A közigazgatás háromlépcsős átalakítása Pest megyében is gőzerővel zajlik. Tarnai Richárd kormánymegbízott úgy látja, az állampolgárok elégedettek az ügyintézés minőségével, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy ő és a kollégái hátradőlhetnek. A kormánymegbízott többek között azt is elvárja a hivatalnokoktól, hogy kedvesek legyenek.

–       Hogyan zajlik a közigazgatás átalakítása?
–       Az újjászervezés három lépcsőben valósul meg, a kormányhivatalok, a járások, majd a kormányablakok kialakításával.

–       Milyenek a tapasztalatok az első „lépcsőfokkal” kapcsolatban?
–       Először is létrejöttek a kormányhivatalok, amelyeknek köszönhetően a korábban külön-külön működő szakigazgatási szervek egy kézbe kerültek. Az informatikai, a humánpolitikai és a gazdasági kérdéseket együttesen kezeljük. Ez valójában nem egy új hivatal, hanem a korábbiak egy kézben való összefogása. A lényeg az, hogy az állampolgár egyszerűbben intézhesse az ügyeit, akár több mindent is elvégezhessen egy füst alatt. Nem mellesleg pedig rengeteg pénzt spóroltunk az összevonással. Ami a Pest Megyei Kormányhivatalt illeti, ez egy hatalmas, csaknem háromezer fős hivatal. Ennek ellenére fontosnak tartom a személyes kapcsolatokat, ezért minden hozzánk érkező kollégát én fogadok először a hivatalban.

–       Egy éve állt fel a járási rendszer… Hogyan működik?
–       A járási rendszer kialakításával az állami ügyek az önkormányzatoktól visszakerültek az államhoz. A járási szint azért jó, mert még nem arctalan, elérhető közelségben van, ugyanakkor kellő távolságban ahhoz, hogy részrehajlás ne fordulhasson elő.

–       Hogyan halad a kormányablak-rendszer kialakítása?
–       Ez talán a legnagyobb projektünk. Nem kis munka volt az előkészítése, de az állampolgárok remélhetőleg csak azt érzékelik, hogy egyszerűbb az ügyintézés. Nemsokára több mint kétezer ügykört lehet elintézni a kormányablakokban, az autó forgalmijától kezdve a személyi okmányokon át a vállalkozói engedélyekig. Egyébként a kormányablakok abban az értelemben is modern intézmények, hogy egységes arculatot képviselnek, kulturált, igényes a belső terük, ami természetesen akadálymentesített, mozgás- és látássérült állampolgárok is könnyedén intézhetik itt az ügyeiket. És van még egy fontos törekvésünk, ami talán furcsán hangzik: legyenek kedvesek a kollégák!

–       Ez egyfajta szemléletváltást is tükröz…
–       Igen, de miért is ne lenne elvárható a precizitás, az empátia és a kedvesség? Azt gondolom, hogy ami jól működik a magánszférában, azt érdemes az állami szektorban is meghonosítani. Ha valaki fizet valamiért, akkor bizonyos dolgokat elvárhat cserébe. Márpedig az állampolgárok adót fizetnek, amelyből többek között az állam alkalmazottainak bérét is fedezik. Ezért elvárhatják, hogy ügyeik intézése során normálisan, figyelmesen bánjanak velük.

–       Ön korábban előszeretettel ellenőrizte személyesen, előzetes bejelentés nélkül, hogy teljesülnek-e ezek a kívánalmak a gyakorlatban. Járja-e még a hivatalokat?
–       Olykor igen, de ma már egyre többen felismernek, ezért előfordul, hogy előbb egy kollégám gyűjt személyes tapasztalatokat. Akár jó, akár rossz élményeket szerzünk, mindenképpen személyes visszajelzést adok, mert szerintem ez fontos a kollégáknak. Cserébe ők is fordulhatnak hozzám, hozzánk a kéréseikkel. Semmi akadálya annak, hogy egy kisgyerekes vagy egy idős embert gondozó hivatalnok négy- vagy hatórás munkarendben dolgozzon, vagy hogy rugalmas legyen az időbeosztása. Talán nem véletlen, hogy tavaly elnyertük a Családbarát Munkahely címet, amire nagyon büszke vagyok. Ezzel együtt azt is el kell mondanom, hogy a kollégáim munkája nem lett kevesebb: inkább több munkát kell elvégezniük, ugyanannyi fizetésért, mint korábban. Ám ők is tisztában vannak azzal, hogy nem csak az államért, hanem saját magukért, a párjukért, a gyermekeikért is dolgoznak.

–       Milyen visszajelzéseket kapnak az emberektől?
–       Legutóbb Százhalombattán adtunk át kormányablakot. Már az első nap 127 konkrét ügyintézés történt, ami azt mutatja, hogy szükség van a kormányablakokra, és az emberek igénybe is veszik azokat. A 2011 óta meglévő három – az érdi, a váci és a ceglédi – kormányablakkal kapcsolatban egy 2012–13-as kutatás azt mutatta, hogy 90 százalék feletti az emberek elégedettsége. A megkérdezettek 81 százaléka mondta azt, hogy félóránál kevesebbet kellett utaznia. Az ügyintézők 51 százaléka megfelelőnek találta a gyorsaságot, azaz 30 percen belül végzett. Természetesen bőven van még hová fejlődnünk, de jó a tendencia.

–       Kormánymegbízotti teendői mellett – többek között – a biciklizés népszerűsítése is szívügye.
–       Igen, fiatal korom óta szívesen járok kerékpárral. Az életben és a kormányzásban egyaránt az „is-is” híve vagyok a „vagy-vaggyal” szemben. Stadionokat is létre kell hoznunk, de a mindennapos testnevelésóra bevezetése is hasznos. Építsünk sztrádákat, de ne feledkezzünk el az alsóbbrendű utakról sem. Visszatérve a biciklizésre: gyakran utazom metróval, máskor kocsiba ülök, de olykor biciklivel jövök dolgozni. A lényeg, hogy adassék meg a választás lehetősége! A közelmúltban 24 kilométernyi kerékpárút épült szerte a megyében. És van egy egész Pest megyét átívelő tervünk: a Duna mentén szeretnénk egy kerékpárutat létrehozni.