Kovács Tamás, Mélykút polgármestere a település helyzetét, mai mindennapjait elemezve kiemelte a gazdaságfejlesztést, valamint a munkanélküliségi mutató pozitív alakulását. Beszélt a Mélykút életében hagyományosan fontos szerepet játszó lovas fogathajtásról, s az évente megrendezett sok érdeklődőt vonzó derbikről is.

− A gazdaságfejlesztés nagy lendületet vett a településen.

− Napjainkban Mélykúton a gazdaságfejlesztés a fő csapásirány, a zászlóshajó a Hunent Zrt. fejlesztése, amely a településtől másfél kilométerre elhelyezkedő ipari övezetben valósul meg. A zrt. 14 milliós beruházást hajt végre.  A település több forrást nyert a terület- és településfejlesztési operatív programból, így 253 millió forintot jutott ipari terület fejlesztésére. Épül az optikai hálózat és egy útcsatlakozás, gáz és villamos energia fejlesztés s egy másik operatív program révén 150 millió forintért épülhet ipari csarnok szintén az ipari övezetben, a már ott lévő naperőművünk és szennyvíztelepünk mellé. Így komplex ipari övezet jöhet létre. A Hunent Zrt. az ipari parkunkból 8,7 hektárt vásárolt meg. Ezen valósítja meg Európa legkorszerűbb víziszárnyas-vágóhídjainak egyikét, ahol naponta 50 ezer kacsát dolgoznak fel. A hazai kacsaexport közel 50 százalékát az üzem fogja előállítani, amivel természetesen tovább bővülnek a település lehetőségei.

A fejlesztések folytatódnak – 250 millió forintért tudtunk utakat korszerűsíteni Mélykúton a Belügyminisztérium konszolidált önkormányzatoknak járó fejlesztési keretéből. 5-10 ezer lakos fölött 180 millió forint volt az egyszeri támogatás, s mi ezt kétszer is megkaptuk. Ez év végéig kell majd elszámolnunk a felhasználásról.  Előkészítjük a piactér és a buszpályaudvar fejlesztését. Jövőre művelődési ház építésébe fogunk bele, s reményeink szerint egy sportcsarnokkal folytatjuk majd.

− Megvalósult a tervezett napelemes rendszer? Mit jelent ez energiagazdálkodási szempontból?

− 2015 októberétől termel a fél megawattos villamosenergia-rendszer, amely a település teljes közintézményi villamosenergia-szükségletét előállítja − piaci alapon. A beruházás megtérülése 8-10 év, de egy ilyen a rendszer 30 évig dolgozik. Hosszú távon hozzájárul a település pénzügyi egyensúlyához, hiszen költségcsökkenést jelent.

− Sikerült-e csökkenteni a 2015-ös 20 százalékot meghaladó munkanélküliségi rátát? Hogyan vesznek ebben részt a helyi vállalkozók?

− A térség sajnos mindig is küzdött a munkanélküliség problémájával. Ennek a megoldásában azonban sokat léptünk előre. A 20 százalékos munkanélküliség mára 10 százalék alá csökkent. Ha az új üzem elkezd termelni, 350 új munkahely létesül. Ez nemcsak Mélykút, hanem a térség munkanélküliségi mutatóját is javítani fogja. Nem álltak meg az ipari övezetben a fejlesztések, megpróbálunk még több vállalkozót idecsalogatni, akár a nagyüzemre ráépülő háttériparral, de akár teljesen más irányban is, hiszen az üzemcsarnok szinte bármilyen termelési ágat be tud fogadni.

− A Mélykút város díszpolgára cím adományozására javaslatot kértek a helyi polgároktól, munkahelyi közösségektől. Miért tartják ezt fontosnak?

− A díszpolgári címmel nyitunk a közösség felé, és tőlük kérünk be olyan személyekre javaslatot, akik szerintük méltók erre. Idén augusztus 20-án nyugdíjba vonuló könyvtárosunk, Börcsökné Kis Erzsébet kapta. A mélykúti díszpolgári cím arról szól, hogy valaki a munkahelyi munkáján felül olyan pluszt tesz le az asztalra, amely a közösség érdekét szolgálja. Ezért számunkra egyértelmű, hogy a közösséget kérdezzük meg erről.

− Idén rendezte meg a Mélykúti LSE a II. Nemzetközi Fogathajtó Versenyt és az 55. Magyar Derbyt. Mit jelent ez a település életében?

− Hagyományteremtő szándékkal indítottuk el a versenyeket, melyek megrendezésében nagy segítségünkre voltak a helyi vállalkozóink. A lovas egyesület koordinálásában működik a verseny, az önkormányzat támogatóként vesz részt. Már a hetvenes években is nagy lovas múlttal rendelkező település volt Mélykút a fogathajtó berkekben. Muity Sándor volt az, aki akkor a szövetkezet élén állva elhatározta, hogy a lovasfogat-hajtás felé nyit. A hetvenes évek elején tartottak már nálunk nemzetközi fogathajtó versenyeket. A lakosság számához viszonyítva a hazai átlagnál több a ló Mélykúton. A régi versenyek hangulatát, súlyát szerettük volna visszahozni a mába. Adott volt a régi alap, az egykori pályákat kellett felújítani, modernizálni, hogy a mai nemzetközi szabványoknak megfeleljenek. A négynapos rendezvényt általában pünkösd hétvégéjén tartjuk, s kiegészítjük más rendezvényekkel, bállal, koncerttel. Naponta átlagosan 1500 ember kíváncsi az eseményekre.

− Milyen a mélykúti egyházközség élete?

− Sok egyházi fejlesztés valósulhatott meg. Egyvallású település vagyunk. Az iskolánkat átadtuk a római katolikus egyháznak, a Kalocsa-Kecskeméti Érsekségnek. 2016 óta számos korszerűsítés, felújítás történt a templomban és a környékén. Most indítunk egy csaknem 300 millió forintos beruházású iskolafejlesztést a terület- és településfejlesztési operatív program és az érsekség segítségével. A templomot teljes pompájában visszaállítottuk, tetőszerkezetet cseréltünk, a környéke megszépült, utakat, parkolókat építettünk. Az egyház és az önkormányzat közösen dolgozott. Tapasztalhattuk, hogy ha az egyházi és a világi vezetés összefog, egy irányban lép, akkor egy településen nagyon fontos célokat lehet megvalósítani.