A Vásárosnaményi járás gazdasági, oktatási, kulturális, kereskedelmi, egészségügyi és közlekedési központja a Tisza, a Szamos és Kraszna folyók találkozásánál, az ukrán határtól mindössze húsz kilométerre fekszik. Kérdéseinket Filep Sándor polgármesternek tettük fel. 

– Ön 2010 ősze óta a város polgármestere. Arra kérem, hogy röviden jellemezze, mi mindenben változott a település az elmúlt, közel másfél évtized során.

– Nagyon fontosnak tartom azt, hogy aki itt születik Vásárosnaményban, az érezze magáénak a várost. Sokan így gondolkodunk, és ez meghatározza a hétköznapjainkat is. Az elmúlt tizenhárom esztendő bebizonyította számomra, hogy megéri a városért élni, mert aki néhány év távollét után ismét ellátogat hozzánk, rácsodálkozik arra, hogy mi minden történt nálunk.

   A Bereg szíveként emlegetnek bennünket, s valóban a térség központja vagyunk, számos területen erőt sugárzunk a környék települései számára. Az itt élők nyíltak és őszinték egymással, kertelés nélkül beszélnek a problémákról, de persze büszkék az eredményeinkre is. 

   Az elmúlt éveket úgy lehetne jellemezni, hogy 2010–2012 után, amikor a kormány átvállalta a települések adósságállományát, az nálunk mintegy 600 millió forintos könnyebbséget jelentett. Elkezdhettünk gyarapodni, növekedni. Például a Swiss Krono faforgácsgyára 2014-ben indult újra, ösztönzőleg hatva a többi vállalkozásra. A két ipari területünk szinte megtelt, a harmadik pedig kiépülőben van. Mindez azért is fontos számunkra, mert korábban alapvetően a mezőgazdaságból élt a lakosság legjelentősebb része. Persze a mai napig jellemző ránk a gyümölcs- és a zöldségtermesztés. 

   Míg 2016-ban még ötszáz felett volt a közfoglalkoztatottak száma, addig ma 130 fő körül mozog. Ez az jelenti, hogy sokan találtak állást az elsődleges munkaerőpiacon. 

– Mit tart a legfontosabbnak az önkormányzat működésében?

– Az önkormányzatnak kiemelt szerepe, hogy azokat az intézményeket, amelyek szervezetileg hozzánk tartoznak, a költségvetésünk tervezésekor helyzetbe hozza. Azaz takarékos gazdálkodás mellett minél hatékonyabban kapcsolódhassanak be a városi közéletbe. Gondolok itt például a Balázs József Városi Könyvtárra és Művelődési Központra, a Beregi Múzeumra és a Tourinform irodára. Ugyanez a helyzet az oktatási intézményekkel is, noha azok fenntartása immár nem a mi feladatunk, ám őket is bevonjuk a városi ünnepeink és nagyrendezvényeink megvalósításába, amelyek hál’ isten egyre népszerűbbek. Mi nem csupán az itt élőknek szervezünk programokat, hanem a járásban, a beregi kistérségben élőknek is. 

– Tudnak-e élni a pályázati lehetőségekkel, illetve milyen városfejlesztési beruházások zajlanak napjainkban, és melyek várhatóak a közeljövőben?

– Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a térség munkáját magasabb szinteken is elismerik. Tagja vagyok a vármegyei közgyűlésnek, s a Területi és Vidékfejlesztési Bizottság elnökeként pedig látom a kijelölt irányokat. 

   A városfejlesztési koncepció megvalósítása során nem csupán várunk a pályázati lehetőségekre, hanem előre is elkészítettünk pályázatokat. Így sikerült bővíteni az ipari területeinket, energetikai korszerűsítéseket hajtottunk végre. A cigány kisebbség lakta városrészeket folyamatosan fejlesztjük, szociális lakásokat, közösségi tereket hoztunk létre.

A Gólyafészek program keretében a fiatalokat próbáljuk helyben tartani. Olyan lakásokat újítottunk fel, amelyekre a fiatalok pályázhattak abban a formában, hogy ha a házaspár beköltözik, akkor két éven át csupán a rezsit kell fizetniük, cserébe itt vállalnak munkát, és persze reményeink szerint gyermekeket is. 

   Fontos volt a bölcsődefejlesztési programunk, melynek során 2016-ban adtunk egy bölcsődét, de a görögkeleti és a református egyház is végrehajtott bölcsőde- és óvodafejlesztéseket.  

– Ön mindig is az egyik, talán a legfontosabb kitörési pontnak tekintette az idegenforgalmat. Hogyan állnak ezen a területen?

– Természetesen fontos számunkra a turizmus, a Tisza-part, a gergelyiugornyai településrésznek a fejlesztése. Ehhez kapcsolható a járdák és az utak rendbetétele, amelyre valamennyien büszkék vagyunk. Körforgalmat alakítottunk ki a városközpontban, okos zebrát építettünk és tervezünk egy újabbat is. 

   Az idei projektek közül a legfontosabb a kék és zöld infrastruktúra fejlesztése, amely a parkosításokon túl műfüves és gördeszkapálya-építést is jelent. Növeljük a bicikliútjaink hosszát, amely elősegíti a kerékpáros turizmus fellendítését. 

   Folytatódik a Kraszna-parti sétány kiépítése, ahol játszó- és rekreációs tér épül, s egy tanösvény is létesülni fog, a végén kilátóval és egy függőhíddal a folyó felett. De komoly fejlesztések történtek a Tisza-parton is. 2021-ben mi voltunk az egyik vidéki helyszíne a Vadászati Világkiállításnak, s ez alkalomból rengetegen látogattak el Vásárosnaményba. 

– Ám ezt sokan mai napig megtehetik, hiszen a világkiállítás nem múlt el „nyomtalanul”…

– A Kraszna közelében található Hunor Hotel  adott otthont a Hunor Vadászati Kiállításnak, amely interaktív módon, mások mellett 200 preparátum és 800 trófea segítségével mutatja be négy kontinens állatvilágát. Az állandó kiállítás célja a vadászat szellemiségének és a természet szeretetének, valamint a távoli tájak élővilágának bemutatása. Ahogyan azt a  kiállítás létrehozói megfogalmazták: ,,A vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására, másrészt eszköz a többi élőlény megismeréséhez és megértéséhez. Megtanít gondolkodni szabadságszeretetre, jó ízlésre és tiszteletre nevel. Elvezet a természet és a hozzá tartozó jelenségek elmélyült megfigyeléséhez. A vadászat megfelelő irányba tereli a vadász személyiségének alakulását. Olyan etikai értéket fejleszt ki benne, amely nélkül a vadászat csupán az ösztönök gyarló megnyilvánulása volna.“

    Az állandó kiállítás hétfőtől péntekig látogatható, reggel 8 és délután 17 óra között, s természetesen nem csupán a hotelvendégek számára.

– Az idei turisztikai főszezonban mely kulturális és egyéb programokra hívná fel az önökhöz érkezők figyelmét?

– Azt szoktuk mondani, hogy Vásárosnamény a Bereg szíve. A Tourinform irodánk országos szinten is a legjobban teljesítők között szerepel, köszönhetően mindenekelőtt Liptákné Juhász Anikónak. 

   Nagy hangsúlyt helyezünk a helyi termékek bemutatására és népszerűsítésére, tavaly a beregi keresztszemes minta hungarikum lett. A Szilva Termál- és Wellnesfördőt sokan látogatják, ahol a közelmúltban szintén történtek sajáterős fejlesztések. 

   A Beregi Múzeum állandó és időszaki kiállításai mellett a művelődési központ is rendez kiállításokat és egyéb kulturális programokat.

   Nyitott a lehetőség a vadászati, a horgász-, valamint a kerékpáros és a vízi turizmusra is.  

Ami pedig a programjainkat illeti, idén is lesz sárkányhajóverseny júliusban, augusztusban családi napokat szervezünk, s a Tisza-parti Szórakoztató Centrumban a hétvégeken egymást érik a koncertek. 

   A vásárosnaményi emberek vendégszeretete a garancia arra, hogy a vendégeink rendszeresen visszatérnek hozzánk.