Sokan azt gondolják, hogy Veszprém most pihen, „nyaralni megy” azok után, hogy Európa Kulturális Fővárosaként történetének egyik legsikeresebb programévét valósította meg tavaly a balatoni és a bakonyi régióval karöltve. Aki azonban közelebbről ismeri Veszprémet és az itt élőket, az tudja, hogy a veszprémiek mindig a legjobbat akarják, és ez most is így van. Nem elégszenek meg az EKF hozta sikerrel és népszerűséggel, továbbra is szeretnének megkülönböztetett figyelemben részesülni. Ezért folytatják a megkezdett munkát, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a város és a térség még sikeresebb legyen. Porga Gyula polgármester ugyanis eltökélt abban, hogy 2030-ra Veszprémet már ne csak Magyarország, de a kontinens legélhetőbb városai között tartsák számon. 

– Történetének legnagyobb fejlesztési időszakát éli Veszprém. Milyen beruházások történtek az elmúlt időszakban? 

– Már eddig is számtalan infrastrukturális megújítást hajtottunk végre az Európa Kulturális Fővárosa programév keretében, a kormány bőkezű támogatásának köszönhetően. A város több rozsdafoltja eltűnt, helyükön hiánypótló, új funkciók, felújított épületek jöttek  létre. Hamvaiból éledt újjá például az egykori gyerekkórház, mely több évtizede állt elhagyatottan, most pedig ActiCity Tánc- és Mozgásközpontként nyitott újjá, teret adva olyan mozgásformáknak, mint a balett, a néptánc, vagy éppen a falmászás. 

   Megújult, és hangszerkészítő műhellyé vált a veszprémi születésű világhírű hegedűművész, Auer Lipót egykori háza. Szebb és modernebb lett a vármegyei könyvtár gyerekrészlege, audiovizuális centrum nyílt a vár egyik ikonikus épületében. Ráncfelvarráson esett át a korábbi kulturális központ, a Hangvilla, számos köztéri játszótér kibővült, futókörök jöttek létre a völgyben és a lakótelepen. 

   Az EKF legnagyobb kulturális infrastrukturális fejlesztéseként teljesen új köntösbe öltözött a Laczkó Dezső Múzeum, mely újranyitása óta látogatói rekordokat döntött meg tárlataival. A múzeum teljes környezete – az Erzsébet-ligettől a Szent Miklós-szegen át a Kálvária-dombon keresztül a már említett ActiCityig – a 21. századi igényekhez igazodott. 

   A Kulturális Negyedben a nagy volumenű fejlesztésnek köszönhetően a belváros legnagyobb zöldfelületű parkja nyílt meg. A korábban elhanyagolt parkolót egybenyitották a Pannon Egyetem közönségtől elzárt felületeivel, és a helyén – kávézóval, sportpályákkal, játszótérrel – gyönyörűen rendezett környezettel sétateret hoztak létre. Az autókat pedig – megkétszereződött számban – ezentúl egy mélygarázsban lehet pihentetni. 

   Hiánypótló beruházásként valósult meg az egykori vaskereskedésből megújult Ruttner-ház, mely hostelként működik. Emellett három ikonikus veszprémi szálloda is bővítette szálláshelyeit. Megújult több park, az izraelita temető, oktatási intézmények sora. Új parkolási rendszer segíti az autósok gyors helytalálását, és a vasútállomás fogadóépülete miatt sem kell már szégyenkezniük a veszprémieknek, noha azon csak a szépészeti beavatkozás történt meg, és a munka majd folytatódik. 

– Ön mely beruházásokra a legbüszkébb, és melyek nem fértek bele a mostani felújítási sorozat kereteibe?

– A leglátványosabb változás – természetesen az érsekség gondozásában megújuló váron kívül – az ActiCity épületén látható, amelyre a legtöbbet áldoztunk. Orbán Viktor az átadó ünnepségen elismerését fejezte ki azért, amiért az egykor romos épületből attraktív, ugyanakkor remekül hasznosítható teret hoztunk létre, s egyben kinyilvánította, hogy az EKF megvalósításához kapott kormányzati támogatást a lehető legészszerűbben használtuk fel. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy Veszprémmel azért szeret együttműködni, mert itt nemcsak kérnek, de a beruházásokhoz hozzá is járulnak, és mert itt a tervek megvalósulnak.  

   Nem hagyhatom szó nélkül azonban, hogy a legnagyobb sikert nem a legtöbbe kerülő, hanem a legtöbbeknek élményt nyújtó Gyárkert Kultúrpark hozta el nekünk. A belváros közepén álló egykori bútorgyári terület rozsdafoltként éktelenkedett, és hiába akartuk megszerezni, nem volt rá forrásunk. Egészen addig, amíg Navracsics Tibor kormánybiztosként, az EKF készülődések közepette ismertette problémánkat a miniszterelnökkel, aki ezúttal fogadókész volt a kérésünkre. Kormányzati támogatásból megvásároltuk a területet, és az EKF-pályázaton felül, mintegy bónuszként sikerült létrehoznunk azt az élményparkot, melyben tavaly több mint 60 hazai és külföldi sztárfellépő koncertezett. A veszprémiek, és még nagyon sokan mások pedig imádták. Büszke vagyok rá, hogy sikerült felszámolnunk városunk egyik szégyenfoltját, és a helyén létrehozni a Gyárkertet, amelyet sikerre vittünk. 

   Visszatérve a történelmi várnegyedhez, köszönetet kell mondanom Udvardy György érseknek, aki kiváló érzékkel látta meg az EKF-ben rejlő lehetőséget, és a kormány támogatását kérte az egyházi ingatlanok felújítására. Ami pedig a jövőbéli álmainkat illeti, első helyen az Aranyosvölgyi hidat említeném, amelyhez ugyancsak jelentős kormányzati támogatásra lesz szükségünk. De az igényünk elismerésén már túl vagyunk, ami hatalmas lépés, csak békésebb, a gazdaság működését jobban segítő környezet kell a kivitelezés megkezdéséhez.

– Lehet már számokban mérni az elmúlt év eredményeit? Valóban megérte ez a rengeteg munka és befektetett energia? 

– Mindenképpen. Fantasztikus év van mögöttünk, amit nagyon hosszú munka és jól megtervezett stratégia előzött meg, s végül egy kitartó és elhivatott csapat valósított meg. A terveinket sokszor felülírta az élet, a cím elnyerése után a Covid-járvány, a szomszédban zajló háború és az energiaválság is akadályokat gördített elénk, de sosem adtuk fel, és mindig a közös cél megvalósítása lebegett a szemünk előtt: Veszprémből egy még jobb helyet varázsolni.    Megmutatni a veszprémieknek, hogy a sokszor unalmasnak hitt város számtalan felfedezetlen kincset rejt, és nemcsak élni, de pezsegni is tud. 

   Meg akartuk mutatni Európának és a világnak, hogy mire vagyunk képesek, és milyen értékeink, hagyományaink vannak. Ez is sikerült. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a 3500-nál is több program, melyek több mint fele Veszprémben valósult meg, az új, hagyományteremtő fesztiválok, és az az 1 660 000 látogató, aki Veszprém belvárosában járt tavaly. Egyébként a programok 80 százaléka ingyenes volt, és 45 százaléka zenei jellegű, hogy hűek maradjunk az UNESCO – A zene városa címünkhöz is. Az is a sikert igazoló statisztika, hogy 17 százalékkal több külföldi látogató érkezett hozzánk. 

   És mindezek mellett itt maradnak nekünk a gyönyörűen megújított épületeink. Kétségtelenül sikeres évet tudhatunk magunk mögött, amely annak is köszönhető, hogy soha nem tévesztettük szem elől a célt. Ugyanis nekünk nem az EKF-cím megszerzése és a programsorozat megszervezése volt az igazi célunk, ebben csak eszközt láttunk, amellyel komfortosabbá, élménygazdagabbá tehetjük városunkat, és amellyel javítjuk helyünket az európai élhetőségi rangsorban.

– Melyek a további tervek? 

– Nem állunk meg! Azért sem, mert – gondoljon csak a várra –, fontos beruházások ma is zajlanak. És azért sem, mert vannak még olyan terveink, amelyek megvalósítása – köztük az Aranyosi völgyhíd megépítése – a veszprémiek mindennapjait teszik majd jobbá, könnyebbé, élhetőbbé.  Ezen felül fontos, hogy az EKF alatt elért eredmények hosszú távon is szolgáljanak minket. 

   Szeretnénk a kulturális élet további pezsgésével még magasabb szintre emelni Veszprémet az európai élhetőségi rangsorban, és meg inkább láthatóvá tenni a várost további európai kulturális színtereken. Őrizzük és ápoljuk az EKF-örökséget, így idén is megrendeztük a Holtszezon irodalmi fesztivált, lesz Hosszúasztal piknik, Magyar Mozgókép Fesztivál és a Gyárkertben is folytatódnak a koncertek. Hamarosan megnyit a CODE digitális múzeum és a Várbörtön Múzeum is, mindemellett elkészült a Laczkó Dezső Múzeum új állandó kiállítása is, mely egy rendhagyó helytörténeti tárlat. 

   Persze az EKF-en kívül is van élet, így hamarosan megnyílik a korai fejlesztőközpont, és nagy ütemben folytatódnak a belterületi útfelújítások is. Megyünk tovább az úton Európa élmezőnye felé, és folytatjuk azt a fejlesztési programot és stratégiát, amelyben a kultúrára és a kreatív iparra építve, az EKF örökségét őrizve építjük tovább a várost, és tesszük még szerethetőbbé és élhetőbbé.