Az elsősorban mezőgazdaságáról ismert község Cegléd és Nagykőrös között félúton található. Annak dacára, hogy történetét az Árpád-kor óta jegyzik a krónikák, csak az 1950-es években vált önálló településsé. A 2200 lakosú Nyársapát polgármesterével, Kis Miklóssal beszélgettünk. 

‒  Milyen Nyársapát infrastrukturális kiépítettsége?

‒ Az itt élők véleményét tolmácsolva mondhatom, hogy minden tekintetben megfelelő. Például a felújított közintézményeink fenntartási költségeit napelemes rendszerek csökkentik. Az utóbbi tíz évben körülbelül egymilliárd forint értékű beruházásokat hajthattunk végre, pályázati forrásoknak köszönhetően. Egyebek mellett aszfaltoztuk az útjainkat, kiépítettük a csapadékvíz-elvezető rendszert, parkosítottunk, új egészségház épült.

‒ Akadnak-e folyamatban lévő beruházások, illetve mely újabbak szerepelnek a terveik között?

‒ Hamarosan elkészül a településen átvezető kerékpárút ránk eső szakasza, mintegy három kilométer hosszan. Épül egy 28 férőhelyes bölcsőde, folytatódnak a járdaépítések. Ami pedig a terveinket illeti, pályázunk a dűlőutak rendbetételére, és szintén pályázati forrásból szeretnénk vásárolni és felújítani egy szolgálati lakást a nálunk praxist indító háziorvos számára. 

‒ Ön elnöke a Nyársapáti Gazdakörnek. Mit jelent az itt élők számára a mezőgazdaság?

‒ Sajnos az itteni termőföldek nem a legjobb minőségűek, de azért igyekszünk öntözéses gazdálkodást folytatva megélni belőlük. Legfontosabb terményünk a szamóca. Bőségesen és jó minőségben termesztünk burgonyát, a gyümölcsök közül pedig meggyet és szilvát. Mint az ország legtöbb vidékén, a klímaváltozás nálunk is komoly gondokat okoz. Idén áprilisban mínusz kilenc fokot is mértünk, a korai gyümölcsök java elfagyott. Ez pluszköltségeket jelent a gazdáknak, ami így sajnos később a piaci árakban is meglátszik. A helyi gazdakör, a lehetőségei szerint, igyekszik segíteni az őstermelőket.  Megjegyzem, Nyársapáton mindig is jól működtek a háztáji gazdaságok, ráadásul mindössze tíz méter mélyre kell lefúrnunk ahhoz, hogy öntözésre elegendő mennyiségű talajvizet tudjunk szivattyúzni. 

‒ Különleges a kör alakú katolikus templom…

‒ Amelynek alapkövét 1995 tavaszán Majorosi Izidor nyugalmazott váci megyéspüspök áldotta meg. Lakossági összefogással kezdődött meg a templomépítés, Török Ferenc Kossuth- és Ybl-díjas építész tervei alapján. A templomot 2004 májusában Beer Miklós megyéspüspök szentelte fel Boldog Apor Vilmos tiszteletére. 

Ugyancsak Nyársapát nevezetessége a Szarka-kúria, amelyben helyet kapott a református gyülekezet imaterme, de itt található a helytörténeti múzeum is. A kúria parkja pedig méltó helyet ad ünnepségeinknek és kulturális rendezvényeinknek. 

Nyársapát nevét az országgal a számos elismeréssel, közöttük Aranypáva Nagydíjjal elismert népdalkörünk ismertette meg, a falusi életforma egy szeletét pedig a hajdani tanyasi iskola felújított épületében ismerhetik meg az ide látogató iskolai csoportok, családok, baráti társaságok. E pillanatban csak remélni merjük, hogy július közepén megrendezhetjük a hagyományos Lecsófesztivált, ősz elején pedig a szintén nagy múltú Szüreti Mulatságot. Szeretettel várjuk mindazokat, akik kíváncsiak az Alföld növény- és állatvilágára, akik csendre és jó levegőre vágynak.