Otthon az ősök földjén és a jövőben is

Vasút

Agrár New Dealt sürget Lázár János. A vásárhelyi-makói térség országgyűlési képviselője szerint ebben a megyének is fontos szerepe lehet. A politikust a régió lehetőségeiről és a Hódmezővásárhelyt Szegeddel rövidesen összekötő vasútvillamosról kérdeztük.

‒ Ön immár Csongrád-Csanád képviselője az országgyűlésben. Hogyan látja, mi a térség potenciálja?

‒ Aki meghallja a Csongrád-Csanád nevet, annak az Alföld jut eszébe, amely egykor Európa éléskamrája volt. Az itteni valóban a világ egyik legtermékenyebb termőföldje, a Jóisten is mezőgazdaságra, növénytermesztésre, állattartásra teremtette. Amikor ön csupán potenciálról beszél, az nagyon is pontos fogalmazás. A térségben, és tágabban a magyar mezőgazdaságban rejlő lehetőségek ugyanis ma sajnos nincsenek kiaknázva. Egyre több szó esik arról, hogy az agrárium számos területén, de különös tekintettel az élelmiszeriparra, már nemcsak a „hagyományosan gazdag” hollandok vagy osztrákok hagytak le minket, hanem a lengyelek, a csehek, a szlovákok, vagyis a hasonló történelmű visegrádi országok is. Sokáig jó néhányan azt gondolták, hogy ez nem baj, hiszen nincs jelentősége annak, hogy szlovák tejet iszunk, lengyel sajtot eszünk és osztrák vagy német felvágottat veszünk-e a hazai helyett, sőt az is mindegy, hogy ennek a profitja idegen zsebekbe vándorol, a fő a szabadpiac, hiszen a nemzetállami kereteken egyszer és mindenkorra túl kell lépni.  A koronavírusjárvány azonban megmutatta, hogy egy nemzet önellátási képessége nem csupán gazdasági, hanem szuverenitási, sőt biztonsági kérdés is. A globális gazdaság korában sem tekintheti magát függetlennek az az ország, amelyik nem képes a polgárai ellátását saját erejéből biztosítani. Emiatt sürgetek egy úgynevezett Agrár New Dealt Magyarországon, amelynek a végrehajtásával rekordidő alatt föl lehetne zárkóztatni a hazai élelmiszeripart. Egy ilyen agrárfordulat végrehajtásában a megyének, a térségnek óriási szerepe lenne. 

‒ Hódmezővásárhely utóbbi 150 évének legjelentősebb beruházásaként említik a tram-traint. Mi a célja, a lényege? Hol tart a megvalósítás? 

‒ Ha röviden akarok válaszolni, akkor a vidéki emberek életminőségének a javítása! Azért vagyok ilyen elszánt lobbistája ennek a projektnek, mert politikusként azt szeretném, ha a vidéki magyaroknak végre nem kellene választaniuk a szülőföld és a fejlődés között. Ha senkinek nem kellene elköltöznie egy kisvárosból, községből vagy faluból ahhoz, hogy hozzájuthasson a jó minőségű élethez, munkalehetőséghez, oktatáshoz, egészségügyhöz, kultúrához. Biztosítson az állam és az önkormányzat olyan megoldásokat, amelyekkel egyszerre érezheti valaki magát otthon az ősei földjén és a jövőben is. A tram-train, túlzás nélkül, erről szól. Összekapcsolja egymással a településen belüli közlekedést, a villamost, és a települések közötti közlekedést, vagyis a vonatot, hogy az algyőiek, vásárhelyiek és a környéken élők anélkül is részesülhessenek mindenből, amiből a szegediek, hogy el kell költözniük az otthonukból. Ráadásul a dél-alföldi tram-train úgynevezett pilotprojekt: ha a próba jól sikerül, országszerte hasonló megoldásokkal könnyíthetünk a vidéki emberek életén. A beruházás eddig megfelelő ütemben haladt előre, de a világjárvány sajnos minket is lelassított. Azért az első hibrid szerelvény már kigördült a spanyolországi gyárból, most zajlik a tesztelés, hozzánk várhatóan az év végére érkezik meg. Ha a világjárvány nem okoz újabb leállást, akkor 2022-ben elindul az első magyar tram-train.