A tervezett Mindszenty-emlékközpont területén végzett próbafeltárás során előkerült a 17. században épült Egerszeg vár vegyes építésű, cölöp- és döngöltagyag-rendszerű keleti falazata és az előtte húzódó vizesárok − közölte Kiss Péter, a feltárást vezető régész az MTI-vel.

A Modern városok program keretében Zalaegerszegen, az egykori vár helyén zöldmezős beruházás keretében Mindszenty-emlékközpont épül. A próbafeltárás július elején kezdődött a tervezett létesítmény helyén. A több mint ezer négyzetméteren, három kutatóárokban zajló munkát a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ szakemberei végzik.

A próbafeltárás során szerzett adatok alapján meg tudják állapítani az egykori vár és várárok pontos helyét, vizsgálják az egykori palánkfal szerkezetét, és a földbe rejtett régészeti leletek térbeli kiterjedése is meghatározható.

Az Egerszeg vár építése 1603 után kezdődött el, s az erődítmény történetét számos forrás dokumentálja. A feljegyzések szerint az erődítményben 350 katona teljesített szolgálatot, a várvédők 1664-ben egy nagyobb török sereg támadásakor felgyújtották a várat.

A vár falait az 1700-as évek elején elbontották, majd a várárkokat betemették. A próbafeltárás során a várárokban nagy mennyiségű agyagkerámia edénytöredéket találtak. A régészeti leletek − edények, korsók, tálak −, valamint a feltárás során készült fényképek, rajzok megmaradnak és képet adhatnak a város 17. századi életmódjáról.
Az Egerszeg vár jelentősége és stratégiai szerepe azt követően nőtt meg, hogy 1600 októberében 40 napos ostrom után a Kanizsa vár török kézre került. A vár elfoglalása után szabad volt az út a török csapatok előtt: sem földrajzi, sem természeti akadályok − mocsarak, ingoványok, hegyek − nem állták útjukat. Új végvárrendszert kellett kiépíteni, amelynek egyik fontos eleme volt az egerszegi vár − emelte ki a próbafeltárás szakmai vezetője.

fotó: http://minap.hu