Zala megye dinamikusan fejlődik
Az elmúlt időszak legfontosabb eredményeiről, a megyében történt, illetve jelenleg is zajló fejlesztésekről, a foglalkoztatási adatok alakulásáról, valamint a turizmus szerepéről dr. Pál Attilát, a Zala Megyei Közgyűlés elnökét kérdeztük.
‒ Melyek az elmúlt időszak legfontosabb eredményei Zala megyében?
‒ A Magyar Kormány növekedésbarát gazdaságpolitikájának és a zalai emberek szorgalmának, tenni akarásának is köszönhetően az elmúlt öt évben Zala megye stabil fejlődési pályára állt. Már épülnek azok az útszakaszok, melyek közlekedési szempontból alapjai lehetnek Zala megye további, hosszú távú fejlődésének. Az M70-es autóút hiányzó szakaszának megépítésével a Budapestet és a szlovéniai kikötővárost, Kopert összekötő autópálya kétszer két sávon vált járhatóvá.
Egy innovatív jellegű nagyberuházás is folyik a megyeszékhely közelében: kizárólag hazai forrásból itt valósul meg a zalaegerszegi járműipari tesztpálya, amelyhez kapcsolódóan a készülő M76-os gyorsforgalmi út is megnyílik az önvezető járművek számára. Közel 5 milliárd forintból valósul meg Sármelléken az a képzőközpont, amely Norvégia legjelentősebb pilótaképző akadémiájának része. A Balaton fejlesztésére jutó 300 milliárd forint egy részéből a zalai partszakasz újul meg. A Mura Program keretében Nagykanizsán és környékén komplex turisztikai elképzelés valósul meg.
‒ Hogyan alakult a foglalkoztatás a megyében? Milyen eredményeket sikerült elérni a vállalkozások növekvő munkaerő-szükségletének biztosítása terén?
‒ Az elmúlt években az álláskeresők száma – az országos folyamatokhoz hasonlóan ‒ megyénkben is jelentősen csökkent. 2019 júliusában 6446 fő volt a bejelentett álláskeresők száma, ami 5,4 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
A fejlődő zalai gazdaság folyamatosan igényli a munkaerőt, ezért fontos, hogy olyan célcsoportokat is elérjünk, amelyek nehezen vonhatók be a munka világába. Ezt szolgálja a közel egymilliárd forint összköltségvetésű, öt éves időtartamú, Zalai Innovatív Foglalkoztatási Paktum elnevezésű megyei projektünk, melynek végrehajtása eredményesen zajlik, hiszen időarányosan már eddig is az előírtnál több álláskeresőt sikerült munkához juttatnunk.
‒ Kiemelt feladatnak tekintik Zalában a turizmus fejlesztését. Mennyire sikeres ez az ágazat?
‒ Zala megye gazdaságában egyre nagyobb részarányt képvisel a turizmus, amelyet jól mutat, hogy 2018-ban 2,7 millió vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken, s az ide látogató vendégek száma is 2 százalékkal magasabb volt az előző év hasonló időszakához képest. Magyarországon Budapest után Hévízre érkezik a legtöbb turista, a vendégéjszakák száma itt túllépte tavaly az 1,2 milliót. Ebben a felsorolásban előkelő helyet foglalnak el a megye további gyógyfürdőhelyei: Zalakaros, Lenti, Kehidakustány, valamint a Balaton-part. Azon dolgozunk, hogy földrajzi adottságainkat kihasználva a fejlődő kerékpáros és zöldturizmus mentén helyzetbe hozzuk a megye kevésbé ismert, ám látnivalókban és tradíciókban rendkívül gazdag térségeit, kisebb településeit is.