Újraindult a belföldi turizmus

Tihany


A turizmus Magyarországon straté­giai fontosságú ágazat, a nemzetgazdaság egyik motorja. Versenyképes, fenntartható növekedésének biztosítása, pozícióinak javítása mindannyiunk közös érdeke. A járványhelyzet okozta megtorpanást követő lehetőségekről Könnyid Lászlóval, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.

− A járványügyi veszélyhelyzet megszűnését követően milyen, egymást követő lépésekben képzelhető el a turisztikai szektor „normális kerékvágásba” történő visszaállítása?

− A turizmus talpra állításához minden korábbinál szorosabb összefogásra van szükség. Kell hozzá a kereslet és a kínálat is, amely kiszolgálja a vendégek biztonság és rugalmasság iránti fokozott igényét.

A járványügyi korlátozások feloldásával párhuzamosan fokozatosan élénkül a belföldi turizmus, amely elsőként fog helyreállni, és van rá esély, hogy nem csupán a belföldi utazók száma, hanem a költésük is magasabb lesz a tavalyinál. Folyamatosan vizsgáljuk az utazási hajlandóságot, hetente készítünk felméréseket, hogy lássuk, miképpen alakulnak a vendégigények. A korlátozások feloldásával és az enyhítő intézkedések bevezetésével folyamatosan nő a vendégéjszakák száma a vidéki szálláshelyeken. Fontos ugyanakkor, hogy a keresletet megfelelő módon ki tudják szolgálni. Sorra nyitnak a szálláshelyek, vendéglátóhelyek, fürdők és attrakciók. Nincs könnyű dolguk, ugyanis egy sor új intézkedést kell bevezetniük, hiszen most a legfontosabb a biztonság. Ebben segíti őket a Magyar Turisztikai Ügynökség Covid-19 kézikönyve, amely a vállalkozások számára tartalmaz hasznos információkat és praktikus, gyakorlati tanácsokat az üzemeléshez.

− Melyek a 2030-ig szóló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia legfontosabb elemei? Az elmúlt hónapok korlátozó intézkedései bizonyos stratégiai célok újragondolására késztetik-e a turisztikai ágazat szakembereit?

− Az ügynökség turizmusfejlesztési stratégiájában megfogalmazott célok nem változtak. Arra törekszünk, hogy 2030-ra a kereskedelmi vendég­éjszakák száma elérje az 50 milliót, a turisztikai ágazatban foglalkoztatottak száma a 450 ezer főt, a turizmus GDP-ből való részesedése pedig a 16 százalékot. A turizmus 2010 óta minden évben rekordot döntött, és a növekvő tendencia alapján már 2022-re el lehetett volna érni a tervezett 16%-os GDP-arányt. Tavaly az összes vendégéjszakaszám felét, 15,6 millió éjszakát a belföldi vendégek töltötték el hazánkban. Úgy gondolom, a megtorpanás csak átmeneti lesz, ezért nincs veszélyben a 2030-as célok teljesülése. 

− Az eddig elhangzottak figyelembevételével megfogalmazhatóak-e a közeljövő – turisztikai ágazatot érintő – fejlesztései?

− Folytatódnak a strandok és a Tourinform-irodák fejlesztései, a BAHART több milliárd forintért vásárol hajókat, illetve épülnek új szállodák és panziók, valamint a kormány további 150 milliárd forintot biztosít szálláshelyfejlesztésre a Kisfaludy Program keretében. 85 milliárd forint összegű támogatást ad az ügynökség a 100 szoba feletti szállodák építésére és felújítására vidéken, emellett négy vidéki ötcsillagos szálloda megújítását is támogatjuk. Magyarország összes, legfeljebb nyolcszobás szálláshelyének tulajdonosai részt vehetnek egy 60 milliárd forint keretösszegű támogatási programban. 28 000 szálláshely összesen 55 000 szobájának mindegyike szobánként 1 millió forint támogatást kaphat. 5 milliárd forintból újulnak meg a balatoni kempingek.

− Feltételezhető, hogy a hazai idegenforgalom újraindításában a Balatonra fontos feladat hárul. 

− A Balaton kiemelt térségként hangsúlyos figyelmet kap. Az imént említett kempingfejlesztések mellett folytatódnak a strandfejlesztések, idén 67 balatoni strand infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztése valósul meg. 700 millió forintos támogatási keretösszegből pedig a balatoni vízi csúszdák fejlesztése történik meg.

− Újra kell tervezni Budapest turizmusát, ha megnyitják a határokat?

− Egyelőre nem tudni, hogyan reagál a világ arra, ha újra megnyitják a határokat. Annyi biztos, hogy együtt állunk a startvonalra a versenytársainkkal. Ez jó lehetőség az újrapozicionálásra, és arra, hogy proaktív, célzott marketingtevékenységgel az egyik nyertesei legyünk a válságnak. A nagy nemzetközi szállodaláncok mérik, és mi is monitorozzuk, hogy melyik korosztály indul majd leghamarabb útnak. Valószínűsíthető, hogy a millenniumi és az Y generáció képviselői félnek legkevésbé a vírustól. A márkakommunikációban az MTÜ továbbra is a minőségi turizmust állítja a fókuszba, és kiemelt figyelmet kapnak a természeti értékek, az épített örökségek, a kultúra, Budapest gasztrokínálata és sokszínűsége. 

− Többfelől hallhatjuk, hogy ősszel jön a járvány második hulláma. Ön szerint érdemes a szakmának valamilyen (vész)forgatókönyvvel készülnie?

− Most, az újranyitások küszöbén úgy gondolom, érdemes kettéválasztani az évet. Az első időszak augusztus 31-ig, azaz a főszezon végéig tart, és egyelőre erre érdemes koncentrálni. Hiszen a belföldiek döntő többsége nyáron utazik, és ez így lesz idén is. A bevételek nagy része 2020-ban is a három nyári hónapban realizálódik. Úgy gondolom, ha újra lesz vendégforgalom, amely bevételt generál, visszatérhet az ágazati optimizmus, így egy esetleges őszi, újabb járványhelyzethez is könnyebben tud alkalmazkodni a szektor. 

− Mik a legfontosabb feladatai idén a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, és milyen tervei vannak az ágazat megsegítésére?

− Az ágazat visszarendeződését segítik az összehangolt kormányzati intézkedések, valamint a belföldi turizmus motorját biztosító SZÉP kártya is. A 2008−2009-es válságból is a SZÉP kártya 2011-es megjelenésével lábalt ki a turizmus. Magyarország visszavár! címmel június 1-jétől országos kommunikációs kampányt indítottunk, melynek célja Magyarország belföldi turizmusának újraindítása, valamint a nyári főszezon forgalmának erősítése. Arra szeretnénk buzdítani az utazóközönséget, hogy aki teheti, induljon ismét útnak, barangoljon belföldön. Maradjunk az ország határain belül, támogassuk a hazai gazdaságot, a hazai szolgáltatókat, segítsünk újra beindítani a magyar turisztikai szektort. Később, ha már a nemzetközi járványhelyzet lehetővé teszi, azonnal elindítjuk a külföldi kampányokat is, új eszközökkel, új elemekkel. Célunk, hogy a digitális térben a versenytársakhoz képest az élmezőnyben szerepeljünk.