V. Németh Zsolt neve összeforrt a hungarikumok ügyével. A magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztost többek között arról kérdeztük, hogy mióta léteznek hungarikumok, illetve mi válhat hungarikummá.

– Jelenleg 92 hungarikumot tartunk nyilván. Mikor kezdődött el a hungarikumok gyűjtése?

– A kétezres évek elején többirányú összefogás eredményeként szerveződő, a magyarság értékeit összegezni, rendszerezni kívánó mozgalom indult útjára. Széles körű társadalmi és szakmai egyeztetések eredményeként született meg a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény. Célja, hogy megfelelő jogi keretet adjon a magyarság egésze számára fontos értékek azonosításához, dokumentálásához, hozzájárulva ezzel az összegyűjtött értékek szélesebb körben való megismertetéséhez.

– Mit rögzít a törvény?

– Egyrészt meghatározza a hungarikum fogalmát. Ez egy olyan gyűjtőfogalmat jelent, amely megkülönbözteti, illetve kiemeli a magyarságra jellemző különleges tulajdonságokkal rendelkező egyedi értékeket. Másrészt a törvény kialakítása és létrehozása során az volt az elv, hogy ne legyenek szigorú szabályok, ne legyenek olyan előírások, amelyek teljesen formalizálják az értéktárak kialakítását. Az volt a cél, hogy ez a törvény teljes mértékben segítse a közösségek értékgyűjtő munkáját.

– Hogyan történik mindez a gyakorlatban?

– A hungarikum mozgalomban való részvétel első feltétele, hogy egy közösség létrehozza a helyi értéktárát. A feltáró gyűjtőmunka eredményeként bármely értékkel és minőséggel rendelkező dolog bekerülhet a helyi értéktárba. Ez azt jelenti, hogy azon a településen az a bizonyos dolog a tulajdonságai alapján, a közösség döntésének köszönhetően értéknek számít. A települési értéktár bizottság döntésével történik meg az értékké minősítés.

   Amennyiben pedig úgy gondolják, hogy az az érték nem csupán az adott települést jellemzi, hanem az egész vármegye számára meghatározó, akkor a települési értéktár bizottság előterjesztése alapján a vármegyei értéktár bizottság elé kerül a javaslat, és pozitív elbírálás esetén bekerül a vármegyei értéktárba. S ha a vármegyei értéktár bizottság úgy ítéli meg, hogy az az érték nemcsak a települést és a vármegyét „fémjelzi”, hanem az egész nemzetet, akkor felterjeszthetik a Hungarikum Bizottság elé, és így bekerülhet az adott települési érték a kiemelkedő nemzeti értékek sorába, a Magyar Értéktárba. Abban az esetben pedig, ha az adott értékkel a világon csak bennünket, magyarokat azonosítanak, akkor egy újabb döntés után a Hungarikumok Gyűjteményébe is kerülhet. Így jött létre a „Nemzeti Értékpiramis” rendszere.

Jól mutatja a jogszabály pozitív fogadtatását, hogy annak életbelépését követően, három év alatt több mint ezer település és minden vármegye létrehozta a saját értéktár bizottságát és értéktárát.

– Ha olyan értékről van szó, amely nem köthető településhez, milyen eljárást alkalmaznak?

– Ha olyan értékről van szó, amely sem településhez, sem vármegyéhez nem köthető, akkor az adott nemzeti érték gondozója vagy fenntartója a téma szerint illetékes minisztérium ágazati értéktárához nyújthatja be a javaslatát.

– Létezik hasonló rendszer Európa más országaiban is?

– Az európai nemzetek márkaépítési gyakorlatát, védjegyrendszereit összehasonlítva a hungarikum törvény komplexitásához hasonló kezdeményezés sehol sem található. A hungarikum törvény tehát önmagában is hungarikum, ugyanis hasonló szabályozásra nincs példa az Európai Unió tagállamaiban. A magyarországi szabályozás egyedisége abból fakad, hogy a közösség maga döntheti el, hogy számára mi jelenti az értéket, mit tart értékesnek.

    Az érték fogalmát nem szűkíti le csupán kulturális javainkra, vagy pusztán mezőgazdasági és ipari termékekre, vagy épített és természeti környezetünkre, hanem mindezeket egységesen és átfogóan kezeli. Ebben a megközelítésben kulturális és civilizációs javaink ugyanúgy értéknek számítanak, mint kiemelkedő egyéniségeink világszínvonalú életművei. Rendszerszerűen, strukturált, szabályozott kiválasztási mechanizmus szerint működik. Továbbá deklaráltan nemzeti jellegű, a törvény ugyanis kifejezetten a magyarság értékeire koncentrál.

– Milyen pozitív hatása van a hungarikumok, értéktárak sorába emelt értékek összegyűjtésének?

– A hungarikum-szabályozás hathatós támogatásával a vidéki közösségekben egyfajta kulturális reneszánsz zajlott le az elmúlt években. A települések vezetői, valamint az értékgyűjtésben elkötelezett emberek tudatosan keresték/keresik az adott helyre jellemző hagyományokat. Egyre fontosabbá válik a helyi, lokális vagy területi identitás tudatos építése, megerősítése, ezért nagyon fontosak a turisztikai, gazdasági fejlődést segítő kitörési pontok.

   A népszokások, a gasztronómiai különlegességek bemutatása, az egyedi természeti vagy épített örökség számbavétele és a bennük rejlő lehetőségek kiaknázása növelheti a helyi értékek iránti vonzerőt.

– Hogyan foglalhatók össze a hungarikum mozgalom eredményei?

– Az elmúlt évek munkájának eredményeként több mint ezer településen alakult meg értéktár, amely nagyban hozzájárul a helyi identitástudat megerősítése mellett a települési védjegyépítésben dolgozók munkájának eredményességéhez is.

   Legutolsó adataink szerint összesen 92 hungarikumot, 154 kiemelkedő nemzeti értéket és több mint 12 000 települési értéket tartunk nyilván. 2012 óta több mint 1000 hazai, Kárpát-medencei, továbbá külföldi rendezvény szervezésében, finanszírozásában vettünk részt. Így hozzávetőlegesen nyolcmillió ember ismerkedhetett meg a hungarikumokkal, nemzeti értékeinkkel a közreműködésünk által.