Veszprém megye várja a vendégeit

Vitorlás

Veszprém megye lakói a természeti értékek mellett méltán lehetnek büszkék kulturális örökségükre. A több mint 1100 műemlék mellett négy történelmi borvidék is várja az idelátogatókat. Polgárdy Imrével, a Veszprém Megyei Önkormányzat elnökével gazdaságról, fejlesztésekről, oktatásról, turizmusról beszélgettünk. 

‒ Hogyan jellemezhető Veszprém megye ipara és mezőgazdasága? 

‒ Az ipar a megyei gazdaság húzóágazata. Szerencsére a tavaszi hónapokban a járványügyi veszélyhelyzet ellenére kevés gyártóegység állt le, legfeljebb a munkarenden változtattak, akik tudtak, home office-ban dolgoztak. Volt, ahol csökkent a megrendelések száma, de a cégek mindvégig a munkahelyek megtartására törekedtek. A megyében a többi között a Valeo Siemens eAutomotive Hungary Kft. és a Balaton Bútor igényelt és kapott versenyképességi támogatást az államtól, összesen mintegy félmilliárd forint értékben.

A vállalatok többsége folyamatosan fejleszt, például a Balluff-Elektronika Kft. Csetényben épített új gyártócsarnokot.

A mezőgazdaság is töretlenül erősödik, egyre több a helyi termelői piac és az olyan helyi gazdaság, amely értékesítést is végez. Nemesvámoson agrárlogisztikai központ és hűtőház létesült. Havi egy alkalommal piacot szerveznek a környékbeli gazdálkodók részvételével, sajtműhelyek nyíltak, amelyek budapesti neves éttermeknek is szállítanak. A mezőgazdasági termékeket helyben dolgozzák fel.

‒ Milyen lehetőségeket lát arra, hogy javuljon a jelenlegi munkaerő-piaci helyzet?

‒ A nagyvállalatok innovatív szemlélete mellett sokat segítenek az állam munkahelymegtartó pályázatai, forrásai. Bíztató, hogy egyre több a fiatal vállalkozó a szolgáltató és a mezőgazdasági szektorban is. Veszprém megyének mindig is erős volt a tőkevonzó képessége, egyebek mellett a jó földrajzi elhelyezkedése miatt. Ez most tovább erősödhet a 8-as út fejlesztésének köszönhetően. E beruházás várhatóan 2022 végén fejeződik be.  Remélhetőleg ezt követően a veszprémi déli elkerülő út Füredi csomópont és Csatári csomópont közötti szakaszának bővítésére és korszerűsítésére is sor kerül. 

Vas, Veszprém és Fejér megye gazdasági teljesítményének döntő hányadát a térségtől nyugatra található országokkal való együttműködés által realizálja. A térség gazdasági teljesítményének újabb szintre történő emelését, további termelőüzemek megtelepedését, a hazai és külföldi turisták megfelelő fogadását, valamint a balesetek számának visszaszorítását csak a jó közlekedési infrastruktúra megteremtésével lehet megalapozni. A 8-as számú főútnak az országhatárig tartó, teljes hosszán a kétszer kétsávos, 110 km/h sebességhatárra emelt, magas szolgáltatási színvonalú, elsőrendű főúttá történő kiépítésének felgyorsítása kiemelten fontos lenne az érintett megyéknek.

A 83-as főút Győr és Pápa közötti szakaszának több helyütt új nyomvonalon történő kiépítése is igen jelentős Veszprém megye szempontjából, mert közlekedésbiztonsági szempontból az egyik legveszélyesebb útszakasz kerül kiváltásra, valamint a térség gazdaságára egyértelműen kedvező hatást gyakorol, ideértve a pápai repülőtér hasznosításában lévő további lehetőségeket is.

‒ Az ősszel várhatóan újrainduló közép- és felsőfokú oktatás mennyiben segíti a megye gazdaságát, illetve a szakemberképzést?

‒ Ahhoz, hogy ki lehessen szolgálni a gazdaság igényeit, a duális képzéssel változtatni kellett a szakképzés szerkezetén és tartalmán. Számottevő változás lesz, hogy a fiatalok már nem hiányszakmánként kapnak ösztöndíjat, hanem az új rendszerben általános szakképzési ösztöndíjra lesznek jogosultak, tanulmányi eredménytől függően. Újdonság az is, hogy kivezetik az OKJ-s képzést, a korábbi 760 szakma helyett 174 alapszakmából választhatnak a diákok és a felnőttek a szakmai jegyzék alapján. A felnőttképzésben résztvevők két szakmát ingyen tanulhatnak. Az új rendszer a munkaerő-piaci igényeket „behozza” az iskolába, ezáltal lehetővé teszi a gazdaság hatékonyabb kiszolgálását. Megyeszerte jó a kapcsolat a nagy foglalkoztatók és a helyi oktatási intézmények között, a duális képzés keretében saját munkavállalókat tudnak képezni.

‒ Az utóbbi időben mennyit változott a települési önkormányzatok helyzete?

‒ Sokat erősödtek, mindenekelőtt a pályázati forrásoknak köszönhetően. Veszprém megyében a 2014-2020 közötti uniós ciklusban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretein belüli indikatív forrásallokáció 45,17 Mrd Ft. Ezt a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése által elfogadott Integrált Területi Program (ITP) bontja tovább. A TOP öt fejlesztési prioritására figyelemmel, a hatályos ITP szerint a Térségi gazdasági környezet fejlesztése, a foglalkoztatás elősegítésére keretében 19,045 Mrd forintra pályázhattak az önkormányzatok, többek között iparterületek, ipari parkok fejlesztésére, turisztikai, valamint bölcsőde- és óvodafejlesztésre. 

A második prioritás a Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés volt, melyben a települések környezetük megújítását tűzhették ki célul: zöldváros programok, barnamezős területek megújítása, csapadékvíz-elvezető hálózat rekonstrukciója stb. Erre megyei szinten 7,857 Mrd Ft állt rendelkezésre. 

A harmadik prioritás, az Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken elnevezésű fejlesztési cél is hasonlóan fontos volt a települések szempontjából, ugyanis itt többek között kerékpárutak építésére, közlekedésfejlesztésre, épületenergetikai fejlesztésekre pályázhattak az önkormányzatok, mintegy 10,685 Mrd Ft értékben. 

A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése keretében egészségügyi intézmények, valamint szociális alapszolgáltatások fejlesztésére, szociális városrehabilitációra volt lehetőség pályázni mintegy 3,332 Mrd Ft értékben.

4,252 Mrd Ft állt rendelkezésre a Megyei és helyi emberierőforrás-fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés nevű projektre, melyben többek között különféle társadalmi akciókat valósíthattak meg a települések.

A Veszprém Megyei Önkormányzat tevékenyen részt vett két, az előzőekhez kapcsolódó programban is. Egyrészt a Magyar Falu Program keretében tervezett csapadékvíz-elvezetési pályázat tartalmában a TOP keretében meghirdetett TOP-2.1.3-16 „Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések” című konstrukcióhoz illeszkedett, ezért az egyablakos pályáztatás elvét szem előtt tartva a TOP felhívásán keresztül volt biztosított a pályázati lehetőség az ötezres lakosságszámot meg nem haladó települések számára. Ez a pályázati konstrukció a Magyar Falu Program előtt is igen népszerű volt a települések körében, ezért ennek kibővítése nagyon fontos volt.

Másrészt a kormány Családvédelmi Akcióterve keretében egy másik intézkedés, a bölcsődefejlesztés kapott pluszforrást, több mint 2,5 Mrd forintot, mely szintén TOP felhíváson keresztül vált elérhetővé a települési önkormányzatok számára.

Az országgyűlési képviselők jó kapcsolatot ápolnak a települési vezetőkkel. Például Ovádi Péter fásítási programot indított, rendszeresen tart fórumokat, személyes konzultációkat választókerülete polgármestereinek. Fenyvesi Zoltán képviselő is nagyban segíti a Balaton-felvidék és megye nyugati részének infrastrukturális fejlesztéseit, akár a TOP-os pályázatok, akár a Magyar Falu Program keretében. Kontrát Károly a Balaton északi partja turizmusának ösztönzésre fektet nagy hangsúlyt szintén állami és európai uniós beruházásokkal, illetve fogékony az új, innovatív megoldásokra. Aktív diskurzus folyik a megyei szereplők és az országgyűlés döntéshozói, illetve a befektetők között a Balaton idegenforgalmi vonzerejének megőrzéséért, megerősítéséért. Nagy örömünkre a füredi Anna-bál bekerült a Magyar Értéktárba, ami előszóbája a hungarikummá válásnak. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő a megye északi választókerületének településeit, intézményeit, úthálózatát és látványosságait, gazdasági szereplőit igyekszik támogatni a parlamentben.

‒ Hogyan tudják segíteni a megye életében fontos szerepet játszó turizmust?

‒ Ezen a területen is nagy szerepet játszanak a fejlesztések, illetve a TOP-os források. Veszprém megyében a turizmus gazdasági súlya jelentős, melyet a teljes tervezési folyamatban igyekeztünk figyelembe venni. 

Az irányító hatósággal egyeztetett módon a megye teljes forráskeretének közel 10 százaléka a turizmus fejlesztésére fordítható. Ez közel 4,5 milliárd forint, de meg kell jegyezni itt azt, hogy ennek az összegnek akár a kétszeresét is le tudták volna kötni a települési önkormányzatok, hiszen Veszprém megye kiemelkedő turisztikai potenciállal rendelkezik, elég csak a Balatont és a Bakonyt megemlítenünk, a megyénkben lévő várakat és kastélyokat, vagy az igen gazdag egyházi és népi műemlékeket.

Persze nem csupán a turisztikai szolgáltatók fejlesztenek ‒ szállodakorszerűsítések, eplényi síparadicsom, új kalandösvény az Ámos-hegyen stb. ‒, hanem a települési önkormányzatok is: sorra újulnak meg a Balaton-parti strandok, új kerékpárutak épülnek, és folytathatnám a sort.

Egyre erősebb a gasztro- és a borturizmus megyében, s erre tematikus programok sora épül. A Veszprém Megyei Önkormányzat kezdeményezésére tavaly rendeztük meg első alkalommal a Bakony és a Balaton Ízei Gasztroünnepet, amelyre idén ősszel is várjuk a látogatókat.