Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark az elmúlt években hazánk egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja lett. Ez elsősorban annak a megújulásnak köszönhető, amely 2012 óta fémjelzi a nemzeti emlékhelyet. Kertész Péterrel, az emlékpark igazgatójával beszélgettünk.

− Az emlékpark folyamatosan bővül és szépül. Mit tapasztalhatnak meg ebből az idelátogatók?

− A „Lépj be a múltba! – Történelmi időutazás Ópusztaszeren” projekt minden korosztály számára élményalapú tanulást és szórakozást kínál. A megújult Rotundában tíz teremben megtekinthető interaktív kiállítások segítségével egész évben történelmi időutazáson vehetnek részt a látogatók. Tavaly az emlékpark egyik legkedveltebb attrakcióján, a Feszty-körképen egy több mint négy hónapon át tartó látványrestaurálás történt. Új csendőrkiállítással, valamint egy szakrális térrel bővült a skanzen is, amely kápolnát, a stációkat és a Dél-Alföldre jellemző hagyományos temetkezési szokásokat mutatja be. A kápolna nem csupán néprajzi kiállítótér, hanem esküvőket és keresztelőket is tartanak benne a református és a katolikus gyülekezet tagjai. Ennek, és az új látogatóközpontban kialakított háromszáz főt befogadni képes gyönyörű közösségi térnek köszönhetően az emlékpark mára már lakodalmak helyszíne is.

− Mi mindenre használhatóak még a közösségi terek?

− Egyebek mellett konferenciák megrendezésére. Az utóbbi években a tudományos élet szereplőin túl már cégek, nagyvállalatok is szívesen keresik fel Ópusztaszert, hiszen a gyönyörű természeti környezetben az emlékpark csapatépítő rendezvények szervezését is vállalja.  

− Ejtsünk szót a monostorról is…

− Az egykori bencés szerzetesek gyógyító munkájának állít emléket a monostor romjai között létrehozott gyógynövénykert és a hozzá tartozó épület. Környezettudatosan alakították ki a komplexumot, ezért az öntözésre nem vesznek igénybe vezetékes vizet, és napenergiát használnak. A gyógynövénykertben tízezer palánta és 65-féle növény található 2000 négyzetméteren. A mellette álló épületben két szinten szárítják és dolgozzák fel, csomagolják a gyógynövényeket. E tevékenységbe − múzeumpedagógiai foglalkozások keretében − a látogatók is betekintést nyerhetnek. Ám természetesen ezzel nem ér véget a monostor életének bemutatása. 2018 őszén egy nagy álom válik valóra, mivel a romokból felépül a középkori Dél-Alföld egyik legjelentősebb egyházi központja, a hozzá tartozó mezővárossal együtt. Ez a modern technika segítségével, az emlékpark jelenleg is nagy sikernek örvendő 3D-s mozijában valósul meg, ahol a filmvásznon egy animációs alkotás keretében mutatják be, hogy milyen is lehetett a középkori Szer. A munka már fél éve tart régész, történész és néprajzos szakemberek bevonásával. A tudományos igényesség nagyon fontos szerepet kapott az utóbbi idők beruházásaiban, ezért az emlékpark három éve saját kutatócsoportot hozott létre, s az ő munkásságukra épülnek a közeljövő fejlesztési tervei is.

− Melyek ezek?

− Pályázatot nyújtottunk be Zenta város levéltárával közösen, amelynek témája a Tisza menti paraszti gazdaságok iparosodásának vizsgálata. A pályázat sikeres elbírálása esetén a levéltári anyagokból összeállított tudományos kiadványok mellett felépülne egy gépszín, amelyben korabeli, restaurált mezőgazdasági gépeket mutatnánk be.