A múlt esztendő sikereit értékelve kijelenthető, hogy a megye gazdasága sikeres évet zárt. Mindehhez az alapokat már 2017-ben megteremtették. Minderről, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkájáról Sziráki András elnök számolt be magazinunknak.

Talán ma már kevesen emlékeznek arra, hogy a megyei kamara kezdeményezője volt a vállalkozások éves teljesítményértékelésének. A szakértő munkatársaiknak köszönhetően – tudtuk meg Sziráki Andrásról − az utóbbi években a magyar mellett német és angol nyelven is megjelentetik a Jász-Nagykun-Szolnok megye TOP 50 vállalkozását bemutató kiadványt. 

Az elnök szerint 2017 az elmúlt évtized legsikeresebb éve volt, 2387,4 milliárd forint nagyságrendű árbevétellel, amely 8,4 százalékkal több az előző évinél. A nemzetgazdasági ágazatok közül különösen kiemelkedő a feldolgozóipar, 1645 milliárd forint termelési értékkel, s ugyancsak megbecsülendő a kereskedelem 363,5 milliárd forintos árbevétele. A dobogó harmadik helye az agrárgazdaságé, 115 milliárd forint árbevétellel, amely 11%-os növekedést mutat. Említésre méltó az építőipar 88,7 milliárd forintos teljesítménye, amely kiemelkedő, 30 százalékos növekedést jelent 2017-hez képest. A szolgáltatóipar 85,7 milliárd forint értéket, míg a szállítmányozás-raktározás 57 milliárd forintos teljesítményt produkált. Az említett nemzetgazdasági ágazatok a megye összteljesítményének 98,5 százalékát tették ki. E gyarapodó teljesítmény hatása tükröződik a jövedelmezőségben – fogalmazott Sziráki András −, ugyanis az elért 200,2 milliárd forint nyereségtartalom a megelőző, 2017-es évnek több mint a kétszerese. Az elért teljesítmény értékét növeli, hogy mindezt 2,5%-kal kisebb létszámmal, mintegy 64 500 munkavállalóval oldották meg. A megyei vállalkozásoknál a dolgozók éves átlagkeresete tavaly 2 851 000 forint volt, mely a 2017-es évhez képest 16,8 százalékos növekedést jelent. Jász-Nagykun-Szolnok megye ipargazdasága az országos rangsorban a hetedik helyet foglalja el, s e sikerben kiemelt szerepe van Felső-Jászság vállalkozásainak. A gazdaság pozíciói várhatóan idén is tovább erősödnek, a növekedés üteme ugyanakkor valószínűleg elmarad majd a múlt esztendő kiemelkedő adatai mögött.

Az elnök szólt arról is, hogy a kamarai munka fókuszában az értékteremtő gazdaság pozícióit erősítő feladatok állnak. Az elmúlt évek gyakorlata sok tekintetben megváltozott, ugyanis a munkaerő-túlkínálat helyett általánossá vált a munkaerőhiány. Alig hihető, de napjainkban jó néhány foglalkozás hiányszakmának tekinthető.

Éppen ezért a kamarai feladatok között első helyen szerepel a szakképzés. A tanulók száma jelenleg 1800 körül mozog, azonban a tendencia csökkenő irányt mutat. A szakképzéssel foglalkozó vállalkozók száma ugyancsak csökken, jelenleg nem több 350-nél. Az állam, a kereskedelmi és iparkamarák kezdeményezésére, az elmúlt években jelentősen növelte a támogatás mértékét, azonban ezzel együttvéve sem érték el a megyék a kívánt hatást.

A tanulóképzés gyakorlata jórészt a mesteri címekhez kötött. A megyei iparkamara a múlt évben 47 mestert avatott, míg az utóbbi négy évben összesen 317-et. A mesterek száma ezzel közel kilencszázra bővült. A tanulók szakmai versenyét évről évre  a megyei kamara szervezi, tavaly a versenyen induló tanulók száma mintegy 350 volt, közülük az országos döntőbe tizenöten jutottak be, s külön dicsősége a megyének, hogy közülük nyolcan dobogós helyezést értek el. A hagyományosan jól szereplő szolnoki és jászsági szakképző intézmények mellett − első ízben − a karcagi szakképzési centrum egyik versenyzője első helyezést ért el. A gasztronómia területén működő vállalkozások aktivitásának és a kamara szakértőinek köszönhető, hogy 2018-ban nagy érdeklődés mellett rendezték meg Szolnokon a XIII. Pelikán Kupát. Az immár országos gasztronómiai versenyen a szakma legkiválóbb mesterei vállalják a zsűriben való részvételt.

Végezetül Sziráki András szólt a megyei kamara nemzetközi kapcsolatairól, amelyek több nyugat-európai országgal és a szomszédos Romániával is sikeresen fejlődnek. A megyei elnöknek mély meggyőződése, hogy a kamara a vállalkozások érdekében tett erőfeszítéseivel növelte saját elfogadottságát. Igyekeznek rászolgálni erre a bizalomra, és még vonzóbbá tenni a megye vállalkozásai számára a kereskedelmi és iparkamarát.

A megye szerepe jelentős a mezőgazdasági gépgyártásban Sziráki Andrásnak kiemelkedő szerepe volt abban, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében van a hazai mezőgazdasági gépgyártás súlypontja. Többéves tárgyalássorozat, valamint nemzetközi szakmai kapcsolatai eredményeként 1994-ben a rétegelt lemezeket gyártó olasz Derula céget Szolnokra, 1995-ben a német Contarex mezőgazdasági gépgyártó vállalatot Kisújszállásra, 1997-ben a német CLAAS mezőgazdasági gépgyártót Törökszentmiklósra, 2007-ben a spanyol Segura autóipari multinacionális céget Szolnokra, 2008-ban pedig az osztrák Vogel & Noot mezőgazdasági gépgyártó céget szintén Törökszentmiklósra nyerte meg befektetőként.