Makó közös összefogással építi az itt élő polgárok jövőjét

Lombkorona sétány

A Maros jobb partján, a román határ közelében fekvő település a hagyma révén ismert, amely hungarikum. Makó turisztikai vonzerejét növeli a termálvíz, fürdőjét az elmúlt évtizedekben folyamatosan bővítették. A város mindennapjairól Farkas Éva Erzsébet polgármesterrel beszélgettünk.

‒ Makó múltja igen figyelemreméltó, gazdag kulturális, művészeti örökséggel büszkélkedhetnek. Melyek ezek közül a legfontosabbak? 

‒ A település első említése 1247-ből való, de a mai város történetét a török pusztítást követő 1699-es újratelepítés idejétől számítjuk. A hagyma városunk eltörölhetetlen védjegyévé és számos művészeti alkotás ihletőjévé vált a történelem során, de Makó ennél sokkal több: páratlan építészeti értékeink, összetartó, szerethető közösségünk tesz minket híressé. Az 1734-ben épített Kálvária-kápolna, a belvárosi katolikus templom, valamint a református ótemplom a régi Megyeházával együtt a mai napig a település ikonikus és használatban lévő építészeti emléke. Ezen épített örökség beteljesedéseként gyökerezett meg és öltött testet Makovecz Imre organikus építészete a 90-es évektől kezdődően. Immár 13 Makovecz-épülettel büszkélkedhetünk, így joggal nevezik városunkat Makovecz Makójának. A kulturális központ, a Hagymaház, a buszpályaudvar, a tavaly átadott városi könyvtár épülete, valamint Makó főterének kialakítása is Makovecz keze nyomát dicséri. Mindezek közül a legikonikusabb a mester által a „fürdők templomának” nevezett Hagymatikum, amely a város fő turisztikai vonzereje. 

‒ Az idei esztendő igen speciálisan alakult a járvány miatt. A városban egyre nagyobb teret nyerő turizmust mennyiben befolyásolta?

‒ A 2020-as év valóban nehéz volt a pandémiás helyzet miatt, egy nagyon intenzív évindítást követően az első hullám időszakában bezártuk a Hagymatikum Gyógyfürdőt több mint két hónapra. Az egyébként igen nagyszámban a határon túlról érkező vendégeink sem tudtak jönni, a belföldi turizmus azonban felélénkült, így közel 60%-os mutatóval zártuk a nyarat. 

‒ A legtöbb vendég a termálvíz miatt érkezik Makóra. Jellemzően mennyi időre és honnan? Idén hogyan alakult a fürdő forgalma?

‒ A makói termálvíz és a marosi gyógyiszap csodálatos természeti kincs a gyógyulni vágyók számára. Örömmel tapasztaltuk, hogy egyre többen választják úti célként Makót. A Hagymatikum országos minősítésű gyógyfürdőként – a külföldi turisták mellett – az ország minden pontjáról várja a vendégeket. Egy fürdőkúra optimális esetben 15 alkalmas, ez a helyiek és környékbeliek esetében relevánsabb, a távolabbról érkezők jellemzően 5-10 napos kezelési programot vesznek igénybe. Idén 30 százalékkal növeltük belföldi látogatottságunkat, a gyógyászati szolgáltatásaink megerősítésével pedig elértük, hogy ez a szegmensünk a korábbiakhoz képest több mint 100 százalékkal nagyobb forgalmat produkál. Az ebből származó állami normatívának és a hosszú hétvégék belföldi turizmusának köszönhetően a fürdő egyelőre kitermeli saját költségvetését. Bízunk benne, hogy a járványt követően az emelkedett számú hazai vendégkört megtartva visszatérhetnek hamarosan látogatóink a határon túlról is.

Makó

‒ A fürdő folyamatosan bővül, fejlődik. Jelenleg is van napirenden valamilyen beruházás?

‒ A mostani helyzetben tartósan fel fog értékelődni a biztonságos belföldi turizmus. Sokan, főként az idősebbek, vagy a kisebb gyermekeket nevelő családok várhatóan jövőre is inkább a hazai úti célokat fogják előnyben részesíteni, így a turizmus továbbra is jó kitörési pontot jelent a városnak. Ehhez azonban sokat kell dolgoznunk, hiszen komoly versenytársaink vannak. A kormány támogatásának köszönhetően egy több milliárd forintos fürdőfejlesztés valósulhat meg, amelynek keretében a Makovecz Imre által eredetileg megálmodott komplexum még hiányzó elemeit is meg tudjuk építeni, többek között egy új családi zónát, élményteret és csúszdatornyot is. 

‒ Korábban egy sor fejlesztési tervről ejtett szót. Hol tartanak ezek a beruházások?

‒ Az elmúlt közel hat esztendőben megvalósult fejlesztéseket aligha lehetne felsorolni egy interjú keretében. Az oktatás, a kultúra, a sport, az egészségügy, a turizmus és az infrastruktúra területén számottevő, hiánypótló, illetve előremutató beruházások zajlottak. Magyarország Kormánya támogatja a vidéki településeket, de a fejlődésért meg kell dolgozni. Ebben a munkában számíthattunk a térség országgyűlési képviselőjének, Lázár Jánosnak, valamint a Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat segítségére is. Makó egy keleti határhoz közeli kisváros, de megmutattuk és megmutatjuk, hogy összefogással és munkával sikeresek tudunk lenni.