Kedves Olvasó!

A Színművészeti Főiskola elvégzése után, 1974-ben Ruszt József szerződtetett a kecskeméti Katona József Színházba, s ez óriási megtiszteltetés volt a számomra. Csodálatos négy esztendőt töltöttem akkor itt, máig úgy érzem, hogy minden igazán fontos dolgot, amit a színészi hivatásról tudok, azokban az években tanultam meg. Hihetetlen adománya az életemnek, hogy Ruszt József keze alatt kezdhettem el a pályát, nem megfeledkezve persze Vámos Lászlóról, aki osztályfőnököm volt a főiskolán. A két kitűnő színházi rendező mellett feltétlenül szólnom kell Koós Olgáról is, akinek barátságát a haláláig magaménak tudhattam. Fantasztikus ember és káprázatos színésznő volt, rengeteget tanultam tőle is.

Színészi pályám érdekessége, hogy kereken harminc év „kalandozás” után, 2008 óta ismét a kecskeméti színház tagja vagyok. Abban az évben lett férjem, Cseke Péter a direktor, aki tavaly immár a harmadik igazgatói ciklusát kezdte meg. Úgy gondolom, az elmúlt tíz év során sikerült bizonyítanom, hogy emberséggel és szakmai tisztességgel tudom kezelni azt a nem mindennapi helyzetet, hogy egyszerre vagyok igazgatófeleség és alkalmazott színésznője az intézménynek.

Nagyon sok jó barátra leltünk ebben az otthonos városban, hacsak tehetjük, szeretetteljes órákat töltünk velük, sőt közös nyaralások sorát is számon tartjuk a kedves emlékeink között. Kecskemét a második otthonom lett, szeretem megnyugtató hangulatát, szeretem az itteni embereket.

És hogy a legfontosabb kecskeméti örömömről is szóljak: bámulatos az itteni közönség! A városi színházat hosszú évtizedek óta a legszínvonalasabbak között emlegeti a szakma, s ez talán adódhat a társulat és a közönség valamiféle misztikus egymásra találásából is. A nézőtérről áradó figyelem és szeretet a legfontosabb visszajelzés minden színész számára.

A kollégáim nevében is mondhatom, hogy igazi boldogság a kecskeméti Katona József Színházban játszani!

 

Sára Bernadette színésznő