Kitűnő a közbiztonság, s aki dolgozni akar, biztosan talál munkát. Alacsony a munkanélküliség, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy Csongrád-Csanád vármegyében aktívak a helyiek, sok civil szervezet működik. Gémes László, a Csongrád-Csanád Vármegyei Önkormányzat elnöke szerint mostanra sikerült elérniük, hogy megismerjék és elismerjék a munkájukat.

– Amikor 2019 őszén a megyei közgyűlés elnökévé választották, azt nyilatkozta, hogy szeretne minden településükkel egyenrangú partnerséget kialakítani. Sikerült?

– Néhány kivételtől eltekintve valamennyi településsel ki tudtuk alakítani a partnerségi kapcsolatot. Hódmezővásárhellyel és szülőfalummal, Szegvárral sajnos nem sikerült. A mai napig pereskedünk. A többi településsel, politikai hovatartozástól függetlenül létrejött a párbeszéd.

– A vármegye csaknem félmilliós lakosságát érintette az akkori terve, hogy a közösségépítést a fejlesztések elé sorolta. Milyen fórumokra, szervezetekre, intézményekre, eseményekre támaszkodva erősítheti az itt élőkben az összetartozást?

– Sok civil szervezet működik nálunk, folyamatosan jöttek létre a segítségünkkel, főleg Szentesen és térségében, de vármegyei szinten is. Az önkormányzat évről évre emelkedő összeggel támogatja őket – ez évi 10-12 millió forintot támogatást jelent. 31 rendezvényt szerveztünk 28 településen, bevonva a helyi civil szervezeteket. Ezáltal, úgy gondolom, nagyon jó közösségek születtek. A vármegyei identitás erősítését tűztük ki célul, és szerintem ezt el is értük. A rendezvények mindezt igazolják, hiszen nagyon sokan vettek részt ezeken a fiatalabb korosztályok és az idősek köréből is. Kiadványokat készítettünk, amelyek nagy sikert arattak. Úgy gondolom, a vármegyei önkormányzat láthatóvá vált a helyi lakosok számára. Korábban nem nagyon ismerték a vármegyei önkormányzat tevékenységét. Most majdnem mindenki előtt világos, mit is csinálunk, miből áll a munkánk. 

   Az egyik nagy eseményünk Ópusztaszeren Attila király szobrának felállítása volt. Szeged városában zajlott két nagyon jól sikerült rendezvényünk. Az egyiken, a Tisza-parton megrendezett sport- és kulturális programon háromszáz gyerek vett részt. A szabadidős sporttal foglalkozó civil szervezetek rendkívül aktívak. A COVID-járvány idején virtuális futóversenyt szerveztünk, amelyen mindenki lefutotta a maga távját, majd azt egy netes felületre feltöltötték, és utána értékeltük az eredményeket, a díjakat pedig postán küldtük ki. A hármashatár-nyitást minden évben megrendezzük, román és magyar oldalon. A nívós esemény futóversennyel kezdődik a gyerekek számára. Kerékpártúrát szerveztünk immár két alkalommal Temesvár és Szeged között. 

– Mi a jelentősége annak, hogy elkészült a vármegyei kerékpáros stratégia?

– Korábban az volt a jellemző, hogy a települések önállóan építettek bicikliutakat, s ezeket többnyire a belterületeken kezdték. Akadtak települések, amelyek össze tudtak fogni, közösen építették meg az összekötő utat. Hálózatrendezés viszont soha nem zajlott. A kerékpáros stratégia alapja, hogy megszületett a hálózati terv, amelyen láthatóak a meglévő, a tervezett, az építendő, illetve az épülő szakaszok. A TOP Plusz pályázatoknál már ezeket is figyelembe vettük. Csaknem 100 km bicikliút tervezését vállalta a vármegyei önkormányzat az elmúlt időszakban, s ennek a jelentős része már el is készült. Majdnem a felét meg tudjuk építeni TOP Plusz pályázatból. Most épül a Pitvaros és Csanádpalota közötti, a vármegyehatárig tartó kerékpárút. Tavalyelőtt adtuk át a Szegedet Ópusztaszerrel összekötő szakaszt: Szeged–Sándorfalva–Dóc–Ópusztaszer az útvonala. Az Ópusztaszert és Felgyőt összekötő Baksot, Csanyteleket és Tömörkényt is érintő kerékpárút-szakaszra már kiírtuk a közbeszerzési eljárást, s a megvalósítására megnyertük a fejlesztési forrás pályázatot. Csaknem négymilliárdos költséggel épül bicikliút. A Szegvár és Mindszent közötti szakasz szintén hiányzott, ez is megépül, bekötjük a révet, a turisztikai fejlesztést is célozva ezzel. Sándorfalva, Szatymaz, Bordány, Zákányszik területén épülnek rövidebb szakaszok is folyamatosan. A kerékpárút-tervezés 80 százalékos stádiumban van, és ha a felsoroltak megvalósulnak, az építést teljesítjük az EU-s ciklus végére, 2026-ra. Ötven kilométernyi kerékpárutat tűztünk ki célul. Kettős feladatot teljesítünk ezzel. Egyrészt gazdaságit: segítjük a munkába járást, másrészt turisztikait.

– Forráshiány akadályozta-e a tervezett fejlesztéseket?

– Nálunk vármegyei fejlesztést nem kellett későbbre halasztani, amit terveztünk, azok folyamatban vannak. A TOP Plusz pályázataink többségét sikerült tavaly elbíráltatni, szerződést kötöttünk az önkormányzatokkal. Elindul a megvalósítás, s várhatóan a maradék idén ősszel kiírásra kerül. 

– Segíti-e a hosszú távú gazdasági tervezésüket egy vármegyei klímastratégia?

– Ez iránymutatás lenne mindenki számára, hogy környezettudatosan éljünk. Mi igyekszünk példát mutatni az önkormányzatoknak. A hivatalból száműztük a petpalackokat, három elektromos autót vásároltunk. Még nincs napelemes rendszerünk, de ezt is tervezzük. Azzal még olcsóbb lesz az autók fenntartása. Nagyon jól bizonyítanak ezek az autók. Van már érdeklődő önkormányzat, főleg ott, ahol működnek napelemes rendszerek. A stratégiával példát szeretnék mutatni, kijelölni az irányt. 

– Sikerült a mezőgazdaság–élelmiszeripar–biotechnológia hármasát olyan húzóágazattá erősíteni, ami növeli a vármegye gazdasági vonzerejét és versenyképességét? 

– Mi agrármegye vagyunk. A szegedi egyetem meghatározó a fejlesztések szempontjából. Viszont sajnos a szélsőséges időjárás és a felvásárlók ilyen típusú piaci magatartása nem előnyös nálunk a versenyképesség szempontjából. A felvásárlók piaci magatartása negatív: minősítik a gabonát, és közben mindig keresnek, találnak valamilyen paramétert, amit indokul használhatnak arra, hogy miért nem megfelelő a minőség. 

   Az öntözésfejlesztésben komoly lehetőségek rejlenek. A vízstratégiát is teljesen újra kell gondolni, mert a csatornák üresek. Tavasszal ismét kiengedtük a vizet az országból a Tiszán. Ebben jelentős elmozdulás szükséges, előremutató irányban.  

– Milyen gazdasági előnye van a déli hármashatárnak?

– Tranzitország lévén óriási az átmenő forgalom, aminek természetesen akadnak hátrányai is. A rendőrségi statisztikákból kiderül, hogy óriási mennyiségű, mintegy 15 millió jármű megy át nálunk egy évben. Erős a migrációs nyomás is. Ettől függetlenül kitűnő a közbiztonság. Az itt teljesítő rendőrök a legjobbak az országban. A két autópályánk mentén telepedtek meg vállalkozások, s ennek van gazdasági előnye. A munkanélküliség nálunk minimális. Aki dolgozni szeretne, el tud helyezkedni. Jó a helyzetünk, sok vállalkozás működik a vármegyében. A határon átnyúló együttműködések erősödnek. A magyar–szerb és a magyar–román programot jól hasznosítja a vármegye.  

– Szeged nem csupán a vármegye szellemi, kulturális központja, hanem az egyik legnépszerűbb hazai turisztikai célpont is. Fokozható még a jelentősége, vagy inkább más városokra helyezik a hangsúlyt? 

– Lehet még fokozni, hiszen egy nagyváros mindig húzza magával a környezetét is. Viszont a teljes térségben kell gondolkodni, mert még Szeged is kevés önmagában ahhoz, hogy egy héten át ott tartsa a látogatókat. Szükség van a környező települések együttműködésére, ami térségi szinten valósulhat meg, a járásban lévő településekkel együttműködésben. Léteznek már együttműködések, ám ezen a téren bőven akad még tennivaló. Határon átnyúló együttműködésben tervezzük a Tiszára egy úszóház építését. Elsődlegesen oktatási célokra lehetne használni: a határon túlról érkező gyerekek ott tanulmányozhatnák a Tisza élővilágát. 

– A makói hagymán kívül még sok vármegyei érték lett hungarikum. Melyikre a legbüszkébb, és mit gondol, melyiknek kellene még feltétlenül belekerülnie a gyűjteménybe?

– A hagymára, a paprikára nagyon büszkék vagyunk, a szegedi őrölt paprikára szintén, de mondhatom a szentesi fehér paprikát, ami nagyon sok családnak ad megélhetést az egész vármegyében. Büszke vagyok a gyümölcseinkre is.

   A következő jelöltünk az édes fonottkalácsunk, ami még nem hungarikum, de a vármegyei értéktárba már bekerült. Szerelemkalácsnak hívják, eredendően lakodalmakba sütötték, édes kelt tésztából, kemencében. Az időseink tanítják, hogyan kell sütni, átadják a tudást a fiataloknak. Az értéktárbizottság nagyon jól működik. Egyre több hungarikumunk lesz.