Tata vonzó turisztikai úti cél

Tata Öreg tó

A Kisalföld és a Dunántúli-középhegység
találkozásánál fekvő, kitűnő természeti adottságokkal rendelkező Tatát egyaránt
emlegetik az élővizek és a barokk épületek városaként. Michl József
polgármestert ezúttal a tóváros gazdasági életéről, illetve idegenforgalmáról
és az előttünk álló hónapok kulturális programjairól kérdeztük.

‒ Az utóbbi években sorra bővítették
gyártókapacitásukat a tatai székhelyű ipari cégek, sőt újak is települtek ide.
Minek köszönhető ez a gazdasági prosperitás?

‒ Tata életében mindig is
fontos szerepet játszott az ipar. A város gazdasági fellendítését az Esterházy
család indította el az 1800-as években, cserép-, tégla-, cukor-, valamint
pezsgőgyárat létesítettek. Napjainkban Tata nemcsak természeti szépsége és
turisztikai látványosságai miatt vonzó, hanem kiváló adottságokkal és infrastruktúrával
rendelkező ipari területei miatt is. Ezek közül kiemelkedik a város szélén, az
M1-es autópálya mellett fekvő Tatai Déli Ipari Park, amely igen kedvelt a
befektetők körében, a környékbeli (tatabányai, oroszlányi, sőt győri) cégek
beszállítói is szívesen választják telephelyüknek. Az elmúlt években komoly
közmű- és útfejlesztések zajlottak a területen, amelyekhez városunk is
hozzájárult anyagilag. Mára a hasznosítható terület 78%-át ‒ több mint 92
hektárt ‒ értékesítettük. A még rendelkezésre álló 25 hektáros terület iránt is
komoly érdeklődés mutatkozik, így belátható időn belül teljesen betelepül az
ipari park. Napjainkban az itt tevékenykedő 46 cégnél 1300 munkavállalót
foglalkoztatnak. Tata város vezetése mindig is jó kapcsolatot ápolt a
befektetőkkel, ugyanis fontosnak tartjuk, hogy a tataiak helyben
dolgozhassanak, és ne kelljen nap mint nap más városokba ingázniuk.

‒ Az említett „ipari fellendülés”, gondolom,
infrastrukturális fejlesztéseket is indukált. Ezek közül melyek voltak a legszámottevőbbek?

‒ Az utóbbi időben az
ipari park fejlesztésében óriási előrelépés volt a villamosenergia-hálózat
bővítése, illetve további közmű- és útfejlesztések is zajlottak. Ezeket idén is
folytatni kívánjuk. Az elmúlt években a városon belül elsősorban a sport
területén hajtottunk végre komoly fejlesztéseket, többek között városi sportcsarnokot
és kosárlabdacsarnokot építettünk. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektettünk
intézményeink infrastrukturális fejlesztésére is.

‒ Napjainkban milyen városfejlesztési beruházások
történnek Tatán?

‒ Jelenleg épül kereskedelmi
központunkban a város új, 600 négyzetméteres piaca. Két sikeres pályázatnak
köszönhetően hamarosan elkezdjük bölcsődénk konyhájának megújítását, illetve hálózatos
iskolai konyhafejlesztésbe fogunk. Ennek célja, hogy a jelenleginél jobb
minőségű közétkeztetési szolgáltatást valósítsunk meg, amelyben a helyi
termelőknek és a környezettudatosságnak is nagy szerep jut. A közeljövőben két
óvodánkat teljesen felújítjuk. Kerékpárút-hálózatunkat is szeretnénk továbbfejleszteni.
Már épül Tata városközpontjától, a Haranglábtól az Agostyán városrészig tartó
kerékpárút. Pályáztunk a Tata és Baj közötti kerékpárút megépítésére is,
valamint egy városi kerékpárút-hálózat létrehozására is. Nemrégiben támogatást
nyertünk el a hét várost érintő kerékpárkölcsönző rendszer kialakítására,
amelynek köszönhetően Tatán két helyszínen lehet majd biciklit kölcsönözni. Ami
jövőbeni terveinket illeti: 2008-ban látott napvilágot városunk hosszú távú
fejlesztési stratégiája, a Magyary-terv, amelynek ötlet- és névadója, a tatai
születésű Magyary Zoltán professzor, a közigazgatás-tudomány kiváló,
nemzetközileg ismert tudósa, aki nagyszerű gondolataival segítette városunk
fejlődését. 2015-ben áttekintettük az eltelt évek tapasztalatait,
megfogalmaztuk az új fejlesztési irányokat, és elkészítettük a Magyary-terv
2.0-át, amely tulajdonképpen az első verzió felülvizsgálata. Most – ennyi év
elteltével – ismét elérkezettnek láttuk az időt, hogy újra áttekintsük a
stratégiánkat, és új irányokat, célokat fogalmazzunk meg az elkövetkezendő
évekre, amelyeket a Magyary-terv 3.0-ban fogalmazunk meg. Jelenleg ennek elkészítésén
dolgozunk a tatai emberek bevonásával. Több lakossági fórumot szerveztünk, így
mindenkinek lehetősége volt hozzászólni, javaslatot tenni. Mostani
elképzeléseink között szerepel a város kulturális intézményeinek megújítása.
Átköltöztetjük a Móricz Zsigmond Könyvtárat az egykori Tiszti Klubban kialakítandó
Magyary Zoltán Tudásközpontba. Átépítjük a művelődési házunkat, kulturális és
szórakoztató központtá alakítjuk, ahol minden korosztály megtalálhatja a neki
megfelelő programokat. Az épület környezetet is rendezni kívánjuk, hogy a
szomszédos várhoz méltóvá váljon. Nemsokára befejeződik a Szent Kereszt
Plébániatemplom renoválása, ezért a közeljövőben annak környezetét is szeretnénk
megújítani, hogy küllemében illeszkedjen az öt évvel ezelőtt elkészült új Kossuth
térhez.

‒ Tatának, a vizek városának hogyan alakul az
idegenforgalma? Terveznek-e újabb turisztikai fejlesztéseket?

‒ Városunk turisztikai
fejlesztése most újabb nagy lendületet vehet, ugyanis néhány éve ismét Tata
lett a Neszmélyi borvidék központja. Huszonöt kiváló borász dolgozik a
környéken, akik közül néhányan már országos ismertséget is szereztek. Nekik
köszönhetően tovább növelhetjük városunk turisztikai vonzerejét. A közelmúltban
a tatai Platán étterem a legjobb vidéki éttermek listáján az előkelő második
helyet szerezte meg. Nemrégiben megkeresett bennünket az Avalon Park Hotel egy
új szálloda megépítésének tervével. Ezek mind-mind új színt hoznak városunk
turisztikai életébe, és pozitívan járulnak hozzá Tata imázsához.

‒ A nyári fesztiválok és kulturális programok közül
melyek azok, amelyeket olvasóink figyelmébe ajánlana?

‒ A nyári fesztiválszezon
minden évben május végén indul a Tatai Patara Török Kori Történelmi
Fesztivállal. A rendkívül látványos fesztivál Tata török kori életét,
történelmi eseményeit idézi fel, sőt a vár nagy ostromát is újra játsszák a
helyszínen. Júniusban két nagyobb fesztiválra is várjuk az érdeklődőket, a
minden évben június harmadik hétvégéjén rendezett Tatai Sokadalomra, a magyar
népi kultúra bemutatását és megőrzését szolgáló népművészeti fesztiválra az
Angolkertbe. Egy héttel később pedig a Víz, Zene, Virág Fesztiválra, amely Tata
városának és a Közép-Dunántúli Régiónak az egyik legnagyobb és legtöbb
látogatót fogadó eseménye, a legnépszerűbb hazai családi fesztiválok egyike. A
három nap alatt több helyszínen közel kétszáz zenekari előadás, kiállítás,
kulturális, sport- és gyerekprogram zajlik, melyeket hagyományos kirakodóvásár,
tűzijáték és légi bemutató kísér. Minden év augusztusában a Barokk Fesztivállal
zárulnak a nyári programok, amelynek egyik alapvető célja, hogy Tata csodálatos
természeti adottságait kihasználva, gyönyörű barokk épületekben, templomokban
minél nagyobb közönségnek megmutassuk a város művészeti kincseit, értékeit. A koronavírus járvány miatt idén
át kell gondolnunk e fesztiválok megrendezését, mivel az emberek egészsége a
legfontosabb. Még nem döntöttünk a nagyobb fesztiválok elhalasztásáról, de
előfordulhat, hogy ebben az évben csak az őszi programjainkat, az Öreg-tavi
Nagy Halászatot és a Vadlúd Sokadalmat lesz lehetőségünk megrendezni, amelyekre
sok szeretettel várunk minden érdeklődőt.