Közel tízezren iratkoztak be a felsőoktatásba
Gazdaság, technika, oktatás: így felvételizett Pest megye
Számos Pest megyei fiatal először kóstol bele a főiskolai, egyetemi szorgalmi időszakba 2016 szeptemberében. A korábban megszokott témazárók helyett immár zárthelyiken kell bizonyítaniuk a tanulóból hallgatóvá avanzsálóknak. A közoktatás gondoskodó, odafigyelő attitűdjét felváltja egy önállóbb, felelősségteljesebb hozzáállást követelő rendszer. Régiónkból ebbe a kalandba idén összesen 9727 diák vágott bele.
Alapképzésre 6455 Pest megyeit vettek fel az Oktatási Hivatal augusztus végi adatai szerint, míg mesterképzésen 1524, osztatlan képzésen pedig 887 jelentkező kezdheti meg tanulmányait. Felsőoktatási szakképzésekre 861-en jutottak be. Ez azt jelenti, hogy az aspiránsok közel 66 százalékának sikerült az általa megjelölt felsőoktatási intézmények egyikének hallgatójává válnia, mely arány alig marad el az országos átlagtól. Az újdonsült hallgatók 73 százaléka állami ösztöndíjjal támogatott képzésre nyert felvételt. Az összes magyarországi jelentkező 13 százaléka él Pest megyében, s a felvettek számából is hasonló régiónk részesedése.
A legnépszerűbb intézmény a 2015-ös eredményekhez hasonlóan idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt: ide 4275 jelentkezést adtak be, vagyis a megyei fiatalok 14 százaléka érdeklődött az intézmény iránt. A magyarországi viszonylatban is éllovas ELTE-t a Budapesti Gazdasági Egyetem követi 2629 jelentkezéssel, mely tavaly is a második helyen végzett. A Szent István Egyetem képzéseire 2213 jelentkezést regisztráltak a felvételi eljárás során, ezzel a 2015-ös ötödik helyéhez képest két pozíciót javított az intézmény. Az adatokból az is kiderül, hogy a Pest megyei diákok elsősorban a megyei, illetve a budapesti főiskolákat, egyetemeket preferálják: a tíz legnépszerűbb intézmény közé csak a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem került be. Az országos szinten a népszerűségi lista előkelő második helyén álló Debreceni Egyetem mindössze a 13. helyig jutott a Pest megyei fiatalok körében.
A gazdaságtudományok, a műszaki terület és a pedagógusképzés vonzották a legtöbb jelentkezőt, mely egyébként egész Magyarországon jellemző tendencia. A legnépszerűbb az ELTE programtervező informatikus szakja volt, ide 373 tanuló jelentkezett, ám csak 103-an nyertek felvételt. Sokan érdeklődtek a Budapesti Gazdasági Egyetem turizmus-vendéglátás alapképzése iránt is, itt az államilag támogatott és önköltséges képzési formára is 300 feletti jelentkező akadt. Az Óbudai Egyetem kínálatából a tavaly aranyérmes mérnökinformatikus képzés „csupán” a negyedik az idei listán, 296 jelentkezővel. Az osztatlan képzési forma éllovasa a Semmelweis Egyetem általános orvos szakja, de a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is sokan tanulnának, méghozzá jogásznak: az előbbi esetében 251, az utóbbinál 238 jelentkezőt regisztráltak. Érdekességként említhető a népszerű színművész szak, ahová rendkívül nehezen lehetett bekerülni, a Színház- és Filmművészeti Egyetem a 122 Pest megyei jelentkező közül csupán kettőnek adott lehetőséget a képzés megkezdésére. Sokan a bölcsészet- és társadalomtudományok művelőiként képzelik el magukat a jövőben, itt az anglisztika és a pszichológia szak viszi a prímet. Utóbbi a mesterfokozatot adó képzések között is népszerű, az ELTE-n hirdetett szak a Corvinus Egyetemen elérhető vezetés és szervezés, valamint a vállalkozásfejlesztés után a harmadik helyig jutott a képzeletbeli dobogón.
A jelentkezők között több hölgyet találunk, 1700-zal több nő vett részt a felvételi eljárásban, mint férfi – tavaly még 1500 alatti volt a különbség. A felvettek között már csekélyebb a differencia, de így is megközelíti az ezret. Az aspiránsok többsége 19 éves, őket követi a 20-21 éves korosztály, illetve a 27 év felettiek.
(Fotó: Mészáros Péter)