A város intézményhálózatát csaknem teljes mértékben sikerült megújítani. Minden út portalanított. Játszóterek, sportparkok épültek. Mindeközben folyamatosan gyarapodott az önkormányzat, ingatlanokat vásároltak. Szlahó Csaba polgármestert a fejlődés részleteiről kérdeztük. 

– Milyen fejlesztések, infrastrukturális beruházások váltak szükségessé?

– Már a rendszerváltáskor is 19 ezren éltünk Vecsésen, ehhez képest közel 4500 fővel nőtt a lélekszám. Ugyanis a város vezetése főként gazdasági területeket jelölt ki, nem pedig lakóövezeteket. Arra gondoltunk, hogy a település gazdaságföldrajzi szempontból előnyös elhelyezkedése miatt számos közép és nagyvállalat telepszik le a városban. A gazdasági szereplők és a lakosság számának emelkedése miatt szükségszerűek az infrastrukturális fejlesztések. Ez igaz az intézményi és vonalas infrastruktúrára is.

   A csatornarendszer egyelőre még bírja kapacitással, ám az ivóvíz esetében komplett hálózatfelújításra lenne szükség. A vízellátás biztosítás érdekében időről időre új kutakat furatunk. Mivel folyamatosan új kutak létesítéséről gondoskodunk, elegendő ivóvíz mennyiség áll rendelkezésre.

   Amit a fejlesztésekből azonnal éreznek az emberek, az az intézményi infrastruktúra állapota, a bölcsőde, az óvoda. Büszkék lehetünk arra, hogy az elmúlt ciklusokban gyakorlatilag folyamatosan megújítottuk az intézményhálózatot, az iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, az egészségügyi és a kulturális létesítményeket. Szükség szerint bővítettünk, a meglévőket modernizáltuk. Öt éven belül két bölcsődei szárnyat építettünk, ezek egyenként 60 gyerek befogadására alkalmasak. Így elegendő bölcsődei és óvodai férőhellyel rendelkezünk.

– Gazdaságilag mit jelent, hogy a Liszt Ferenc Repülőtér egy része a településhez tartozik? Milyen mértékben érinti az okozott zaj a lakosságot? 

– A reptér közelsége egyrészt nagy előnyöket jelent, munkahelyet biztosít nagyon sok környékbeli számára. Adót fizet a városnak, igaz, ez az összbevételéhez képest viszonylag alacsony. Másrészt viszont sok nehézséget jelent, mert el kell viselni a környezeti ártalmakat. A zajterhelés a reptérrel szomszédos településrészeken érezhető. Pozitívum, hogy indirekt módon idevonz vállalkozásokat, amelyek új munkahelyeket teremtenek, a helyi iparűzési adón és az építményadón keresztül pedig jelentős bevételt jelentenek Vecsésnek. A betelepülő ipari vállalkozások növelik a teher- és a személyforgalmat egyaránt, a lakossági gépjárművek száma is növekszik, ezért a város útjait fokozott terhelés éri.

– A 2019-ben átadott Vecsési Alapellátási Központtal hogyan alakult át a város egészségügyi infrastruktúrája?

– Az Alapellátási Központban kapott helyet a mentőszolgálat és az orvosi ügyelet, továbbá néhány szakrendelő. Ott helyeztünk el egy gyerekorvost, és kettőt a körzeti orvosok közül. A fő tevékenység a szakorvosi rendelőben zajlik a központban, ott vannak a szakorvosi rendelések. 

   A települést kettévágja a vasút. Az egyik oldal egészségügyi infrastruktúrája már nagyon elavult volt, több telephelyen, régi épületekben folyt a rendelés. Korszerű, szép rendelőintézet épült. Ezzel rendeződött a városban az egészségügyi infrastruktúra helyzete.

– Ön 2006 óta vezeti a várost. Az eltelt időszakból mit emelne ki fontos állomásként Vecsés életéből?

– A város intézményhálózatát sikerült csaknem teljesen megújítani. Megszépültek a közterületek, több játszóteret és sportparkot alakítottunk ki. Büszkék lehetünk arra, hogy a képviselő-testület folyamatosan vásárolt ingatlanokat, nem élte fel a vagyont, hanem gyarapította vásárlásokkal és beruházásokkal. Tartjuk magunkat a „Sportos és egészséges város” szlogenhez. Akad azonban két nagyon sürgős teendőnk! Mint az agglomerációban általában, nálunk is elöregedett a vízhálózat, elengedhetetlen a csere, a modernizáció. A közlekedés-infrastruktúrában pedig külön szintű keresztezésre vagy keresztezésekre lenne szükség a vasút alatt vagy fölött.

– A vecsési savanyú káposzta 2012-ben kapta meg a Hagyományok-Ízek-Régiók védjegyet. Hogyan „reklámozzák” ezt az országos elismerést?

– Egy nagyrendezvényünk van, ahol helyi termékeinket népszerűsítjük, nemcsak a savanyú káposztát, hanem valamennyi vecsési savanyúságot. A Vecsési Káposztafesztivál a vecsési savanyúságok és káposztás ételek legnagyobb gasztrokulturális eseménye, minden év szeptemberében tartjuk. Még a határon túlról is érkeznek a fesztiválra. 

   Egyébként büszkék vagyunk a többi közösségformáló rendezvényünkre is. Vecsés Város Önkormányzata idén ismét meghirdeti a Vecsési Lóti-Futi Futóversenyt. A cél most is egy felejthetetlen élménynap. Gyermek, serdülő, ifjúsági és felnőtt korcsoportban lehet indulni.

   Idén május 25–26. között rendezzük meg az ingyenesen látogatható Bálint Ágnes Mesefesztivált. Gyermekkoncertek, kézműves foglalkozások, színpadi produkciók és óriásjelmezes városi forgatag szórakoztatja majd a látogatókat. Frakk, Kukori és Kotkoda, valamint számos kedvelt mesefigura megálmodója, Bálint Ágnes a városban élt és alkotott Az ereklyéit őrző emlékház és a róla elnevezett Kulturális Központ is számos élményt kínál.