Hétköznapi ritkaságok a szemünk előtt

Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése a 2012. októberi ülésén fogadta el a megyei értéktár létrehozásáról és a Megyei Értéktár Bizottság megalakításáról szóló előterjesztést. A beérkezett értékek bemutatására, és az értéktár népszerűsítésére a megyei önkormányzat számos helyszínen kiállításokat, konferenciákat rendezett az elmúlt egy évben.

A megyei önkormányzat idén Hargita Megye Tanácsával közösen folytatja az értékek bemutatását. A bizottság hárommillió forintot nyert a Vidékfejlesztési Minisztériumtól a Hargita megyével közös programokra, köztük a vándorkiállítás bemutatására Hargitán és egy közös gasztronómiai kiadvány elkészítésére. Első állomásként egy nemzetközi konferenciát rendeztek Ócsán. A házigazda, Bukodi Károly polgármester nyitotta meg a konferenciát, majd kalauzolta a rendezvény résztvevőit az értéktárba bekerült Európa Nostra-díjas református templom, a tájház és az öreghegyi pincesor megtekintése során.

Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében rámutatott, hogy az önkormányzat célja a megyei identitás megteremtése, amelynek kiváló eszköze az értéktár létrehozása. Mint mondta: a megyében számos érték van, de az itt élők számára ezek természetes dolgok. Példaként éppen az ócsai református templomot említette, amely azért kivételes, mert egy Árpád-kori épületről van szó, amelynek különleges az atmoszférája. De ugyanígy különleges a lakihegyi adótorony is, amely – noha ma már nem üzemel – megépítésekor világteljesítménynek számított.

A Pest Megyei Értéktár Bizottság elnöke, Török István számokkal érzékeltette eddigi eredményeiket, miszerint a napjainkig beérkezett 211 pályázatból 134-et vettek fel a megyei értékek közé. Eddig nyolc értéktár-konferenciát tartottak, és tizennégy helyszínre vitték el az értéktár-kiállítást. A bizottság szakértője, Ambrus Vilmos etnográfus pedig Pest megyei utazásra hívta a konferencia résztvevőit, és számos fehér foltot villantott fel a résztvevők számára, amelyek szerinte akár az értéktár részei is lehetnének, ha a helyi közösségek kezdeményeznék azt.

Márton István, a Hargita megyei delegáció vezetője előadásában utalt arra, hogy a Hungarikum Bizottság magyarországi megalakulásánál is jelen volt, s az itteni gyakorlatot vitte el Hargita megyébe, illetve Erdélybe. Ezt követően létrehozták az Erdélyi Értéktár Bizottságot, amelynek feladata lesz az ottani értékek összegyűjtése, melyeket a Magyar Értéktárba javasolnak majd felvenni. A Pest Megye Lapja kérdésére Márton István elmondta: a gondot az okozza, hogy a legkisebb településekről is begyűjtsék az értékeket, illetve tudatosítsák, népszerűsítsék ezt a tevékenységet az ott élőkben. A céljuk pedig egy olyan katalógus kiadása, amelyben a helyi értékek térségenként megtalálhatók. Jelenleg még a mozgalom népszerűsítésének szintjén vannak – mondja Márton István –, járják a térségeket és azokat az embereket keresik meg, akik fogékonyak erre a munkára. Az építészeti örökségek közül az Európa Nostra-díjas székelykapuk, a természeti értékek közül a Szent Anna-tó, a Gyilkos-tó, a Nagy-Hagymás-hegység szerepelhetnek a listán, de Márton István szeretné az értékek között tudni a népi, illetve állatgyógyászati termékeket, valamint a települések neves szülötteit és a gasztronómia különlegességeit is.

Magyarországon több mint 900 helyi érték van ma már, s áttörést jelent a Kárpát-medence számára a 2016-os év, mert a megváltozott törvény immár lehetővé teszi, hogy határon túli értékek is bekerülhessenek az értéktárba. Erről dr. Horváth Zsolt, a Hungarikum Bizottság értéktár-koordinációs megbízottja beszélt előadásában. Szerinte minden közösségnek vannak értékei, de a hétköznapok szürkesége, a mindennapok látványa hajlamossá tesz bennünket arra, hogy ne vegyük észre ezeket. A Hungarikum Bizottság célja a helyi identitás erősítése – erősítette meg Szabó István szavait –, s a helyi értékek felismerését, számba vételét a nulladik lépcsőnek nevezte. Az első lépés a helyi értéktár bizottság létrehozása, majd a mozgalom élővé tétele – mondta. Az épített értékek szinte azonnal bekerülnek az értéktárba – hangsúlyozta –, de helyi érték lehet a térségre jellemző étel vagy ital, emberek, értékőrző csoportok, s fontosak a szellemi értékek is. Dr. Horváth Zsolt előadásában úgy vélte: ötven százalék szakmai elismertség és ötven százalék helyi pozitív érzés a helyi érték ismérve.

(Fotó: Mészáros Péter – A konferencia résztvevői az egyik helyi értéket, a Tájházat látogatják)