Nádudvar a mértéket ötvözi a minőséggel
A város úgy fejlődik, hogy közben önazonos marad. Nem a mértéket akarják növelni, hanem a minőséget, megőrizni azokat a természeti kincseket, amelyek miatt szeretnek itt élni és itt vendégeskedni az emberek. Maczik Erikával, Nádudvar polgármesterével erről beszélgettünk.
– A városban az agrárszektor a legnagyobb foglalkoztató. Minden helyi lakos megtalálja itt a számítását?
– Valóban, a legjelentősebb munkaadóink, a KITE és a NAGISZ cégcsoport is az agráriumhoz kötődnek. Magasan kvalifikált szakembereket alkalmaznak, de természetesen pénzügyi, adminisztratív területen dolgozókra és fizikai munkásokra is szükségük van. Az agrárcégeink teljes spektrumát fogják át a gazdálkodásnak a termeléstől az élelmiszerfeldolgozásig,
– Az elmúlt években sok, funkcióbővítő városfejlesztést hajtottak végre, uniós és hazai forrású projekteket fejeztek be. Most melyek vannak folyamatban, és mik a további terveik?
– A Hajdú-Bihar vármegye önkormányzatával és hét másik településsel alkotott konzorciumot egy nagy turisztikai projekt, a Látogatóközpont létrehozása céljából hoztuk létre, amelyet tavaly októberben, a Vármegye Napján adtunk át. Az interaktív központban mozi, kávézó, foglalkoztató szobák, turisztikai információs pont működik, és már eddig is sok látogatót vonzott. Főként csoportosan keresik fel, és nemcsak a helyiek, hanem más településekről is ellátogatnak a családok, a baráti táraságok. Rengeteg kulturális töltetű, de kisebb léptékű rendezvénynek ad otthont a ház. Éppen most zajlik a családfakutatáshoz, a levéltári munkához kapcsolódó háromalkalmas előadássorozat, ami a helytörténeti kutatáshoz is nyújt szakmai segítséget.
Ugyanilyen jelentős fejlesztésünk volt, hogy a Zöld Város programban bővítettük a piacot, átadtuk a gyermekorvosi rendelőt, és tavaly elkészült a rendezvénytermünk, amit uniós pályázatból és saját, önkormányzati erőforrásból valósítottunk meg. Főként a peremvidéken élők szempontjából volt jelentős a városrehabilitációs pályázatunk, aminek keretében rekortán borítású futópálya létesült, és sikerült leaszfaltozni az Alkotás utcát, ahol több mint 110 család él. A városlakók száma egyébként e pillanatban 8223.
Nagy jelentőségű, hogy szociális bérlakásokat adunk át decemberben, a roma nemzetiségi önkormányzattal együttműködésben. A három lakóegységre hátrányos helyzetű családok pályázhattak. Minden városlakó számára fontos, hogy jelenleg zajlik a csapadékvíz-elvezetési rendszer kivitelezése, a Vadvirág Óvoda felújítása, és támogatást nyertünk hét utca leaszfaltozására. Ennek összegét hazai forrásból is ki tudtuk egészíteni, mert a kormány által meghirdetett pályázatra kisvárosok jelentkezhettek. Így került sor a ravatalozó 50 éves épületének sokak által várt felújítására is.
– Ezekkel befejeződött Nádudvar arculatának a modern kori igényekhez alakítása?
– A fejlesztéseknek még nincs végük, az imént említettekkel az önkormányzati feladatok ellátását szolgáló helyeket céloztuk meg. De arra is gondot fordítunk, hogy a nádudvari emberek mindennapi életét meghatározó helyszínek küllemükben is kellemesek legyenek, és energetikai szempontból is korszerűek. Az útépítések kényelmet adnak az ott élőknek, emelik az utca, a környék színvonalát, és az idelátogatók szemében is rendezettebb képet mutat a város.
– Mi a jelentősége annak, hogy nemrégiben vételi szándékot jelenthetett be az önkormányzat a művelődési házra és a fürdőre, amelyeknek eddig csak 50%-ban volt a tulajdonosa?
– Régi vágya volt a városlakóknak, hogy ezeknek a nagy értékű ingatlanoknak rendeződjön a tulajdonviszonya. Igyekeztünk jó gazdái lenni, mert az önkormányzat fenntartásában működtek, de csak most tette lehetővé a város teherbíró képessége – köszönhetően az itteni gazdálkodóknak –, hogy meg tudjuk vásárolni ezeket vagyonrészeket. Ennek hiányában korábban nagy volumenű fejlesztési lehetőségektől estünk el, mert a felhívás kizárólagos tulajdont írt elő.
– Milyen eredményeket értek el a gyógyturizmus mellett a kulturális turizmus és a természetjárás népszerűsítésében?
– A fürdőnkben minősített, Hajdúszoboszlóhoz kapcsolódó gyógyvíz áll a vendégek rendelkezésére. A négy medencéből három gyógyvizes, és télen is nyitva vannak a szaunaházzal, valamint a külső termálmedencével együtt. Most keressük a fürdő fejlesztésére a pályázati forrást, de nem a mértéket akarjuk növelni, hanem a minőséget: megőrizni családias, természetközeli jellegét, amiért szeretnek ide járni az emberek.
Ez jól összecseng azzal a kulturális, turisztikai attrakcióval, amit a Látogatóközpont képvisel, ahol tavaly nyílt meg a Hungarikum kiállítás, a városban pedig a Kincsesház állandó és időszaki kiállításai. Részesei vagyunk a vármegyében a Zöld út kezdeményezésének. Ezek az utak Európa-szerte behálózzák az országokat úgy, hogy a természeti értékeket nem motorizált járművel, hanem gyalogosan vagy biciklivel lehessen bejárni. Ezek a természeti értékek a Hortobágyhoz kapcsolódóan különösen nagy kincseink.
– A várost sokan a nádudvari termékekről ismerik, vagy éppen a Prima díjjal kitüntetett fazekasságról. Ám akad, amiben a város egyedülálló a hazai közoktatásban…
– Igen, és ez a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégium, amelynek létrejöttét az indokolta, hogy a településünk igen gazdag a régi paraszti kultúra, a népi mesterségek emlékeiben. Ma is élő hagyomány a fazekasság, több család foglalkozik vele, és szerencsére van utánpótlás, mert a kézműves művészetek átadásában mindig ez a legnehezebb. A szakgimnáziumnak – ahová határon túli diákok is járnak – az egyik küldetése a visszatanítás, és hogy a fogékony diákoknak egzisztenciát teremtsenek.
– A városban nagyon élénk a sportélet, itt született többek között Kovács István világbajnok magyar birkózó is. Az aktivitás köszönhető annak, hogy sok a fiatal?
– Idén 100 éves a sportegyesületünk, s egész évben ezt állítottuk programjaink középpontjába, melyek egyikén Kovács István is a vendégünk lesz. Március 15-én díszpolgárnak választottuk Kiss Éva világklasszis kézilabdakapust, a Labdagála pedig a foci és kézilabda rajongóinak napja volt, és megmozgatta a település egészét. Elkészült a Nádudvari Sportcsillagok Fala, ami híres sportolóinkat jeleníti meg, és köztük már nagyon sok a fiatal. Városunk sportéletéről egyébként éppen a napokban jelent meg egy könyv.