaradvány, igazán sok a megtekintésre érdemes látnivaló. Hatalmas és gyönyörű erdeink vannak, így adja magát a természetjáró és vadászati turizmus, de az úgynevezett vallási turizmus számára a szentkúti kegyhegy egyre népszerűbb célpont. Az elmúlt esztendőkben igen komoly beruházások valósultak meg ott, amelyek eredményeként Szentkút látogatott zarándokhellyé vált, a vendégéjszakák száma immár ezrekben mérhető.

− Végezetül hadd kérdezzem meg, hogy milyen feladatok elé néz a kamara 2018-ban?

− A kamara legfontosabb feladata korábban is és a jövőben is egyfajta katalizátorszerep betöltése a megye gazdasági életében. Ami nem kevesebbet jelent, mint a kormányzati és az európai uniós intézkedések, direktívák alkalmazását a vállalkozások szintjén. 2018-ban erősíteni kívánjuk a pályaorientációban érintett szervezetek együttműködését, a pályaválasztásban a szakképzés elismertségét és népszerűségét. Kamaránk nonprofit gazdasági társaságán keresztül a felnőttképzésbe is bekapcsolódik, folytatni szeretnénk a keresletvezérelt képzések számának növelését, a képzési tartalmak piaci igényeken alapuló folyamatos frissítését. Célunk a gyakorlati képzőhelyek motiválása a duális képzésben való aktív részvételre, a cégek szakképzett munkaerőigényének biztosítása érdekében.