Tököl 30 éve szabadon, sikeresen
Tököl a rendszerváltoztatás emblematikus települése. A város területén lévő szovjet repülőtér és bázis az 1956-os történelmi események tragikus helyszíne. A magyar honvédelmi miniszter, Maléter Pál tőrbe csalása és elfogása az egyik legszégyenteljesebb mozzanata a KGB és az ÁVH együttműködésének.
A rendszerváltoztatás eseményei Tökölön az országos változásokat is megelőzték. 1989-ben a helyi közéletben szerepet vállaló fiatalok kezdeményezték utca elnevezését Maléter Pálról, majd amikor a tanácsi vezetés ezt nem engedélyezte, kopjafát állítottunk a mártír honvédelmi miniszter és az 1956-os szabadságharcosok emlékezete előtt tisztelegve. A Hazafias Népfrontot leváltó Független Falufórum konkrét programot fogalmazott meg a hatalomváltás előtt. A rossz emlékű téeszek átalakítása, a földtulajdonok tököliek kezébe adása, a szovjet bázison lévő ingatlanok magyar otthonokká alakítása, Tököl európai szintű várossá emelése voltak céljaink.
Tököl az első szabad választáson, s azóta minden alkalommal keresztény, nemzeti, polgári elkötelezettségű polgármestert és képviselő-testületet választott, s ez azóta minden választáson megismétlődött. „Mást és másképp” – fogalmaztunk egyszerűen, s talán a kort is megelőzve szolgáltatói önkormányzati modellt alakítottunk ki. Munkánk két fő iránya a közösségépítés és közösségerősítés, valamint a település lakói életkörülményeinek javítása voltak.
A rendszerváltoztatás kezdeti időszakától önállóságra törekedtünk, John Fitzgerald Kennedy mondását: „Ne azt kérdezd, mit tehet érted a hazád, hanem azt, hogy mit tehetsz te a hazádért!” ugyan nem ismertük, de nem azt néztük, mit tehet értünk a haza, hanem mit tehetünk a hazáért, szülőföldünkért, Tökölért!
Tökölt európai színvonalú kertvárossá kívántuk emelni, területfelhasználási döntéseinket nem a vállalkozói érdekek, hanem a tököli családok igényei határozták meg. Aprólékos munkával, az igények egyeztetésével és a területek gondos kijelölésével elértük, hogy a rossz kárpótlási törvény, földtulajdon-rendezés ellenére a tököli gazdák visszakapták földjeiket. A rendszerváltoztatás különleges helyszínné emelte Tökölt a magyar–szovjet kivonulási megállapodás során is, mert a tököli repülőtéri károk és beruházások valós arányának elérése komoly nehézségeket jelentett. A szovjet bázis átvétele, az 1100 lepusztult, lepusztított lakás felújítása, magyar családok otthonává alakítása egyedülálló feladat volt, s országos mintának számított. A 6300-ról 10 000 fölé emelkedett lakosságszám humáninfrastruktúra, közmű-, valamint közlekedési igényeinek kielégítését is sikeresen oldottuk meg.
Munkánk eredményeként a tököli földek helyi tulajdonban maradtak, a volt szovjet bázison 1100 magyar otthont alakítottunk ki, európai szintű közműszolgáltatásokat biztosítottunk, s minden igényt kielégítő és fenntartható intézményrendszert működtetünk.
A Tököli Fundamentumok elnevezésű alapdokumentumunk helyi alaptörvénynek számít, minden döntésünkhöz biztos értékrendi, morális alapot jelent. Magas színvonalra emeltük a településünkön működő katolikus, református, görögkatolikus egyházakkal kapcsolatainkat, s már a nemzetiségi önkormányzatokról szóló jogszabály előtt közreműködtünk horvát és német nemzetiségi közösségek aktivizálásában, segítjük a nemzetiségi önkormányzatok működését. Sport- és kulturális közösségek egész sorának létrejöttét támogattuk, nemcsak a költségvetésben, hanem személyes közreműködéssel is. Felsorolhatatlan az a sok változás, amely az általános iskolai oktatástól kezdve az óvodákon, bölcsődéken át a fiatal és idős generációkkal való törődést bizonyítja. A rendszerváltoztatás első négy évének köszönhető a Városi Sportcsarnok. Későbbi a szocialista PPP-programra rácáfoló, a magyar államnak több százmilliós megtakarítást jelentő Városi Uszoda. A városrehabilitáció során kialakított, a keresztény, nemzeti elkötelezettséget reprezentáló szobraink, emlékhelyeink bizonyítják, hogy az idejétmúlt világú Tököl nagyközségből új, korszerű, európai szintű kertvárost építettünk.
Tököl 2001-es várossá nyilvánítása új fejezetet jelent az életünkben. Visszaigazolása annak, hogy 1990-ben érdemes volt belevágni a változtatásokba. Jó diagnózissal rendelkeztünk a falu állapotáról, a szükséges tennivalókról. A becsületes munkára, szakmai tudásra, felelősségvállalásra alapozott munka, s a gazdaságban az „élni és élni hagyni” elv érvényesítése volt garanciája a sikernek. A rendszerváltoztatás koncentrált változást és komoly felhajtóerőt jelentett. Kötelező feladataink ellátása mellett ugyanolyan fontos a város lelki-szellemi önazonosságát erősítő vállalásaink teljesítése.
Tököl 1990-ben visszatalált a gyökereihez. A rendszerváltoztatásnak köszönhetően hitben, szellemi és lelki megújulásban erősödött. Ez Tököl felemelkedésének hosszú távú biztosítéka.
Hoffman Pál polgármester
a Magyar Érdemrend
Lovagkeresztje,
a Helyi Önkormányzatokért Díj
és a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt
Polgármesteri Ezüstlánc kitüntetettje