A kormány kiemelt feladatai közé tartozik a hatékony, erős és ügyfélbarát közigazgatás kialakítása és működtetése. A kormányhivatalok fontos feladata a „szolgáltató állam” megjelenítése, illetve magas színvonalú közszolgáltatások biztosítása az állampolgárok és a vállalkozások számára. Román Istvántól, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispántól kértünk interjút.

– A kormányhivatalokkal szemben támasztott egyik legfőbb elvárás a hivatali ügyintézés gördülékeny biztosítása. Az elektronikus tér milyen új lehetőségeket teremt ennek megvalósítására?

– Bár a hivatalos elnevezésekben visszatértek a több évszázadon át használt kifejezések, de alapjában véve modern közigazgatást építünk. Egyre több ügykört lehet elektronikusan intézni, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy az állampolgárok és a gazdasági szervezetek is egyre nyitottabbak ezekre a lehetőségekre. Következő szintként megjelent a közigazgatási döntéshozatali eljárások automatizációja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos egyszerűbb ügyek esetében az ügyfélkapun elektronikusan beadott indítványra az informatikai rendszer küldi meg rövid időn belül a határozatot. Emellett a megye számos kormányablakában létesültek úgynevezett MIA-pontok (Mesterséges Intelligencia Asszisztens). Ezeken a terminálokon keresztül a vezetői engedély és a személyi igazolvány pótlása, gépjárműügyek, anyakönyvi kivonat és erkölcsi bizonyítvány igénylése indítható. A terminál minden technológiai kiegészítővel rendelkezik: beépített kamerával, mikrofonnal, ujjlenyomat- és okmányolvasóval, s az aláíró pad is a kényelmet szolgálja. Az országban az elsők között hoztunk létre gépjármű ügyintézési pontot, ahol a gépjárműátíró irodákat és az autókereskedőket szolgáljuk ki, így a lakossági ügyfelek is gyorsabban sorra kerülhetnek a kormányablakokban. Az elkövetkező időszak újdonsága lesz az elektronikus ingatlan-nyilvántartás, amely révén csökkenhet Magyarországon a földügyi eljárások átfutási ideje és annak költségei. Ezek a fejlesztések egyértelműen az egyszerűsítés, a bürokrácia további csökkentése felé mutatnak.

– A lakosság leggyakrabban az okmányokkal kapcsolatos ügyintézések során találkozik Önökkel, ugyanakkor a hatósági ügyek révén közreműködnek fejlesztési célok megvalósításában is. Hogyan látja Szabolcs- Szatmár- Bereg vármegye gazdasági és társadalmi helyzetét?

– Az elmúlt években több nagyberuházás érkezett a vármegyébe, mérföldkőnek számító fejlesztéseken vagyunk túl, bővült a gyártókapacitás, új utak épültek, az élelmiszer-feldolgozás csúcsokat dönt. Bővült a foglalkoztatás, felkerültünk Európa logisztikai térképére. S hogy csak egyetlen érdekes adatot említsek, 2022-ben 29 százalékkal múlta felül a vármegyében működő gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenysége az egy évvel korábbit. Ez annyit tesz, hogy országos viszonylatban a mi térségünkben fejlesztettek legnagyobb arányban a cégek. Jó érzés ilyen adatokat látni, mert ez a vármegye sok tekintetben a sor végén kullogott, hátrányokkal küzdött. Folyamatos a felzárkózás, de még mindig van bőven teendő. További lökést fog adni, hogy a kormányzati gazdaságpolitika is Kelet-Magyarországra kívánja helyezni a fejlesztési fókuszt. Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatos bejelentése egyértelműen azt mutatja, hogy új fejezet nyílhat vármegyénk történetében.

– Mit gondol, ezek a nagyberuházások milyen változásokat hozhatnak a vármegye gazdasági életében?

– A Nyugat-Magyarországon már megtapasztalt gazdaságfejlesztés, s az abból fakadó viszonylagos jólét elérése ma már nem távoli, ködös cél, hanem a közeljövő valósága lehet. Nagy cégek tervezik letelepülésüket, amihez kapcsolódva felgyorsult az új ipari parkok kialakítása. Mindehhez komoly közlekedési és közmű infrastruktúra-fejlesztés is társul, aminek szintén haszonélvezői leszünk. A korábbi évtizedekben hányszor hallhattunk arról is, hogy a vármegyénknek hazánk és Európa keleti kapujává kell válnia? Ma már ez is karnyújtásnyira lévő cél. A vasúti logisztika területén nagy előrelépések történtek, a gyorsforgalmi utak tervei készen állnak. Ezt akartuk, ezért küzdünk évtizedek óta. Az ipari termelés bővülése nyilvánvalóan a környezetünk számára is jelenthet egyfajta terhelést, de ma már olyan technológiák és környezeti monitoring rendszerek állnak rendelkezésre, amelyek ezt a minimálisra, az Európai Unióban előírt szintekre csökkentik. Lakossági elvárásként érzékeljük, hogy több és lehetőleg a jövő termékeit gyártó üzem létesüljön, ami egyúttal magasabb béreket is jelenthet. A beruházások ösztönzése révén, valamint a helyi vállalkozások fejlesztéseinek köszönhetően tovább javulhat a foglalkoztatás. A több és magasabb színvonalú munkahely nagyobb versenyt fog generálni a munkaerőért, ami már önmagában is felfelé hajthatja a béreket. Tavaly 21 százalékkal növekedtek az átlagbérek a vármegyében, ami meghaladja az országos átlagot, így folyamatos a felzárkózás.

– A vármegye adottságai révén leginkább agráripariként van számon tartva. Tavaly nehéz évet élt meg a mezőgazdaság, a rendkívüli aszály óriási károkat okozott. Maradt jövőkép?

– A rendszerváltást követően minden politikai kurzus a zászlajára tűzte, hogy a vármegyénknek Magyarország éléskamrájává kell válnia, a megtermelt mezőgazdasági javakat fel is kell dolgoznunk. Hála a 2010 óta folyó vidékbarát kormányzati politikának, ebben is nagyokat léptünk előre. Bízzunk benne, hogy az időjárás kegyes lesz az idén, a mezőgazdaság gyorsan kiheveri az előző év veszteségeit. A tavaly elfogadott Közös Agrárpolitika Stratégiai Terve biztosítja, hogy 2023 és 2027 között több mint 5300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre az agráriumban. A Vidékfejlesztési Program projektjeit nagy pályázati kedv és ezzel együtt jelentős forrásszerzés jellemzi vármegyénkben. A pályázatok kezelésében, ellenőrzésében és kifizetésében részt vesznek a kormányhivatalok.

– Szintén az agráriumot sújtották az Ukrajnából érkező gabonaszállítmányok piactorzító hatásai. Ezek a termények a vármegyén keresztül lépnek be hazánkba. Milyen feladatokat ró ez Önökre?

– Az ország valamennyi kormányhivatalának megvannak a sajátos feladatai. Szabolcs- Szatmár- Bereg vármegye nemcsak Magyarország, de az Európai Unió egyik határa is Ukrajna felé. Ez számos feladatot ad számunkra, aminek a hazai és az európai élelmiszerbiztonság garantálása az egyik kiemelt célja. A kormány a magyar gazdák érdekében döntött áprilisban arról, hogy az Ukrajnából érkező gabonafélék magyarországi importját és forgalmazását megtiltja, ezen szállítmányok kizárólag tranzit céljából léphetik át a határt. Hivatalunk a nap 24 órájában működteti az állat- és növényegészségügyi határállomást, ahol szakembereink a társszervekkel együttműködve minden szállítmány esetében szigorúan eljárva szereznek érvényt a kormányzati döntésnek, hiszen ez a feltétele annak, hogy a piaci viszonyok rendeződjenek és a magyar gazdák is eladhassák a raktáraikban betárolt gabonájukat.

– Ha már szóba került a háború, annak a szörnyűségeivel, a keletről érkező menekültáradattal szintén Önök találkozhatnak először. Mennyiben kellett átalakítani a mindennapi munkavégzésüket, hogy az ezzel kapcsolatos feladatoknak is eleget tegyenek?

– A területi közigazgatásnak feladata végrehajtani a kormányzati döntéseket. Ezek között az elmúlt időszakban számos olyan új feladat jelentkezett, amelyek a háború és a szankciós politika kedvezőtlen hatásait kívánják ellensúlyozni, megóvni a magyar családokat, valamint a gazdaságban elért eddigi eredményeket. Magyarország kormánya kompenzációt nyújtott a kis- és közepes vállalkozások megnövekedett energiaköltségeihez, kiterjesztette a kamatstopot a vállalkozási hitelekre is, gyármentő programot indított a nagyvállalatok energiahatékonysági fejlesztésének elősegítésére. Sorolhatnám tovább az intézkedéseket, de számunkra az a legfontosabb, hogy megőrizzük a munkahelyeket, gondoskodjunk arról, hogy az emberek megélhetése ne kerüljön veszélybe. Mindemellett valóban elsőnek találkozhattunk az Ukrajnából menekülőkkel. Részt vettünk az őket fogadó Segítségpontok kialakításában, és ezeken a határmenti helyeken a mai napig rendelkezésre állnak munkatársaink a menekültek ügyeinek intézésében. A határvidék lakossága egy emberként mozdult meg a legelső pillanattól kezdve, a karitatív szervezetek pedig a gyakorlati tudásukat magukkal hozva szintén nagy szívvel teszik a dolgukat. Azt hiszem, azok között, akik nap mint nap találkoznak a háború sújtotta térségekből érkezőkkel, mindenki békepárti.

– Látszik, hogy számos kihívással kell szembenézniük. Mit vár az előttünk álló időszaktól?

– A nehézségek ellenére a vármegye fejlődése nem tört meg, s örömteli, hogy egyre több cég telepedik le nálunk. Nem tudjuk pontosan, milyen próbatételek előtt állunk még, de az elvitathatatlan, hogy a válság akkor ért minket, amikor már gazdaságilag stabil lábakon álltunk. Minden folyamatosan változik körülöttünk, ezért azt tartom a legfontosabbnak, hogy megőrizzük cselekvőképességünket, és gyors válaszokat adjunk az aktuális kihívásokra. Minden helyzetben meg kell találnunk azokat az eszközöket, amelyekkel célzottan támogathatjuk a családokat, a munkahelymegőrzést. Én bizakodó vagyok, hiszen a pandémia után, most a háború közepette is sikerül megóvni mindazt, ami a vármegyét építi, erősíti. Hiszem, hogy az elkövetkező években be fogunk lépni évtizedes álmaink kapuján.