Sikeres évet zárt a kamara, a tagvállalatok jól teljesítettek

Jász-Nagykun-Szolnok kamara

A múlt esztendő sikereit értékelve kijelenthető, hogy a megye gazdasága sikeres évet zárt. Mindehhez az alapokat már 2017-ben megteremtették. Minderről, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkájáról Sziráki András elnök számolt be magazinunknak.

Talán ma már kevesen emlékeznek arra, hogy a megyei
kamara kezdeményezője volt a vállalkozások éves teljesítményértékelésének. A
szakértő munkatársaiknak köszönhetően – tudtuk meg Sziráki Andrásról − az
utóbbi években a magyar mellett német és angol nyelven is megjelentetik a
Jász-Nagykun-Szolnok megye TOP 50 vállalkozását bemutató kiadványt. 

Az elnök szerint 2017 az elmúlt évtized legsikeresebb
éve volt, 2387,4 milliárd forint nagyságrendű árbevétellel, amely 8,4
százalékkal több az előző évinél. A nemzetgazdasági ágazatok közül különösen
kiemelkedő a feldolgozóipar, 1645 milliárd forint termelési értékkel, s
ugyancsak megbecsülendő a kereskedelem 363,5 milliárd forintos árbevétele. A
dobogó harmadik helye az agrárgazdaságé, 115 milliárd forint árbevétellel,
amely 11%-os növekedést mutat. Említésre méltó az építőipar 88,7 milliárd
forintos teljesítménye, amely kiemelkedő, 30 százalékos növekedést jelent
2017-hez képest. A szolgáltatóipar 85,7 milliárd forint értéket, míg a
szállítmányozás-raktározás 57 milliárd forintos teljesítményt produkált. Az
említett nemzetgazdasági ágazatok a megye összteljesítményének 98,5 százalékát
tették ki. E gyarapodó teljesítmény hatása tükröződik a jövedelmezőségben –
fogalmazott Sziráki András −, ugyanis az elért 200,2 milliárd forint
nyereségtartalom a megelőző, 2017-es évnek több mint a kétszerese. Az elért
teljesítmény értékét növeli, hogy mindezt 2,5%-kal kisebb létszámmal, mintegy
64 500 munkavállalóval oldották meg. A megyei vállalkozásoknál a dolgozók éves
átlagkeresete tavaly 2 851 000 forint volt, mely a 2017-es évhez képest 16,8
százalékos növekedést jelent. Jász-Nagykun-Szolnok megye ipargazdasága az
országos rangsorban a hetedik helyet foglalja el, s e sikerben kiemelt szerepe
van Felső-Jászság vállalkozásainak. A gazdaság pozíciói várhatóan idén is
tovább erősödnek, a növekedés üteme ugyanakkor valószínűleg elmarad majd a múlt
esztendő kiemelkedő adatai mögött.

Az elnök szólt arról is, hogy a kamarai munka
fókuszában az értékteremtő gazdaság pozícióit erősítő feladatok állnak. Az
elmúlt évek gyakorlata sok tekintetben megváltozott, ugyanis a
munkaerő-túlkínálat helyett általánossá vált a munkaerőhiány. Alig hihető, de
napjainkban jó néhány foglalkozás hiányszakmának tekinthető.

Éppen ezért a kamarai feladatok között első helyen
szerepel a szakképzés. A tanulók száma jelenleg 1800 körül mozog, azonban a
tendencia csökkenő irányt mutat. A szakképzéssel foglalkozó vállalkozók száma
ugyancsak csökken, jelenleg nem több 350-nél. Az állam, a kereskedelmi és
iparkamarák kezdeményezésére, az elmúlt években jelentősen növelte a támogatás
mértékét, azonban ezzel együttvéve sem érték el a megyék a kívánt hatást.

A tanulóképzés gyakorlata jórészt a mesteri címekhez
kötött. A megyei iparkamara a múlt évben 47 mestert avatott, míg az utóbbi négy
évben összesen 317-et. A mesterek száma ezzel közel kilencszázra bővült. A
tanulók szakmai versenyét évről évre  a megyei
kamara szervezi, tavaly a versenyen induló tanulók száma mintegy 350 volt,
közülük az országos döntőbe tizenöten jutottak be, s külön dicsősége a
megyének, hogy közülük nyolcan dobogós helyezést értek el. A hagyományosan jól
szereplő szolnoki és jászsági szakképző intézmények mellett − első ízben − a
karcagi szakképzési centrum egyik versenyzője első helyezést ért el. A
gasztronómia területén működő vállalkozások aktivitásának és a kamara
szakértőinek köszönhető, hogy 2018-ban nagy érdeklődés mellett rendezték meg
Szolnokon a XIII. Pelikán Kupát. Az immár országos gasztronómiai versenyen a
szakma legkiválóbb mesterei vállalják a zsűriben való részvételt.

Végezetül Sziráki András szólt a megyei kamara
nemzetközi kapcsolatairól, amelyek több nyugat-európai országgal és a
szomszédos Romániával is sikeresen fejlődnek. A megyei elnöknek mély
meggyőződése, hogy a kamara a vállalkozások érdekében tett erőfeszítéseivel
növelte saját elfogadottságát. Igyekeznek rászolgálni erre a bizalomra, és még
vonzóbbá tenni a megye vállalkozásai számára a kereskedelmi és iparkamarát.

A megye szerepe jelentős a mezőgazdasági gépgyártásban Sziráki Andrásnak kiemelkedő szerepe volt abban, hogy
Jász-Nagykun-Szolnok megyében van a hazai mezőgazdasági gépgyártás súlypontja.
Többéves tárgyalássorozat, valamint nemzetközi szakmai kapcsolatai
eredményeként 1994-ben a rétegelt lemezeket gyártó olasz Derula céget
Szolnokra, 1995-ben a német Contarex mezőgazdasági gépgyártó vállalatot
Kisújszállásra, 1997-ben a német CLAAS mezőgazdasági gépgyártót
Törökszentmiklósra, 2007-ben a spanyol Segura autóipari multinacionális céget
Szolnokra, 2008-ban pedig az osztrák Vogel & Noot mezőgazdasági gépgyártó
céget szintén Törökszentmiklósra nyerte meg befektetőként.