Szeged lesz a régió nemzetközi kutatási centruma

Szeged

A Tisza partján fekvő Szegednek, hazánk harmadik legnépesebb városának, Csongrád megye székhelyének polgármesterét, dr. Botka Lászlót a híres város jelenéről és a következő évek fejlesztési terveiről kérdeztük.

− Ha a város településfejlesztési koncepciójának bő másfél száz oldalas munkaanyagát nem is, de annak fő koncepcióit, kérem, ismertesse meg magazinunk olvasóival.

− A munkaanyag valóban részletesen, ágazatokra és településrészekre bontva tartalmazza a terveinket, ám ha a koncepcióra kíváncsi, az meglehetősen egyszerű. Amióta a város élén állok, mindig arra törekedtünk, hogy Szeged adottságainak figyelembevételével, azokra építve dinamikus, állandóan – és fenntarthatóan – fejlődő, XXI. századi régióközpontot alakítsunk ki itt, a Tisza partján. Az adottságokat számba véve pedig magától értetődően a szellemi tőkére, a kutatói-egyetemi bázisra, a város kereskedő-szolgáltatói hagyományaira és a határ menti helyzetünkre alapoztunk. A számításaink beváltak: az előző 7 éves ciklusban Szeged az európai uniós pénzek lehívásában magasan a legsikeresebb város volt. Egymilliárd euró, több mint 300 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett hozzánk, melyet jórészt annak köszönhettünk, hogy mindig pontos stratégia mentén terveztünk és egyik projektünk szervesen ráépült a másikra.

− Az előbbi munkaanyag közreadását követte a Fenntartható Integrált Városfejlesztési  program előkészítése. Ennek a programnak melyek a legfontosabb stratégiai elemei?

− 2014 és 2020 között a megyei jogú városok előre meghatározott összegű, önálló forráskerettel gazdálkodhatnak. Itt már nem annyira stratégiai elemekről, mint inkább konkrét projektekről kell beszélnünk, amelyeket – egyedülálló módon – a szegediekkel is „megbeszéltünk”, kérdőíveken kérve, hogy jelezzék, terveink közül mit tartanak a legfontosabbnak. Így állt össze a lista, amelyen többek között a közlekedési szempontból legfontosabb déli Tisza híd, az ELI lézerközpont köré tervezett Tudáspark, az iskolák megszépítését követő óvodai, bölcsődei rekonstrukciók, egy újabb lakótelep teljes megfiatalítása, számos út- és járdafelújítás szerepel. És ha „fenntarthatóságról” beszélünk, a jövőben különös figyelmet szentelünk a környezetvédelmi beruházásoknak. Ezt a célt szolgálta az elmúlt ciklusban a tömegközlekedés teljes rekonstrukciója, a kerékpárúthálózat

folyamatos bővítése, amit most további fűtéskorszerűsítő beruházások követnek.

− A város iparát jó néhány, az országhatárokon túl is jól ismert nagyvállalkozás határozza meg, de a kis- és középvállalkozások gazdasági ereje is számottevő. Milyen a munkaerő-piaci helyzet Szegeden?

− Ön az iparral kezdte, én pedig azzal: fontosak a meglévő nagyüzemek, de a jövőt mi sokkal

inkább a mind jobban bővülő tudásiparban látjuk, a klinikai gyógyító bázisra épülő egészségiparban, a hagyományos szolgáltató ágazatokban, melyek a fellendülő általános, kulturális és gyógyturizmus hatására egyre bővülnek, valamint a „nem hagyományos” szolgáltató ágazatokban − mint amilyenek a call centerek. És mivel Szegeden állandó az építkezés, az építőipar sem marad munka nélkül. Ha pedig a munkanélküliségi adatainkra kíváncsi, noha egy munkanélküli is sok, a mutatóinkra büszke vagyok: jobbak az országos, és lényegesen jobbak a Csongrád megyei átlagnál – 5 százalék körül mozognak.

− Szeged számos turisztikai vonzerővel rendelkezik. Milyen fejlesztések történtek e területen

a közelmúltban, és milyen fejlesztések várhatóak a közeljövőben?

− Még felsorolni is sok… Megszépült, átalakult, megfiatalodott a teljes történelmi belvárosunk. Ami ebből még folyamatban van, az a Dóm rekonstrukciója. Szegeden fontos

szegmens a kulturális turizmus: a város egyik legszebb szecessziós palotáját felújítva kialakítottunk egy Regionális Összművészeti Központot, egy szupermodern épületet pedig rendhagyó kiállítások, illetve interaktív bemutató- és családi tudományos-szórakoztató programok számára építettünk. Elkészült a Zeneház, s mindkét színházépület jelentős korszerűsítésen esett át.

Különleges, hatalmas „víziváros” lett a régi fürdőnkből, ahol egy korszerű gyógykomplexum is a vendégek rendelkezésre áll. S immár megvan a forrás arra, hogy a kulturális programoknak is helyet adó legszebb közép-európai zsinagóga végre visszakapja eredeti fényét.