Közösség, kultúra, fejlesztések – Szentendre gyarapítja az értékeit

Szentendre

Az ősszel véget érő önkormányzati ciklus eredményeiről, fejlesztéseiről szólva Verseghi-Nagy Miklós, Szentendre polgármestere kiemelte, hogy az út- és járdaépítések, óvodalétesítés, a közintézmények energetikai korszerűsítése, a városi zöldfelületek megújítása után most példátlan volumenű fejlesztés előtt áll a város, ugyanakkor a képviselő-testülettel arra is figyelnek, hogy hangulatos városrészi találkozási pontokat alakítsanak ki, ahol le lehet ülni egy kis beszélgetésre, erősítve az összetartozást.

‒ A kiemelt turisztikai régiók fejlesztési csomagjából a Szentendrének jutó rész csaknem 10 milliárd forint. A program 2030-ig szól, ebből tervezik az itteni Duna-korzó felújítását is. Elkezdődött a munka?

‒ Egyelőre az előkészítés zajlik. Két kiemelt beruházás van ebben a csomagban, az egyik a Duna-korzó, a másik a Fő téren álló kereskedőház, a jelenlegi képtár épülete. Mindkettő 2,6 milliárd forintos beruházás. A csomagban szerepel még számos egyéb turisztikai, műemléki helyszín, épületfelújítás, parkolók kialakítása. Megvalósíthatósági tanulmány, tervezés, engedélyezési eljárások – ebben a fázisban tartunk most. A volumenre való tekintettel már a tervezési feladatot is közbeszerzésen kell pályáztatni. A tényleges építkezés 2021-ben kezdődhet a korzón. Komplex beruházásról van szó: árvízvédelmi terület, turisztikai látványosság, sétálóutca. Csak a Duna-korzó esetében 12 szakhatósággal kell engedélyeztetni a terveket. A kisebb beruházásoknál már jövőre a kivitelezés fázisába léphetünk.

Összességében példátlan ez a fejlesztési forrás, az elmúlt 30 évben ilyen nagyságrend nem állt a város rendelkezésére. 

‒ Más beruházásokra is számíthatnak a szentendreiek?

‒ Rengeteg utat és járdát építettünk, az itt élők ezt igénylik leginkább. Sok parkot, zöldterületet alakítottunk ki, újítottunk fel, játszótereket, közösségi tereket bővítettünk. Az egyik legfontosabb fejlesztésünk a Postás strand. Az árvízvédelmi létesítményektől a középületek hőszigetelésén át a posta előtti térig, az aluljáró felújításáig sok fejlesztés zajlott. Az utóbbinak nemcsak a helyiek számára nagy a jelentősége, hanem a HÉV-vel érkező turistáknak is, ez a város „bejárata”, itt kapják az első benyomásokat. Kialakítottunk egy P+R parkolót. Szeretnénk, ha valóban vonzó közlekedési alternatíva lenne a polgárainknak, hogy letegyék az autót és átüljenek a HÉV-re. Elektromos töltőállomásokat is létesítettünk. 

Nem csupán a belvárosra koncentrálunk, a városrészek találkozási pontjait is igyekszünk felújítani, kis parkokkal, a zöldterület rendbetételével, növénytelepítéssel, padok elhelyezésével, hogy mindenkinek a lakókörnyezetében is legyen olyan hely, ahol megállhat, leülhet egy beszélgetésre.

‒ A növekvő lakosságszám milyen kötelezettségeket ró a városra? 

‒ A település létszáma 27-ről 28 ezerre nőtt öt év alatt. Az általunk hatályba léptetett szabályozás gátat szab a további bővülésnek, gyakorlatilag nincs már építési telek. 

A lakosságszám növekedését követnünk kell infrastruktúrával. A beköltöző családok miatt, ha kismértékben is, de növekszik a gyerekszám. Épült egy száz férőhelyes óvoda. Sportpályát, futópályát, szabadtéri fitneszparkokat alakítunk ki. Extrémsportpályát létesítettünk. Offline Centerünk nem titkolt célja, hogy tegyék le a telefonjukat a gyerekek. Vonzó programokat nyújtunk: csocsó, kártyajátékok, koncertek, tehetségkutató versenyek.

‒ Egész évben gazdag programot kínálnak. Idén milyen különlegességek vannak repertoáron?

‒ Kerek évfordulót ünnepel a Teátrum, az 50. évadát. Meglepetésként rendeztünk egy operagálát szabadtéren, amely a húsz fellépő szólistával igazi kuriózum. A Fő tér vendéglátóhelyeinek asztalai szolgáltak nézőtérként, a díszletet a tér a barokk épületei alkották. Előadás közben a nézők finom vacsorát fogyaszthattak. Nemcsak a műsor volt siker, hanem a vendéglősökkel való összefogás is, amely az operagálát lehetővé tette. 

A Teátrum fél évszázadát a városban működő Ferenczy Múzeumi Centrum kutatása tárta fel. Az elmúlt 50 év produkcióiról, fellépőiről beszámoló konferenciát a gazdag anyagot bemutató kiállítás kísérte.

Centenáriumi év is az idei, amikor a város mártír káplánjáról, az 1919-ben kivégzett Kucsera Ferencről emlékezünk meg egész éves rendezvénysorozattal. Emlékére díjat alapítottunk, képregényt adtunk ki, kiállítás készült, hogy személyében példaképet mutassunk fel a fiataloknak. 

A nyarat a legszentendreibb fesztivál, a „Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva” zárja az utolsó augusztusi hétvégén. 

‒ Számtalan rangos szakmai díj után idén nyáron a Nemzetközi Visegrád-díjat és – más szentendrei díjazottakkal együtt – a Magyar Örökség Díjat is elnyerte a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. 

‒ A Magyar Örökség Díjra nagyon büszkék vagyunk, hiszen a skanzen mellett három szentendrei művész, illetve intézmény kapta meg: a Ferences Gimnázium, Szvorák Kati és a Vujicsics együttes. Az idei díjeső is mutatja, hogy Szentendre a hagyományosan sokszínű kultúrájával megkerülhetetlen értékhordozója az országnak.