Sirok község jó ideje tudatosan építi a saját imázsát
A Tarna-patak völgyében, a Bükk és a Mátra találkozásánál fekvő Sirok mindenekelőtt hazánk egyik legrégebbi várának okán szerepel az útikönyvekben. Ám az itteniek nem csupán erre, hanem a csodálatos természeti környezetre, a település gazdag történelmére és a palóc hagyományaikra is büszkék. Tuza Gábor polgármestertől kértünk interjút.
− Dolgos hétköznapok, jó közbiztonság, kiszámítható, felelős önkormányzati gazdálkodás. Mi a titkuk?
− Nincs semmiféle „titkunk”, a község, nyugodt szívvel mondhatom, a rendszerváltás óta töretlenül fejlődik, gyarapodik, köszönhetően az előző polgármesternek, Lakatos Istvánnak, aki évtizedeken át volt a település első embere, valamint a mindenkori képviselő-testület tagjai-nak. Sirok mindennapjai egyébként az ötvenes évek elején vettek fordulatot a Mátravidéki Fémművek megjelenésével. Korábban kifejezetten szegény falu volt a miénk, a termőföldjei gyenge minőségük, az itt élők alföldi településekre jártak summásnak, telente pedig a közeli erdőkbe fakitermelésre, illetve a környék kőbányáiba, amelyek szintén munkát adtak az embereknek. A privatizáció persze a Fémműveket is elérte, napjainkban a Mátrametál Kft.-ben és a Ruag Ammotech Zrt.-ben folyik a termelés, ketten együtt közel nyolcszáz embernek adnak munkát. A völgyben hat kisebb olyan vállalkozás működik, melyek elsősorban e két nagyvállalatnak a szolgáltatói, beszállítói.
Sirokban gyakorlatilag nincs munkanélküliség, sőt a szakképzett munkaerőből hiány mutatkozik. Jó néhányan járnak dolgozni Egerbe, Gyöngyösre, Verpelétre. Az önkormányzat is nagy munkáltató, hiszen intézményeiben ötven, a közmunkaprogramban pedig 32 főt alkalmaz.
− Ön egy nyilatkozatában sikeresnek értékelte a község tavalyi évét. Mi minden történt 2017-ben, és milyen terveik vannak az idei esztendőre?
− A 2016-ban írt és beadott nyolc pályázatunk közül 2017-ben hat nyert el uniós, illetve kormányzati támogatást. Tavaly megtörtént az ötvenszemélyes motel részleges, valamint a községháza teljes felújítása, léptünk a csapadékvíz-elvezetés megoldásának terén, bővítettük az autóparkolót, tovább szépültek a zöldterületeink, parkjaink, fejlesztettük a kútvölgyi szabadidőparkot, és a Belügyminisztérium támogatásával építettünk egy sportparkot.
Idén megtörténik az óvoda energetikai korszerűsítése, új piactér épül, és elindítjuk a három tanösvényt magába foglaló projektünket, ugyanis szeretnénk szemléletesen bemutatni a környék épített és természeti örökségét. A főtéren a volt parókia épülete lesz az induló- és fogadóállomás, a három tanösvény pedig elvezeti a látogatókat a kőbálványokhoz és a várhoz, a régi barlanglakásokhoz és a kőbányákhoz, valamint a Nyirjes-tóhoz, a Gergelysara-forráshoz és a Tarna partján lévő tájházhoz. A munkák ősszel kezdődnek, és reményeink szerint a jövő nyáron már végigjárhatóak lesznek a tanösvényeink, méghozzá audioguide-os idegenvezetéssel. Terveink között szerepel egy biomasszaka-zánnal üzemelő mini fűtőmű építése is, amely öt központi intézményünk energiaellátását oldaná meg.
− A hegytetőn áll hazánk egyik legrégebbi vára, amely látogatók tízezreit vonzza a településre. Ám itt „lent”, a faluban is egymást érik a látnivalók és a színes programok. Ezek közül melyek a legnépszerűbbek?
− A vár történelmi örökségünk, a felújítása három lépcsőben történt, illetve történik meg. Az első ütemben, a kilencvenes évek végén egy százmillió forintos fejlesztés keretében elkészült a várhoz felvezető út, valamint a közművek kiépítése. 2010 után pedig mintegy 360 millió forintból felújították, szociális blokkal, kiállítótérrel bővítették az alsó várat, ami azóta természetesen látogatható. Ugyancsak végigjárható a felső vár is, ám annak a felújítása még kormányzati támogatásra vár. Mivel a siroki vár bekerült a Nemzeti Kastély- és Várprogramba, reményeink szerint komoly összeget szánnak majd a vár teljes rekonstrukciójára. Az egyébként állami tulajdonban lévő siroki várnak olyan nagy a látogatottsága, hogy gyakorlatilag önfenntartó, és ez igen ritka hazánkban. A vár vendégei a két kiállítótér látnivalói mellett megtekinthetik a felső vár barlangrészeit, és nem utolsósorban a csodálatos körpanorámát.
Ami pedig a programokat illeti, a Várnapot átkereszteltük Pünkösdi Várnappá, és így minden évben Pünkösd vasárnapján rendezzük, majd utána nem sokkal a Múzeumok éjszakájára is készülünk meglepetésekkel, idén nyáron is lesznek hálózsákos éjszakák a várban, augusztusban pedig csillagles. Októberben tartjuk a Siroki Vár Napját, november elején pedig az Őszi siroki forgatagot.
„Idelent”, a faluban a tájház kínál sok érdekességet az idelátogatóknak, a könyvtár épületében pedig Borics Pálnak, Sirok híres kőszobrászának a kiállítása. Sirok legnépszerűbb, országosan, sőt határainkon túl is „jegyzett” rendezvénye pedig a júliusi, többnapos motoros találkozó a Kút-völgyi szabadidőparkban, amelyre az 1800 lelkes településre négy-ötezer vendég érkezik.