A Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál fekvő, kitűnő természeti adottságokkal rendelkező Tatát egyaránt emlegetik az élővizek és a barokk épületek városaként. Michl József polgármestert ezúttal a tóváros gazdasági életéről, illetve idegenforgalmáról és az előttünk álló hónapok kulturális programjairól kérdeztük.

‒ Az utóbbi években sorra bővítették gyártókapacitásukat a tatai székhelyű ipari cégek, sőt újak is települtek ide. Minek köszönhető ez a gazdasági prosperitás?

‒ Tata életében mindig is fontos szerepet játszott az ipar. A város gazdasági fellendítését az Esterházy család indította el az 1800-as években, cserép-, tégla-, cukor-, valamint pezsgőgyárat létesítettek. Napjainkban Tata nemcsak természeti szépsége és turisztikai látványosságai miatt vonzó, hanem kiváló adottságokkal és infrastruktúrával rendelkező ipari területei miatt is. Ezek közül kiemelkedik a város szélén, az M1-es autópálya mellett fekvő Tatai Déli Ipari Park, amely igen kedvelt a befektetők körében, a környékbeli (tatabányai, oroszlányi, sőt győri) cégek beszállítói is szívesen választják telephelyüknek. Az elmúlt években komoly közmű- és útfejlesztések zajlottak a területen, amelyekhez városunk is hozzájárult anyagilag. Mára a hasznosítható terület 78%-át ‒ több mint 92 hektárt ‒ értékesítettük. A még rendelkezésre álló 25 hektáros terület iránt is komoly érdeklődés mutatkozik, így belátható időn belül teljesen betelepül az ipari park. Napjainkban az itt tevékenykedő 46 cégnél 1300 munkavállalót foglalkoztatnak. Tata város vezetése mindig is jó kapcsolatot ápolt a befektetőkkel, ugyanis fontosnak tartjuk, hogy a tataiak helyben dolgozhassanak, és ne kelljen nap mint nap más városokba ingázniuk.

‒ Az említett „ipari fellendülés”, gondolom, infrastrukturális fejlesztéseket is indukált. Ezek közül melyek voltak a legszámottevőbbek?

‒ Az utóbbi időben az ipari park fejlesztésében óriási előrelépés volt a villamosenergia-hálózat bővítése, illetve további közmű- és útfejlesztések is zajlottak. Ezeket idén is folytatni kívánjuk. Az elmúlt években a városon belül elsősorban a sport területén hajtottunk végre komoly fejlesztéseket, többek között városi sportcsarnokot és kosárlabdacsarnokot építettünk. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektettünk intézményeink infrastrukturális fejlesztésére is.

‒ Napjainkban milyen városfejlesztési beruházások történnek Tatán?

‒ Jelenleg épül kereskedelmi központunkban a város új, 600 négyzetméteres piaca. Két sikeres pályázatnak köszönhetően hamarosan elkezdjük bölcsődénk konyhájának megújítását, illetve hálózatos iskolai konyhafejlesztésbe fogunk. Ennek célja, hogy a jelenleginél jobb minőségű közétkeztetési szolgáltatást valósítsunk meg, amelyben a helyi termelőknek és a környezettudatosságnak is nagy szerep jut. A közeljövőben két óvodánkat teljesen felújítjuk. Kerékpárút-hálózatunkat is szeretnénk továbbfejleszteni. Már épül Tata városközpontjától, a Haranglábtól az Agostyán városrészig tartó kerékpárút. Pályáztunk a Tata és Baj közötti kerékpárút megépítésére is, valamint egy városi kerékpárút-hálózat létrehozására is. Nemrégiben támogatást nyertünk el a hét várost érintő kerékpárkölcsönző rendszer kialakítására, amelynek köszönhetően Tatán két helyszínen lehet majd biciklit kölcsönözni. Ami jövőbeni terveinket illeti: 2008-ban látott napvilágot városunk hosszú távú fejlesztési stratégiája, a Magyary-terv, amelynek ötlet- és névadója, a tatai születésű Magyary Zoltán professzor, a közigazgatás-tudomány kiváló, nemzetközileg ismert tudósa, aki nagyszerű gondolataival segítette városunk fejlődését. 2015-ben áttekintettük az eltelt évek tapasztalatait, megfogalmaztuk az új fejlesztési irányokat, és elkészítettük a Magyary-terv 2.0-át, amely tulajdonképpen az első verzió felülvizsgálata. Most – ennyi év elteltével – ismét elérkezettnek láttuk az időt, hogy újra áttekintsük a stratégiánkat, és új irányokat, célokat fogalmazzunk meg az elkövetkezendő évekre, amelyeket a Magyary-terv 3.0-ban fogalmazunk meg. Jelenleg ennek elkészítésén dolgozunk a tatai emberek bevonásával. Több lakossági fórumot szerveztünk, így mindenkinek lehetősége volt hozzászólni, javaslatot tenni. Mostani elképzeléseink között szerepel a város kulturális intézményeinek megújítása. Átköltöztetjük a Móricz Zsigmond Könyvtárat az egykori Tiszti Klubban kialakítandó Magyary Zoltán Tudásközpontba. Átépítjük a művelődési házunkat, kulturális és szórakoztató központtá alakítjuk, ahol minden korosztály megtalálhatja a neki megfelelő programokat. Az épület környezetet is rendezni kívánjuk, hogy a szomszédos várhoz méltóvá váljon. Nemsokára befejeződik a Szent Kereszt Plébániatemplom renoválása, ezért a közeljövőben annak környezetét is szeretnénk megújítani, hogy küllemében illeszkedjen az öt évvel ezelőtt elkészült új Kossuth térhez.

‒ Tatának, a vizek városának hogyan alakul az idegenforgalma? Terveznek-e újabb turisztikai fejlesztéseket?

‒ Városunk turisztikai fejlesztése most újabb nagy lendületet vehet, ugyanis néhány éve ismét Tata lett a Neszmélyi borvidék központja. Huszonöt kiváló borász dolgozik a környéken, akik közül néhányan már országos ismertséget is szereztek. Nekik köszönhetően tovább növelhetjük városunk turisztikai vonzerejét. A közelmúltban a tatai Platán étterem a legjobb vidéki éttermek listáján az előkelő második helyet szerezte meg. Nemrégiben megkeresett bennünket az Avalon Park Hotel egy új szálloda megépítésének tervével. Ezek mind-mind új színt hoznak városunk turisztikai életébe, és pozitívan járulnak hozzá Tata imázsához.

‒ A nyári fesztiválok és kulturális programok közül melyek azok, amelyeket olvasóink figyelmébe ajánlana?

‒ A nyári fesztiválszezon minden évben május végén indul a Tatai Patara Török Kori Történelmi Fesztivállal. A rendkívül látványos fesztivál Tata török kori életét, történelmi eseményeit idézi fel, sőt a vár nagy ostromát is újra játsszák a helyszínen. Júniusban két nagyobb fesztiválra is várjuk az érdeklődőket, a minden évben június harmadik hétvégéjén rendezett Tatai Sokadalomra, a magyar népi kultúra bemutatását és megőrzését szolgáló népművészeti fesztiválra az Angolkertbe. Egy héttel később pedig a Víz, Zene, Virág Fesztiválra, amely Tata városának és a Közép-Dunántúli Régiónak az egyik legnagyobb és legtöbb látogatót fogadó eseménye, a legnépszerűbb hazai családi fesztiválok egyike. A három nap alatt több helyszínen közel kétszáz zenekari előadás, kiállítás, kulturális, sport- és gyerekprogram zajlik, melyeket hagyományos kirakodóvásár, tűzijáték és légi bemutató kísér. Minden év augusztusában a Barokk Fesztivállal zárulnak a nyári programok, amelynek egyik alapvető célja, hogy Tata csodálatos természeti adottságait kihasználva, gyönyörű barokk épületekben, templomokban minél nagyobb közönségnek megmutassuk a város művészeti kincseit, értékeit. A koronavírus járvány miatt idén át kell gondolnunk e fesztiválok megrendezését, mivel az emberek egészsége a legfontosabb. Még nem döntöttünk a nagyobb fesztiválok elhalasztásáról, de előfordulhat, hogy ebben az évben csak az őszi programjainkat, az Öreg-tavi Nagy Halászatot és a Vadlúd Sokadalmat lesz lehetőségünk megrendezni, amelyekre sok szeretettel várunk minden érdeklődőt.