Minden, amit a Kéktúrákról tudni érdemes

Kéktúra

Napjainkban aligha akad olyan természetjáró, aki ne hallott volna a legendás Kéktúráról. Az idei, a koronavírus miatt főleg otthonról megélhető tavasz után sokan kelnek útra, hogy végre szabad levegőn, napsütötte tájakon kirándulva ismerhessék meg az országot. Nekik szeretnénk néhány hasznos és érdekes információval szolgálni az Országos Kéktúráról.

Hazánk leghíresebb túraútvonala páratlan lehetőségeket tartogat a felfedezőkedvű vándoroknak, a kiránduló családoknak és bárkinek, aki szereti a természetet és a túrázást. 

Kéktúrával, ezzel együtt pedig az országjárás és a természet szépségével és szeretetével a legtöbben talán a legendás Másfélmillió lépés Magyarországon televíziós sorozat kapcsán találkoztak, ám e méltán nagysikerű műsor előtt is volt Kéktúra, hiszen története egészen az 1930-as évekig nyúlik vissza. 

A kék útvonal avatására 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulóján került sor. Az esemény a Szent István Vándorlás nevet viselte, amely akkor a Sümeg és Nagy-Milic közötti 910 km hosszú utat jelentette. A második világháborút követő időkben a természetjárás egyre népszerűbb lett, 1952-ben a Budapesti Lokomotív Sportklub Természetjáró Szakosztálya saját tagjai számára jelvényszerző mozgalomként „kéktúrákat” kezdett szervezni. A Kéktúrát 1961-től a mai napig a Magyar Természetjáró Szövetség szervezi és tartja karban. 

Az Országos Kéktúra útvonala a Vas megyei Írott-kő és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóháza között vezet 1168,5 km hosszan. A 27 szakaszból álló OKT sikeres teljesítéséhez 151 különböző grafikájú bélyegző lenyomatát kell összegyűjteni az MTSZ Országos Kéktúra útvonalvázlat és igazolófüzet című kiadványába. A tényleges nyomvonal, így a túratáv az időnként elkerülhetetlen módosítások miatt változhat, abban viszont biztos lehet a túrázó, hogy Magyarország legcsodálatosabb vidékeit ismerheti meg a jelzést követve. Az Országos Kéktúrát gyalogosan, tetszőleges irányból és szakaszolással, hatéves kortól egyénileg vagy csoportosan lehet bejárni, időkorlát nélkül. A 6-14 éves korosztály számára a Gyermekkéktúra teljesítése is biztosított, melynek útvonala megegyezik az Országos Kéktúráéval, a különbség annyi, hogy a gyerekek kevesebb kilométert lejárva 9+1 hőn áhított jelvényt is begyűjthetnek a kilenc tájegységből. 

A kéktúrázás manapság soha nem látott népszerűségnek örvend. Évente 15 ezernél is többen indulnak el a kéken, 2020 márciusáig 6702-en teljesítették a teljes távot. A legfiatalabb kéktúrázó 7, a legidősebb 95 évesen adta le a bélyegzőfüzetét. 

Gyakorlati tanácsok a kéktúrához 

Az Országos Kéktúra útvonaláról, bélyegzőhelyeiről a kektura.hu oldal ad teljes körű tájékoztatást. A termeszetjaro.hu-n az útvonal részletes bemutatásán túl a látnivalókról is képet kaphatunk, és a Természetjáró app segítségével mobiltelefonon is követhetjük az aktuális nyomvonalat. A kéktúra igazolófüzetét a turistashop.hu-n szerezhetjük be.

Erre figyeljünk, mielőtt belevágunk a Kékbe:

  • Fontos a kényelmes, terepre alkalmas lábbeli, illetve a megfelelő túraruházat. 
  • Mindig legyen a hátizsákban esőkabát, elegendő víz, élelem és elsősegély csomag! 
  • Töltsük le az ingyenes Természetjáró applikációt, vigyünk magunkkal térképet! 
  • Ne felejtsük otthon az igazolófüzetet és a pecsétpárnát!
  • Túrázzunk felelősen, vigyázzunk egymásra!

Hogy kinek és miről szól a kéktúrázás, azt mindenki maga dönti el, de vitathatatlan, hogy a megtett kilométerek közben olyan élményekre tehetünk szert, amelyek átformálnak bennünket, nyitottabbá tesznek a természetre, gazdagítják látásmódunkat.

A kéktúrázás nem csupán az északi tájakat bejáró Országos Kéktúráról szól. Bár nagy múltja miatt ez a legnépszerűbb, létezik Dél-dunántúli és Alföldi Kéktúra is. 

Rockenbauer Pál csapata 1986-ban újra útra kelt. Ennek a filmnek (…és még egymillió lépés) a célja nem csupán a táj bemutatása volt, hanem a Velemtől Kaposvárig tartó, hiányzó kék útszakasz kijelölése is. A film hatására 1989-ben hivatalosan is felavatták – az addigra már sajnos elhunyt népszerű szakíró és televíziós személyiség nevét viselő –  Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát, amely Írott-kő és Szekszárd között halad, mintegy 540 km hosszan. 

Merőben eltérő hangulatú terepre vezetnek a „legfiatalabb kék”, az alföldi jelzései. Itt egészen más körülményekre kell számítanunk, másfajta nyitottságra van szükségünk, ha be akarjuk járni a közel 850 km-es utat. A Szekszárd és Sátoraljaújhely között vezető Alföldi Kéktúra hazánk második leghosszabb gyalogos túraútvonala.