A sárváriak büszkék csodálatos természeti, történelmi és épített adottságaikra. Kondora István polgármester megfogalmazása szerint ötcsillagos várost építenek. Az öt csillag alapját a gyógyvíz, a gyógyvízre épülő turisztikai attrakciók, a természeti környezet, a történelmi és kulturális értékek, valamint az ipari fejlettség adja. Ragyogását pedig az a figyelem, amelyet a város vezetése és a lakosság tanúsít Sárvár iránt. Biztosan nem véletlen, hogy a 15 ezer lakosú Vas megyei város turisztikai szempontból az ország 7. legkeresettebb települése. Kondora Istvánnal a csillagokról és a jövő terveiről is beszélgettünk.

 

– Egy turisztikai városban a csillagokról leginkább a szállodák minősége jut az eszünkbe. Sárvár esetében mit jelentenek a csillagok?
– Elképzelésünket, hogy Sárvár ötcsillagos várossá váljon, valóban egy szálloda ihlette. Ahhoz, hogy elérjük ezt a magas minőséget, számos adottságunk már megvan, ugyanakkor folyamatosan mozgásban kell tartani a várost. Néha a tányérpörgető zsonglőrhöz hasonlítom magunkat, ugyanis amikor a mutatványos az utolsó tányért is mozgásba hozza, vissza kell szaladnia az elsőhöz, hogy az ne álljon meg és ne essen le. A mi öt csillagunk közül az első az az isteni adomány, amit gyógyvízként kapott a város a ’60-as években. Városunk abban a szerencsés a helyzetben van, hogy kétféle termál- és gyógyvízzel rendelkezik – az egyik 43 fokos, míg a másik 80 fok fölötti, amelyből annak idején a Sárvári Termál Kristályt készítették. 2012 óta Sárvár gyógyhelyminősítést kapott. A második csillag ugyancsak adomány, a minket körülvevő csodálatos természeti környezet. Ez elsősorban a Rába folyó vadvize és a Gyöngyös patak között elhelyezkedő, több mint 270 hektárnyi erdőt jelenti. A harmadik csillagunkat történelmi és kulturális értékeink adják. Ennek középpontjában a Nádasdy-vár áll, amely a nemzeti örökség része, s immár nyolc éve történelmi emlékhely. Az elmúlt 10-15 évben új virágkor kezdődött Sárváron, amely a fürdő fejlesztése mellett tudatosan épített harmadik csillagára.

– Milyen értékek jelentik a másik két csillagot?
– A negyedik csillagunk az a turisztikai attrakció-sorozat, amely a városfejlesztés részeként zajlott településünkön. A kezdetekkor, azaz mintegy 50 évvel ezelőtt körülbelül 100 ezer embert vonzott évente Sárvár és a gyógyvíz, de a 2002-ben indult Széchenyi Tervnek, illetve az akkor elkezdődött fejlesztéseknek köszönhetően ma már 700-720 ezer látogatónk van évente. Az első Széchenyi Terv segítségével először egy 4-5 milliárd forintnyi fürdőfejlesztés zajlott a városban, ami 2010-ben folytatódott. Ma már több mint 480 ezer vendégéjszakát töltenek el nálunk a látogatók, ami azt jelenti, hogy Sárvár az ország 7. leglátogatottabb, legnépszerűbb települése. Sárvár ötödik csillaga pedig az az ipari kapacitás, amely az 1990-es évek közepétől alakult ki, s amely a város bevételeinek mintegy 80 százalékát adja még ma is. Olasz, francia, holland, angol, osztrák, német, amerikai, izraeli és természetesen magyar vállalkozások telepedtek le az ipari parkunkban, ahol mintegy 3200 ember dolgozik jelenleg. Városunk elmúlt havi munkanélküliségi rátája 2,6 százalékos volt.

– Mivel lenne elégedett öt év múlva, hiszen a mostani önkormányzati ciklus immár fél évtizedes?
– A városépítés, városszépítés területén vannak terveink. Nagyon szeretnénk még ebben az évben megújítani a belváros közvetlen közelében lévő Hild parkot. Van néhány kötelező feladatunk is: a hegyközségi részen egy új köztemetőt kell építenünk, amely mintegy félmilliárdos, saját erős beruházás lesz. Ezt követi majd e településrész szennyvízelvezetésének kiépítése, amelynek végeztével a város teljes mértékben csatornázottá válik. Nagy álmunk egy multifunkcionális sportcsarnok építése a társasági adóbevételekből, s a tervünk az, hogy ez a létesítmény egyben kulturális programoknak is otthont adna. Nagyon fontosnak tartjuk az egészségügyi alapellátás fejlesztését, amelynek keretében korszerű gyermek- és felnőtt-háziorvosi rendelőket alakítanánk ki, s mielőbb korszerűsíteni szeretnénk a gondozási és családsegítő központ épületét is. Az utak és a járdák állapotának javítása nálunk egy soha véget nem érő folyamat, amelynek révén ma már sokkal több a jó állapotban lévő, mint a felújításra szoruló út és járda Sárváron.

Kondora István
1954-ben született Sárváron. Népművelés–magyar szakon végzett. 1977-től a Sárvári Művelődési Központ népművelője, 1988 és 2002 között igazgatója. 2000-ben a Pécsi Tudományegyetemen végzett, a Magyar Táncművészeti Főiskolán pedig táncpedagógusi diplomát szerzett. 2002–2010-ig alpolgármester. Tavaly óta polgármester.

 

Sárvár és a történelem
Akár a történelmi Magyarország központja is lehetett volna Sárvár a XV. és a XVI. században. Több mint 100 éven, négy generáción át ugyanis itt élt a Nádasdy és a Kanizsai család, melyeknek tagjai között országbírót és nádort is találunk. Itt tevékenykedett Tinódi Lantos Sebestyén, s itt is halt meg 1556-ban. Nádasdy Tamás védelme alatt Sárváron, illetve a város közelében élt egy ideig Dévai Bíró Mátyás prédikátor. Sárváron, Sylvester János nyomdájában nyomtatták ki 1539-ben a Grammatica Hungarolatinát és 1541-ben az első magyar nyelvű Újtestamentumot is. A város igen jelentős oktatási, kulturális és politikai centrum volt ebben az időben.