Sülysáp évről évre folyamatosan fejlődik

Sülysáp

Lakosságszáma és területi nagysága alapján Sülysáp a Tápió menti régió második legnagyobb települése, amely mikrotérségi központként a szomszédos három-négy kisebb település számára is fontos kapcsolódási pont mind a főváros felé irányuló tömegközlekedés, mind a szolgáltatások szempontjából. Horinka László polgármestertől kértünk interjút. 

‒ A nagyközség az ön első polgármesteri ciklusa idején kezdeményezte várossá nyilvánítását. Melyek voltak a legfőbb érvek?

‒ Sülysáp a külső agglomerációs gyűrűben helyezkedik el, jó közlekedési kapcsolatokkal, ami egyfajta mikrotérségi központi szerepet is jelent a Tápió mente nyugati felében. Ez a központi szerep volt a fő érvünk a várossá nyilvánítási pályázatban, de fontos indokunk volt a helyi gazdaság stabilitása, a munkanélküliség alacsony volta, a számos, helyben működő civil szervezet, a fejlődő infrastruktúra is. 2013-ban kaptuk meg a városi címet. Célunk, hogy az elnyert városi cím mellett a település ‒ infrastrukturális állapotát, természeti környezetét és közösségi életét tekintve is – a Tápió-vidék egyik legmodernebb és legélhetőbb kisvárosa legyen.

‒ A közelmúltban milyen fejlesztések valósultak meg Sülysápon, és vannak-e most is zajló beruházások? 

‒ 2006 óta folyamatosan, szinte minden pályázati lehetőséget megragadva arra törekedtünk, hogy egyre több, jó minőségű, tartós utat építsünk. Csak az elmúlt öt évben több mint 6 km utat építettünk vagy újítottunk fel, de még mindig sok a teendőnk. Legalább ekkora erővel dolgozunk azon, hogy minden helyi intézményünk jó állapotban legyen: iskola- és óvodaépületeket újítottunk fel, korszerűsítettük a városi konyhánkat, a polgármesteri hivatalt, javítottuk a szociális intézményeink épületeinek állagát is. Elkészült a piacterünk második kiszolgálóépülete, zajlik egy külterületi útfelújítás előkészítése, és idén végre átadjuk a Nemzeti Összetartozás Emlékművet is.

‒ Milyen a város infrastrukturális ellátottsága, beleértve az egészségügyi ellátást és a közoktatást?

‒ Ahogy már említettem, kiemelt feladatként kezeljük a helyi oktatási és nevelési intézményeink állapotát, annak dacára is, hogy például az iskolák már nem a mi fenntartásunkban működnek. 2020-ban adtuk át a város új egészségközpontját, ahol házi- és gyermekorvosaink a védőnőkkel együtt közös épületben, de külön helyiségekben, modern körülmények között végzik munkájukat.

‒ Milyen Sülysáp gazdasága? Mely munkalehetőségek közül választhatnak az itt élők?

‒ Gazdaságunk évről évre fejlődik, több olyan cég is működik nálunk, amely közel száz munkavállalót foglalkoztat. A legnagyobb például jelenleg hatszázat, és nagyon fontos szereplők a helyi kis- és közepes vállalkozások is. Nagyjából a munkavállalók fele ingázik, a fele pedig helyben tud dolgozni.

‒ Aktív a város kulturális és sportélete?

‒ Azt gondolom, térségi összevetésben is minőségi, aktív, nemzeti elkötelezettségű kulturális élet zajlik Sülysápon, fontos része ez a közösségünk életének. A városi sportkör keretében lehetőség van focizni, kézilabdázni, röplabdázni és tekvandózni, működik gyerekfoci- és ökölvívó egyesület, az ulti szakosztályunk pedig nemrég alakult meg. Évente megrendezzük a Sülysápi Futónapot és több futó-, kerékpáros, valamint túrázó programot, ahol amatőrök és profik is összemérhetik erejüket.