Szeged a dél-alföldi régió gazdasági, tudományos és kulturális központja. Botka László polgármesterrel beszélgettünk a városi fejlesztésekről, a több lábon álló szegedi gazdaságról és Szeged szabad kultúrájáról.

‒ Az idén záruló európai uniós költségvetési ciklusban a megyei jogú városok előre meghatározott összegű, önálló forráskerettel gazdálkodhattak. Kérem, említsen meg néhányat a legfontosabb beruházások közül.

‒ Órákon át tudnám sorolni, mennyi minden épült, újult meg Szegeden a 36 milliárd forint címzett uniós támogatásból és a város saját forrásából. Több városrészben újítottuk fel a közösségi tereket és a zöldterületeket, amely által szebb, élhetőbb és zöldebb lett például Szeged két legrégebbi lakótelepe, Tarján és Odessza. Utóbbi tőszomszédságában korszerű kondiparkkal, futópályákkal, séta- és kerékpárutakkal fiatalítottuk meg a város legnagyobb közparkját, az újszegedi ligetet. Ma már minden ötödik szegedi kerékpárral jár munkába, iskolába, ezért folyamatosan bővítettük a kerékpárút-hálózatot, és tettük biztonságosabbá, gyorsabbá a fenntarthatóság jegyében a közösségi közlekedést. Nem csak polgármesterként, szülőként is tudom, egy közösség részéről a legfontosabb családtámogatás, ha korszerű, biztonságos és szép környezetben, gondos kezek között élnek a gyermekeink. Ennek megfelelően újítottuk fel egymás után a bölcsődéinket, az óvodáinkat és – bár nem mi vagyunk már a fenntartók, de a mi gyerekeink járnak oda – az iskoláinkat. Modernizáltuk az orvosi rendelőinket, új egészségházat építettünk. A pincétől a padlásig felújítottuk az idén száz éves Belvárosi Mozit, amely az ország legpatinásabb filmszínháza. És a fejlesztések nem értek véget! Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt évtizedben Szeged nyerte a legtöbb uniós támogatást a magyar nagyvárosok közül. Az elkövetkező évtizedre is ezt a célt tűztük ki magunk elé. 

‒ Szeged immár nemzetközi hírű kutatási centrum. Megéri befektetni a „tudásiparba”?

‒ Szeged vonzza a magas technológiai színvonalon működő cégeket. Gyors ütemben fejlődik az informatikai és az üzleti szolgáltató szektor. Azok a világcégek (BP, EPAM, Deutsche Telekom), amelyek Szegedet választották, folyamatosan bővítik a kapacitásaikat. A két ágazat eddig már közel négyezer új munkahelyet teremtett a városban. Magasan képzett, nyelveket beszélő fiatalokat keresnek, az egyetemen végzett hallgatók többsége pedig egy felmérés szerint a városban szeretne elhelyezkedni. Szeged gazdasága azonban több lábon áll: nemcsak a tudásipar, de a hagyományos ipar is jelentős. Teljes gőzzel dolgoznak az élelmiszer-ipari óriáscégek. A Pick új gyártóüzemet épít száz hektáron, hogy 30 százalékkal tudja növelni a szalámigyártást, ami elsősorban az exportja bővítését teszi lehetővé. A Sole-Mizo szegedi gyára Közép-Európa legnagyobb tejfeldolgozó üzeme. A cég 2016 óta közel hétmilliárd forintos fejlesztést hajtott végre a szegedi üzemében.

‒ Az idei esztendő sehol a világon nem kerül be az idegenforgalom aranykönyvébe. Az érintett vállalkozások hogyan birkóztak meg a kialakult helyzettel, illetve miben tudott segíteni az önkormányzat a szolgáltatási szektornak, vagy tágabban: a munkáltatóknak és a munkavállalóknak?

‒ Nagy sebet ejtett a járvány a turizmuson, de Szeged már májusban, a belföldi turizmus újraindulásával elkezdett visszakapaszkodni az élmezőnybe, és ma már ismét az öt leglátogatottabb magyar város között vagyunk. Tavasszal az országban egyedülálló módon háromszáz, önkormányzati helyiséget bérlő vállalkozásnak engedtük el a bérleti díját, hogy mérsékeljük a gazdasági veszteségeiket. Több mint százmillió forintot hagytunk így a szegedi vállalkozásoknál. Az önkormányzat is nagy veszteségeket szenvedett el, de Szeged városa a nehéz anyagi helyzete ellenére idén is segítette a családokat és az időseket: 10 ezer forint beiskolázási támogatást adtunk közel tízezer általános iskolásnak, és 10 ezer forintos segítséget nyújtottunk 35 ezer nyugdíjasnak, mert soha nem volt még ennyire fontos a szolidaritás, mint a mostani rendkívüli helyzetben.

‒ A járványhelyzet ellenére sikerült-e az önkormányzatnak megvalósítania az idei terveit?

‒ A biztonsági előírások szigorú betartása mellett folytatódtak az építkezések a járványhelyzetben. Egyetlenegy előre tervezett beruházásunk sem maradt el. Épül az új fedett uszoda az Etelka soron, amely a szegediek kívánságlistájának első helyén áll, s amit jövőre adunk át. Átépítjük a Tisza-partot, dolgoznak a Móra-parkban és a Stefánián. Augusztusban adtuk át a nagyközönségnek a másfél milliárd forintból gyönyörűen felújított Móra Ferenc Múzeumot. Szóval nem álltunk le, pedig súlyos, ötmilliárd forintos veszteséget szenvedtünk el az újabb megszorítások miatt. A legfontosabb: mi fenntartjuk az országban egyedülálló szociális ellátórendszerünket, és folytatjuk a beruházásainkat.