Sarkad mára immár a Viharsarok egyik meghatározó települése

A Fekete-Körös jobb partján fekvő, nagy múltú települést napjainkban a kiegyensúlyozott gazdálkodás, a megfontolt és körültekintő városfejlesztés, a folyamatos gyarapodás, a civil lakosság összefogása és a békés közélet jellemzi. Dr. Mokán István polgármesterrel Sarkad mindennapjairól beszélgettünk. 

‒ A legfontosabb városfejlesztési beruházásokat milyen pályázati lehetőségek tették lehetővé, és melyek voltak ezek?

– Az elmúlt néhány esztendőben több mint tízmilliárd forint értékben indítottunk el, illetve fejeztünk be településfejlesztési beruházásokat, s ezeket a városban élő emberek közös sikerének tartom. 

   A már megvalósított projektek közül megtörtént a Szent István tér parkosítása és csapadékvíz-rendszerének megújítása, több utca fásítása, vásárcsarnok építése a városi piacon, szociális blokk kialakítása az Éden-tavak környékén, a Városi Képtár és Kónya Emlékszoba épületének komplex felújítása. Ugyancsak túl vagyunk a Bartók Béla Művelődési Központ padlózatának és a Városi Könyvtár vizesblokkjának rekonstrukcióján. Megtörtént a Sarkadi Járási Hivatal épületének bővítése, valamint a Kossuth utcai óvoda energetikai korszerűsítése. Térfigyelő kamerákat telepítettünk a Körösháti temetőbe.

   A még futó, legnagyobb volumenű fejlesztések közül a tanuszodát említem elsőként, amely egymilliárd forintos beruházás, és várhatóan a jövő nyár elejére készül el. A két sarkadi általános iskola közül a Kossuth utcai székhelyintézmény infrastrukturális fejlesztése 1,4 milliárdos program, s ebben szerepel egy városi tornacsarnok építése is. A felújított iskolaépületet ebben a hónapban vehették birtokukba a gyerekek. 

   Folyamatban van egy iparfejlesztési programunk a Sarkadkeresztúri úti ipartelepen, ahol üzemcsarnokot és szociális épületeket alakítunk ki. Ebben az évben is folytattuk a beltéri utak aszfaltozását egy belügyminisztériumi pályázatnak köszönhetően.  

   Egy határon átnyúló program keretében kerékpárút létesül, amelyen a Fekete-Körös partjáig lehet majd elkerekezni. Egyébként a határ túloldalán lévő Nagyszalonta, Arany János szülőhelye, testvérvárosunk, és szinte napi munkakapcsolatban vagyunk az ottani önkormányzattal és a civil szervezetekkel, számos esetben közösen pályázunk fejlesztésekre.  

   Rövidesen közzéteszik a TOP Plusz pályázati kiírásokat, s a Sarkadi járás számára 6,3 milliárd forint lett elkülönítve. Ebből az összegből a város mintegy hárommilliárd forintra pályázhat. Ezzel kapcsolatos terveink Sarkad igen sok részét érintik, mivel korábban is, és a jövőben is arra törekszünk, hogy a város egész területén megvalósuljanak fejlesztések. 

– Említette az Éden-tavakat…

– A város közepén lévő két tó igazi felüdülést nyújt a helybélieknek és az idelátogató turistáknak is. Valóságos paradicsom a pecások számára, a két horgászegyesület több mint ezer tagot számlál. A kettes tó közepén lévő szigeten, amelyet mutatós fahídon át lehet megközelíteni, tovább bővül és szépül az Éden Kemping, és kiszolgáló épületet emelünk az ökörörményi szabadstrand területén. Egyébként hosszú évek óta a tavak környékén mi rendezzük meg a Nemzeti Vágta egyik előfutamát, a Viharsarki Vágtát, amelyet látványos lovasprogramok kísérnek. 

‒ Az itt élők milyen munkalehetőségek közül választhatnak?

–  A rendszerváltást követően sajnos jó néhány ipari üzem befejezte működését, s hosszú éveken át az önkormányzat számított a legnagyobb foglalkoztatónak. Szerencsére a volt cukorgyár 165 hektáros területét a kilencvenes évek végén sikerült ipari parkká nyilvánítani, és elindulhattak ott a fejlesztések, például a Dél-Alföld egyik legnagyobb tárolókapacitása található ezen a területen. Újra termel a repcére és a napraforgóra alapozott, biodízel- és bioetanol-alapanyagot gyártó Bio-Ma Zrt.

   A térségre jellemző, hogy nagyon sok kisebb vállalkozás működik itt, az építőipartól kezdve a fémiparon át a fafeldolgozó iparig, és igen erős a szolgáltatói szektor is. Jelenleg a legnagyobb munkáltató az olasz–katalán tulajdonban lévő cipzárgyár, az UNIT C&C Kft., amely mintegy kétszáz főt foglalkoztat.

   A környéken a ma napig jelentős a mezőgazdaság szerepe, sok az őstermelő családi vállalkozás, de a sarkadi önkormányzat is több száz embernek kínál munkalehetőséget.

   A város egy másik iparterületén is zajlanak fejlesztések, több befektetővel ígéretes tárgyalásokat, melyek azt eredményezhetik, hogy újabb, jelentős nagyságrendű beruházások valósulhatnak meg Sarkadon. 

   Amennyiben az új 47-es főút nyomvonala a városunk mellett fog elhaladni, az nagymértékben segítené Sarkad iparának további erősítését.

‒ Az önkormányzatnak vannak-e lehetőségei arra, hogy növelje Sarkad megtartó erejét? A fiatalok megtalálják-e helyben a számításaikat?

– A kérdésében említett célok megvalósítása érdekében átfogó programot dolgoztunk ki. Minden újszülött után tízezer forintos támogatást kapnak a családok, és fát ültetünk a kis jövevény tiszteletére, mintegy jelképesen idegyökereztetve őket a városhoz.

   Az elmúlt évek során valamennyi oktatási-nevelési intézményünket sikerült felújítanunk, a gyerekek iskolakezdési támogatást kapnak. Az önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez. Kistérségi együttműködés keretében különféle pályázatokkal gyermekesély programot és minőségi humán közszolgáltatások elnevezésű programot indítottunk, mindkettőt 500 millió forintos nagyságrendben. Az utóbbi program ösztöndíjrendszert is tartalmaz, amelynek keretében a középiskolások és a felsőoktatási intézményekben tanulók akár több százezer forintos támogatást is kaphatnak, ha vállalják, hogy tanulmányaik befejezése után Sarkadon vállalnak munkát. 

   A fiatal felnőttek számára támogatjuk az első lakáshoz jutásukat, ami 300 ezer forint vissza nem térítendő támogatást jelent. Az önkormányzat igyekszik abban is segíteni, hogy a fiatalok itt, a városban találjanak maguknak munkahelyet. Itt jegyzem meg, hogy a korábban említett városfejlesztési beruházások azért is fontosak, mert azok szinte kivétel nélkül új munkahelyek létrehozásával is együtt járnak.

‒ Sarkad kistérségi szerepe bizonyos értelemben úttörő a hazai közigazgatás történetében…

– 1992-ben, Magyarországon elsőként, a kistérség 11 települése létrehozott egy egyesületet azzal a céllal, hogy összehangolja a területfejlesztési terveket, elképzeléseket. Ebből az egyesületből jött létre 2004-ben a Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás, amely számos feladatot vállalt magára. Összehangolja a települések területfejlesztési elképzeléseit, koordinálja a szociális feladatokat, az egészségügyi ellátás területén felügyeli a központi ügyeleti rendszert, s 2011 óta közösen működtetünk járóbeteg-szakellátó központot Sarkadon. Minden esetben összehangoljuk a benyújtandó pályázatainkat, nagyon jó a kistérségi együttműködés.

– Melyek a város legnagyobb érdeklődésre számot tartó nagyrendezvényei?

–  Az egyik a Családi Majális április végén, amely Békés megye legnagyobb ilyen jellegű eseménye. A kétnapos majális fáklyás felvonulással kezdődik, majd zenei koncertek sora követi egymást, de vannak szép számmal lovas- és gyermekprogramok is, végül május elsején tűzijátékkal ér véget a nagyrendezvény. 

   A másik népszerű programunk az augusztus 20-ai nemzeti ünnephez kapcsolódik. A háromnapos eseménysorozatot sok ezren látogatják, szinte az egész megyéből érkeznek érdeklődők.

   Végezetül illendő megemlítenem, hogy Sarkadon több mint ötven civil szervezet működik, amelyek az élet szinte minden területét felölelik, a szabadidős és sporttevékenységektől a változatos klubéleten át a kulturális és hagyományőrző összejövetelekig. Sok programot az önkormányzattal közösen valósítanak meg, mi pedig pályázatokkal is segítjük a működésüket.