Tóth Vera köszöntője

Kedves Olvasó!

Néhány éve még az én kilóimmal foglalkozott a sajtó. Most sem azért mesélem el a fogyásom és a gyomor-bypass műtétem történetét, hogy ezzel hivalkodjak, hanem inspirációt szeretnék adni azoknak, akik követni szeretnék az utamat. Először az embernek a fejében kell eldöntenie, mit akar. Megérteni a test és a lélek jelzéseit, majd dönteni a változtatásról és kitűzni az elérendő célt.

Megtanultam, hogy apránként a legjobb haladni. Fokozatosan, lépésről lépésre hagytam el a megterhelő, nehéz ételek hétköznapi fogyasztását. Nem kell mindent megvonni magunktól, de a mértéket meg kell találni, meghúzni a határokat a tápanyagbevitelben.

Bele kell férnie időnként a vasárnapi húslevesnek, pörköltnek nokedlivel, de ha alapvetően másként étkezem, akkor eljön a nap, amikor inkább már az egészségesebb ebédet választom.

Kitartás és türelem kell az életmódváltáshoz, amibe a mozgás, a sport is beletartozik. De nem vagyok sem aszkéta, sem mazochista. Hiszen, ha egy zűrös nap után nincs ereje a testemnek a futáshoz, akkor nem megyek. Mert néha egy regeneráló alvás jobbat tesz, és akkor újult erővel mehetünk neki a következő napnak.

Habár az elmúlt évek során 40-50 kilótól sikerült megszabadulnom, állandó kísértés számomra, hogy a párom által belecsöppentem a vendéglátásba. Nem is állok ellen a finom falatoknak, inkább a sportolással és a mértékletességgel tartom formában magam. Azt tanácsolom másoknak, hogy ne szenvedésként éljék meg az életmódváltást, ne tűzzenek ki olyan célt, ami abban a pillanatban lehetetlennek tűnik, inkább rövidtávú álmok legyenek, melyeket könnyebb megvalósítani, de ugyanúgy kell hozzá az akaraterő.

A nagykoncertek előtt elhagyom a szénhidrátokat, hogy tisztuljon a szervezetem, és kényelmesen beleférjek az estélyi ruhámba, de a hétköznapokban nem mindig diétázom. Csak akkor és átmenetileg vonom meg magamtól a hizlaló, jó ételeket és borokat, amikor a tisztításra van szükségem. A mértékletesség lett a fő szempont, valamint a tudatos választás: mikor, miből mennyit eszem, és mennyit sportolok.

Gondoltam arra, hogy megírom könyvformában is az életmódváltásom történetét, mert tudom, hogy nagyon sokan követték a példámat. Akik erre az útra akarnak térni, azoknak tudniuk kell, hogy nemcsak elindulni nehéz, hanem az eredményeket megtartani is kőkemény feladat. De még nem ülepedett le bennem teljesen ez a történet, és inkább a zenei pályámra koncentrálok, ami ettől a sztoritól teljesen eltérő vágányon halad.

Abban sosem alkudtam meg, hogy csak igényes produkcióval lépek színpadra. A minőségben, amit közvetítek, nincs kompromisszum, és ezt a telt házas koncertek hitelesítik. Büszke vagyok arra, hogy tíz év alatt kitartó munkával elértem, hogy a Tóth Vera-koncertek népszerűek lettek.

Zenei világom szorosan összefonódott a párom világával, a gasztroművészettel. A palkonyai  pódiumkoncertes borvacsorákkal, és Budapesten a Kiskoncertek, nagy Borélmények sorozattal. Most ennek a tematikai szélesítésén dolgozunk. Egy zenei tehetséggondozó is az álmom, ahol a különböző énekversenyekre indulókat készítenénk fel. Ha majd úgy érzem, hogy már teljesen megérett bennem az életmódváltásom története, akkor elkezdem a könyvet is, de most a zene az első.

Tóth Vera 

Artisjus-díjas énekes