Hazánk legkisebb megyéje természetföldrajzát tekintve az ország talán legváltozatosabb területe. S ugyanez a sokszínűség jellemzi történelmi múltját, kulturális értékeit. Majthényi Lászlóval, a Vas Megyei Közgyűlés elnökével beszélgetve sok egyéb aktualitást is megtudhattunk e nyugat-magyarországi tájegységről.

‒ Önt ősszel másodszor választották meg megyei elnöknek. Milyen célokat fogalmazott meg önmaga és munkatársai számára?

‒ Együtt fejlesztjük Vas megyét! A Vas Megyei Önkormányzat és hivatala közel 100 projekt megvalósításában vesz részt szakmai koordinációval, illetve menedzsmenti feladatellátással. A projektek Vas megye intézményeit és a gazdaságfejlesztést is érintik, közvetlen és közvetett módon. A fejlesztések a megye lakossága, a vállalkozások és az ideérkező látogatók felé nyújtandó szolgáltatások minőségi javulását eredményezik.

A megyei önkormányzat társadalmi felelősségvállalása erős a felzárkózás-politika, a munkaerő-piaci folyamatok és a határon átnyúló együttműködések területén. Folyamatos kapcsolattartással készítjük elő a megye terület- és településfejlesztési folyamatait a helyi önkormányzatokkal, helyi szakemberekkel, szervezetekkel, munkáltatókkal.

A hazai, uniós források minél magasabb szintű és arányú kiaknázásával, lehívásával megyén belüli és határon átnyúló kapcsolatrendszerrel a Vas megyében élők és az ideérkezők infrastrukturális, szolgáltatási környezetének minél magasabb minőségi fejlesztését célozzuk meg.

‒ Vas megye településszerkezetének aprófalvas jellege mennyiben befolyásolja a megyei önkormányzat területfejlesztési koncepcióját?

‒ Fókuszban a falvak. A 2019-es év sok szempontból fontos mérföldkövet jelentett az önkormányzatok számára. Egyrészt önkormányzati elöljárókat választottak a települések, ami újabb öt évre határozta meg a városok és falvak jövőjét. Másrészt révbe ért sok fejlesztés, leginkább azok, amelyek a 2014 és 2020 közötti európai uniós fejlesztési ciklus önkormányzatok számára egyik legfontosabb programja, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében indultak el, még 2016‒2017-ben. A Vas Megyei Önkormányzat kiemelt feladatának tekintette a kistelepülések felkarolását, s a mintegy 21 milliárd Ft-os keret jelentős részét eleve a községek fejlesztésére különítette el. A forrásokért folytatott küzdelemben azok a kistelepülések is labdába rúghattak, amelyek korábban kénytelenek voltak a pénzügyileg és fejlesztési szaktudás szempontjából is szinte leküzdhetetlen versenyelőnnyel rendelkező városokkal versenyezni.

A hétéves időszak célegyenesébe forduló uniós projektek mellett hazai forrásból is komoly program indult a vidék felzárkóztatására: a kormány meghirdette a Magyar Falu Programot, ami ez év tavaszától több hullámban indítva szinte minden önkormányzati alapfeladat fejlesztésére kínált pályázati forrásokat. Ennek a programnak a vonzerejét az adja, hogy – mivel az uniós jogszabályok nem vonatkoznak rá, ezért – egyszerű módon, kevés adminisztrációval és gyorsított eljárásban születik döntés a projektekről, és azok elszámolása is kevesebb bürokratikus terhet követel majd meg az önkormányzatoktól.

Bőven volt tehát mit tenni a fejlesztéseken dolgozóknak: az önkormányzatok megrendelőként a futó beruházások végrehajtását és elszámolását felügyelték (csak a TOP keretében támogatott mintegy 170 projektből közel 40 beruházás ebben az esztendőben fejeződött be), de reagálniuk kellett a Magyar Falu Program sorozatban megjelenő pályázati felhívásaira is. Idén 15 ablakot nyitott meg ebben a programban a kormány, a közösségi terek fejlesztésétől kezdve az orvosi rendelők megújításán keresztül egészen az önkormányzati utak felújításáig terjedt a spektrum. A TOP is kínált még elérhető fejlesztési forrásokat 2019-ben: a maradványösszegek terhére 5 milliárd Ft forrást tudott meghirdetni a Vas Megyei Önkormányzat a programot irányító hatósággal közösen. Ezen összeg fele a demográfiai és családpolitikai célokkal összefüggésben új bölcsődék építésére volt fordítható, amelyre több mint 20 projektet nyújtottak be a megyéből, összesen 250 új férőhely létrehozására. Az idén megnyílt források emellett óvodák fejlesztésére, csapadékvíz-elvezetési rendszerek megújítására, turisztikai attrakciók fejlesztésére és hivatásforgalmi célú kerékpárutak építésére lesznek majd fordíthatók. A döntések a projektekről a jövő év folyamán születhetnek meg, ezek a beruházások így 2020‒2021-ben valósulhatnak meg.

Az idei évi beruházási dömping az építőipar teljesítményén is meglátszott. Jóllehet az önkormányzati szektor csak egy kisebb szeletét adja a beruházásoknak, hiszen a lakásépítések és a nagy állami beruházások is jelentős kapacitásokat kötöttek le 2019-ben, de az év első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva az építőipari termelés 28,0%-kal emelkedett az országban. Az építkezések volumene Vas megyében az első félévben az előző évi érték 111,4%-át érte el.

A 170 folyamatban lévő TOP-projekt nemcsak a kivitelező építőipari vállalkozások, de az építésztervezők, a pályázati és közbeszerzési szakértők számára is kihívást jelentett.  Az építőipar piaci telítettsége – párosulva a munkaerőhiánnyal – erősen felhajtotta az árakat, így szinte minden beruházó szembesült azzal a problémával, hogy mire a közbeszerzési eljárások elindultak, a költségek túllépték az eredetileg elnyert támogatást, így az egyébként 100%-os támogatás mellé jelentős mértékű önerőt is kellett biztosítaniuk, vagy más módon voltak kénytelenek előteremteni a hiányzó összegeket. A megnövekedett költségekre indokolt esetben kiegészítő támogatás is igényelhető a kormány egyedi döntésével. Ilyen típusú pótlólagos forrás biztosításáról már 16 projekt esetében történt meg a döntés, összesen 360 millió Ft értékben.

A megyében zajló TOP-os beruházások közül – ide nem értve a Szombathelyen megvalósuló, külön keretből finanszírozott projekteket – 100 fejlesztés már lezárult (ez 10 milliárd Ft értékű beruházást jelent), 21 esetben már folyamatban van az építkezés (3,5 milliárd Ft összköltséggel), további 12 projekt esetében már megindították a közbeszerzési eljárást (közel 3 milliárd Ft értékben). További 27 projekt (3,5 milliárd Ft összköltséggel) előkészítési fázisban van, itt a támogatási szerződések megkötése és a műszaki tervek kidolgozása az aktuális feladat.

A megyében megvalósuló TOP projekteket ellenőrzési szempontból a Magyar Államkincstár Vas Megyei Igazgatósága mint közreműködő szervezet kezeli. A nyertes projektek közül 73 (összesen 9,2 milliárd Ft összköltségű beruházás) esetében a Vas Megyei Önkormányzat, illetve annak hivatala segíti a települési önkormányzatokat az adminisztráció, illetve a projektmenedzsment teendőiben. A megyei önkormányzat szakemberei az idei évben további 25 új TOP projekt, illetve 12 Magyar Falu Programhoz benyújtott kérelem előkészítésében és benyújtásában működtek közre, ami 4,6 milliárd Ft-nyi új beruházást jelenthet a megyében.

A TOP által támogatott fejlesztések között központi helyet foglalnak el a középületek energetikai korszerűsítését célzó projektek. Erre a célra 4 milliárd Ft állt rendelkezésre. Ebben a felhívásban általános iskolák fejlesztésére is lehetőség nyílt, a keret több mint fele (2,2 milliárd Ft) vidéki iskolák hőszigetelését és fűtéskorszerűsítését finanszírozta, így 19 oktatási intézmény vált korszerűbbé. Az önkormányzati épületek energetikai fejlesztésével összesen évente 3200 tonna szén-dioxid-megtakarítás érhető el.

Az általános iskolákhoz képest – melyek alapvetően központi, ágazati programokból fejleszthetőek – óvodákra és bölcsődékre nagyobb összegeket juttatott a megyei program. Az új bölcsődékkel együtt 60 intézmény újulhat meg, vagy éppen indulhat el a TOP keretében.

Háziorvosi rendelők fejlesztésére is jutott forrás, az erre a célra szánt 600 milliós keretből 20 háziorvosi rendelő épületét újították meg a megyében, s a pénzből orvosi eszközök cseréjére is futotta.

Az aprófalvas jellegből adódóan nagyobb a forrásigény, mint ami a megye gazdasági erőképességéből vetíthető.

A Vas Megyei Önkormányzat elmondhatja: „Együtt fejlesztjük Vas megyét!” A megyei önkormányzat a jelenlegi EU-s ciklus keretében megerősített kapacitások, a helyi sajátosságok ismerete tekintetében felhalmozódott tudástőke, a települési önkormányzatokkal és egyéb közszféra szereplőkkel kialakított kapcsolati rendszer, a helyi és kormányzati szintekkel kialakított koordinációs mechanizmus révén hatékonyan képes menedzselni a területi fejlesztéseket, képes biztosítani a helyi sajátosságokhoz igazodó speciális beavatkozási logika érvényesülését.

‒ Milyen fejlesztési források állnak a megye rendelkezésére, s melyek a jelenleg is zajló, illetve a közeljövőben kezdődő legfontosabb beruházások?

‒ A 2014‒2020-as uniós fejlesztési ciklus operatív programjai közül a TOP és az EFOP, melyben a megyei önkormányzat jelentős szerepet, feladatot és koordinációt lát el menedzsmenti, szakmai megvalósító és a területi koordináció szintjén. A Vas Megyei Önkormányzat területi elhelyezkedési előnyéből adódóan jelentős együttműködő a Határon Átnyúló Együttműködési Programokban a szlovén és az osztrák partnerekkel. A projektötletek kidolgozása során az önkormányzat és hivatala szakemberi révén széles társadalmi és szakmai egyeztetéseket folytat minél szélesebb körben. Kollégáink szakértelme, tudása és tapasztalatai, a több évre visszanyúló megbízható partnerség eredményezi projektjeink támogatását.

Az uniós források mellett számos hazai civil pályázat adta lehetőségekkel is él a megye. Jelentős és figyelemre méltó feladatot végez a Vas Megyei Értéktár Bizottság. „Legyünk rá büszkék, hogy a sokszínű kultúra számos más sajátos értékét fedezhetjük fel a Vas megyében. E tájon a kulturális és a művészeti életben a hagyományok tisztelete és a korszerűség igénye mindig fontos szerepet kapott. A római kortól eredeztethető történetiséget, a pannon szemléletet és öntudatot, a kultúrapártolás haladó hagyományait szívesen építették be gondolkodásukba és cselekvéseikbe ezen az eredeti  arcát megőrzött vidéken az itt élők.

Elég csak gyepűőrző eleink emlékeire, a csodás román kori templomainkra, középkori várainkra, kastélyainkra és kolostorainkra, ősi legendáinkra és máig élő népszokásainkra, hagyományaikra, a népi vallásosság megkapó helyszíneire; a búcsújáró helyeinkre, a szentkúti csodatévő forrásainkra, vagy éppen gazdag gyógyvízkincsünkre emlékeztetni” ‒ fogalmazott Tausz István, a Vas Megyei Értéktár Bizottság elnöke.

A táj lelke: az ősi kultúra és a természeti szépség egymásban feloldódva hat a vasi emberre.

‒ A megye gazdaságában fontos szerepe van a turizmusnak. Hogyan jellemezné Vas idegenforgalmát? Terveznek-e újabb turisztikai fejlesztéseket?

 ‒ Vas megye – bár hazánk egyik legkisebb megyéje – páratlanul sok természeti szépséggel bír. Az Őrség szelíd lankái, a Ság hegy és a Kis-Somlyó szunnyadó vulkánja, az Írottkő rejtélyes völgyei, a Rába folyó vadregényes szakaszai, sejtelmes erdeink tiszta levegője mind-mind kirándulásra csábítanak.

Az arborétumok és kastélykertek növénycsodái, túraútvonalaink, a falusi turizmus kínálta kikapcsolódási lehetőségek csak erősítik a hitet az itt lakókban, hogy érdemes Vas megyében élni. Ezek a kincsek vonzzák az ország, illetve a világ más részein élőket, akik hozzánk jönnek pihenni. Közöttük egyre több a visszatérő vendég, de jelentős számban vannak olyanok is, akik itt telepednek le véglegesen.

Gyógy- és termálvizekre települt fürdőink kiemelt turisztikai vonzerőt jelentenek. Európai hírű üdülőközpontjaink – Bük és Sárvár – folyamatosan fejlesztenek, bővítik kínálatukat annak érdekében, hogy fel tudják venni a versenyt a határ túloldalán lévő osztrák és szlovén konkurensekkel. A vasi fürdőkínálatnak fontos részei még a kisebb, családiasabb jellegű fürdők: Celldömölk, Szentgotthárd, Mesteri, Borgáta és Vasvár is.

A turisztikai vonzerő részét képezik a történelmi eseményekre, a néphagyományokra és helyi termékekre alapozó programjaink. Ezek közé tartozik a szombathelyi Savaria Történelmi Karnevál, a Kőszegi Ostromnapok, a sárvári Nádasdy Történelmi Fesztivál, a celldömölki búcsújárás, a velemi gesztenye- és a büki aratóünnep, a vasvári rétes-, az őrségi tök- és a sitkei rockfesztivál. Megyeszerte rendeznek pálinka- és szüreti fesztiválokat és számos borünnepet. A turisztikai vonzerők sorát erősíti a megyeszékhely, Szombathely kiemelkedő látnivalóinak, programjainak sora.

A TOP és határon átnyúló együttműködési programok keretében számos turisztikai projekt valósul meg az önkormányzat vagy hivatal partnerségével a turizmus legszélesebb skáláját érintve.

A megyei önkormányzat a megyei szintű kapcsolódó fejlesztéseket preferálja. Igyekszik szakmai konzultációkkal a tervezett pontszerű fejlesztéseket megyei hatókörűvé fejleszteni, közreműködik a projektötletek fejlesztésében, kidolgozásában. A megyében megvalósuló turisztikai fejlesztések sora bővült a most záruló uniós fejlesztési ciklus végén és bővülni fog a következőben is. Meg kell említeni, hogy a települési, önkormányzati turisztikai beruházások mellett kisebb és nagyobb magánberuházások, fejlesztések is megvalósulnak. Vas megye ezerarcú táj, széles szolgáltatási skálával, minőségi programlehetőségekkel minden korosztály számára.

„Én olyan megyéről álmodok, ahol jól érzik magukat az itt élő emberek, mert ha mi jól érezzük magunkat itthon, akkor a vendégeink sem fognak csalódni.” – ez volt a 2014-es cikluts indító gondolat. Az álmainkat fejlesztési programokban, projektekben realizáltuk. Fejlesztési céljainkat a célcsoport igényeire, érzéseire, és a piac megalapozott kutatásaira alapozva fogalmazzuk meg.

‒ A vasiak büszkék identitásukra, gazdag kulturális hagyományaikra. Ön mire hívná fel a megyébe látogatók figyelmét?

‒ A turisták számára mindig szeretnénk minél többet megmutatni, szeretnénk, ha Vas megyét minél jobban, minél alaposabban megismernék. Legyenek részesei annak, amit mi vasiak érzünk. Jöjjenek vissza, érezzék, ízleljék újra, elevenítsék fel emlékeiket, hozzák el gyermekeiket és unokáikat.

Minél többen kívánjanak Vas megyébe látogatni, Vas megyében élni! Érezzék jól, érezzék itthon magukat nálunk!