Tát jól használja fel a kínálkozó lehetőségeit

Tát – locsolkodás

A környék kedvező természetföldrajzi adottságainak köszönhetően ez a vidék már az őskorban is lakott volt, melyet a régészeti ásatások gazdag leletanyaga is igazol. A családias hangulatú Duna-parti kisváros polgármesterétől, Turi Lajostól kértünk interjút. 

‒ A város vonzó természeti környezetén túl milyen további előnyök birtokosa a település?

‒ Valóban meghatározó Tát földrajzi fekvése, a Dunakanyar nyugati kapujaként is emlegetnek bennünket. A gazdag történelmi múltú város lélekszáma ma körülbelül 5600. A korábbi önkormányzatok bölcs gazdálkodásának eredménye, hogy hét évvel ezelőtt megkaptuk a városi rangot. Soha nem volt a településnek adóssága, a fejlődés folyamatos és dinamikus. Mivel Tátot a kormánynak nem kellett konszolidálnia, és ez kétségtelenül előnyt jelentett számunkra, fejkvótaarányosan kétszer 181 millió forintot kaptunk infrastrukturális fejlesztésekre. Ennek köszönhetően valamennyi közintézményünk energetikai korszerűsítését megoldhattuk, az útjaink nagyjából rendben vannak, folyamatosan parkosítunk. Elkezdődött az iparterület fejlesztése, ahol sorra megjelennek a kis- és középvállalkozások. Bővülnek a lakóövezetek, a meghirdetett telkek iránt nagy az érdeklődés. 

Ami pedig a csodás természeti környezetet illeti, a táti szigetvilág nagy vonzerő, sokan mini Gemencnek nevezik. Távlati cél a területen tanösvényeket és túraútvonalakat kialakítani úgy, hogy ne sérüljön a táj természetvédelmi jellege.

‒ Az itt élők milyen munkalehetőségeket találnak maguknak?

‒ Hozzávetőlegesen háromszáz vállalkozás működik Táton, melyek munkahelyeket biztosítanak az itt élőknek. Ugyanez igaz a közintézményeinkre is, ám a Dorogra, Esztergomba és a fővárosba ingázók száma sem elhanyagolható. 

‒ Történtek-e, történnek-e jelentősebb településfejlesztési beruházások Táton?

‒ Az elmúlt évek nagy horderejű fejlesztése volt az iparterület bővítése, a már említett energetikai korszerűsítés, s elkezdtük a kisvárosok számára kiírt zöldfelületes projekteket. Zajlik a SacraVelo kerékpárút kialakításának közbeszerzési eljárása, amely az EuroVelo egyik leágazása lesz. Ez a közeli szakrális kegyhelyeket érinti majd, élükön a péliföldszentkereszti szalézi zarándokhellyel, látogatóközponttal. 

További terveink között szerepel egy tornacsarnok megépítése az általános iskola udvarában, amely délelőttönként a diákok, esténként és a hétvégeken pedig az itt élők számára nyújtana sportolási lehetőséget, illetve kulturális rendezvények helyszínéül is szolgálna. 

Mivel az egyébként tágas idősotthonunk százszázalékos kihasználtsággal működik, megálmodtuk nyugdíjas házak építését is, amelyekre szintén nagy igény mutatkozik. Törekszünk továbbá a város közlekedésének még biztonságosabbá tételére, egyebek mellett új biciklisávok kialakításával. Elsősorban Esztergom közelségének köszönhetően sokan használják az EuroVelo kerékpárutat, s mivel szállás- és vendéglátóhelyekkel is rendelkezünk, számottevő a turistaforgalmunk. Felvidéki testvértelepülésünkkel, Ebeddel közösen, interregionális pályázati forrásból szeretnénk egy Mária-pihenőparkot kialakítani, amely biciklis és zarándok-pihenőhelyként funkcionálna. 

‒ Az ötezer lelkes kisvárosnak meglepően pezsgő a kulturális élete, ami összetartó, egymásra figyelő közösséget sejtet. E szempontból hogyan jellemezné a tátiak mindennapjait, illetve melyek a város legjelentősebb közösségi programjai?

‒ Jóllehet immár város vagyunk, de a korábbi falusias lét kettős identitást eredményez, amelyet közel húsz civil csoportunk éltet. Valóban igen változatos és gazdag Tát kulturális élete, az amatőr festők körétől a dartsokon át a nyugdíjas klubig. A porcelánbabákat készítő klubunk országos hírű, nem véletlenül szerepel a megyei értéktárban. A nemzetiségi fúvószenekarunk, amely idén lesz 35 éves, sok meghívást kap tőlünk távoli településekről is. Kerek születésnapjuk alkalmából pünkösdkor bajor barátaikat látják vendégül. Egyébként a pünkösd Tát nagy ünnepe, a teljes hétvégét felölelő városnapok rendezvénysorozatán egy közel kétezer főt befogadni képes sátrat állítunk fel. Színes programjai között szerepel például a mazsorettcsoportunk bemutatója, lesz rockzenei koncert és utcabál, és természetesen bemutatkoznak a sváb nemzetiségi tánc- és énekegyüttesek is. Itt jegyzem meg, hogy a farsangi időszakban a táti bálok sok vendéget vonzanak a környező településekről is. Idén szeptember 19-én rendezzük meg a szüreti mulatságot, amelynek egész napos, ingyenes programjaira szeretettel meghívjuk az önök olvasóit is.