Négyszáz program a reformáció 500. évfordulóján

Reformáció 500

Egy erkölcsi forradalom emlékére

 

A budapesti Művészetek Palotájában tartott összművészeti előadás nyitotta meg a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévet. Idén csaknem négyszáz programot szervez, illetve támogat a megemlékezést koordináló Reformáció Emlékbizottság.

 

− Fél évezreddel ezelőtt kezdődött egy bűnbánatban fogant és az anyanyelvben kiteljesedő erkölcsi forradalom, a reformáció, amely megújította Európát és a magyarságot. Egy Ágoston-rendi szerzetes felismerte, hogy a vak engedelmesség, a tekintély kritika nélküli elismerése és szolgálata nem Istentől való akarat gyermekei számára, mert ebből a szemléletből hiányzik a gondolkodás méltósága és az ember szabadsága – ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett emlékévet Kövér László. Az Országgyűlés elnöke az emlékévet indító összművészeti előadáson, a Művészetek Palotájában beszélt arról, hogy ha csupán egyházi és teológiai forradalom lett volna a reformáció, akkor is jelentős lenne

Egy erkölcsi forradalom emlékére NÉGYSZÁZ PROGRAM A REFORMÁCIÓ 500. ÉVFORDULÓJÁN A budapesti Művészetek Palotájában tartott összművészeti előadás nyitotta meg a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévet. Idén csaknem négyszáz programot szervez, illetve támogat a megemlékezést koordináló Reformáció Emlékbizottság. az emberi kultúrára tett hatása, ám ennél többről volt szó. – A reformáció civilizációs korszakalkotó hatása abban rejlik, hogy meghirdette az emberi gondolkodás szabadságát, az egyén méltóságát és felelősségét, minden ember egyenlőségét Isten szemében – hangsúlyozta az előadó. − A reformáció egyszerre hálaadás és kritikus szembenézés önmagunkkal − mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév központi megnyitóján. A reformáció legfontosabb üzenete, hogy a végső valóság, amely meghatároz bennünket, embert szerető valóság. Ezt Jézus Krisztus élete, halála és feltámadása bizonyítja. A reformáció arra tanít, hogy „építsd erre a bizalomra az életed, és mindaz, amit teszel, legyen hálaadó következménye annak, amit Isten tett teremtő, szabadító, megtartó szeretetével” – fogalmazott a miniszter. A magyar kormány 2013. október 29-én döntött a Reformáció Emlékbizottság létrehozásáról. Hafenscher Károly, az emlékbizottság miniszteri biztosa úgy tájékoztatott, hogy az emlékévre felkészítő két esztendőben, 2015-ben és 2016-ban hatszáz programot, projektet valósítottak meg évenként ötszázmillió forintból, a 2017-es emlékév négyszáz programjára pedig egymilliárd forintot költenek szerte a Kárpát-medencében. Az emlékév református megnyitóját január 31-én tartják Debrecenben.

 

Az emlékév legnagyobb eseménye a reformáció emléknapján, októ ber 31-én lesz a fővárosi Papp László Sportarénában. A találkozóra a szervezők 13 ezer embert várnak. A központi események sorából kiemelkedik az áprilisban IGE-IDŐK címmel a Magyar Nemzeti Múze umban megnyíló, a reformáció magyarországi és európai történetét, hatását bemutató kiállítás. Ezek mellett vándorkiállítások és koncertsorozatok, művészeti és tudományos pályázatok, levéltári programok, műveltségi vetélkedők szerepelnek az emlékév programjai között.

Luther Márton 1517. október 31-én tűzte ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 tételét, ezzel reformok sorozatát indítva el az élet minden területén. Fellépése átalakította Európa korabeli vallási térképét, megújította a hit világát. A reformátor gondolkodása azonban messze túlnyúlik a teológia határain. Luther és a későbbi reformátorok, illetve a reformáció hatása a politika, a gazdaság, a művészet, a jogtudomány, az anyanyelv és a modern természettudomány kibontakozása, illetve átalakulása terén is tetten érhető. A reformáció nem pusztán a XVI. század emléke. Közös örökség mindannyiunknak, amelynek nélkülözhetetlen eleme a megújulás – olvasható a reformacio2017.hu oldalon, ahol az emlékévvel kapcsolatos hírek és programok között is lehet böngészni.